A kutatók már régóta feltételezik a víz jelenlétét a Marson, már csak azért is, mert a felszínén olyan geológiai képződmények figyelhetők meg, amelyek folyékony anyag áramlására utalnak. Sárra és vízre egyaránt gyanakodtak, arra azonban nem találtak magyarázatot, hogy ha víz formálta a felszíni alakzatokat, hová tűnhetett? Most, hogy így megkerült az elveszettnek vagy puszta képzelgésnek hitt vízkészlet, ez valamelyest megerősíti a tudósokat abban is, ahogy mégiscsak lehet (vagy lehetett) élet a Marson. E fölfedezés nyomán új lendületet kaphat az élet nyomai utáni kutatás, illetve a Mars-expedíció terve, amelynek értelmében húsz éven belül ember repülhet a vörös bolygóra.
ENERGIA A HOLDRÓL? Meglehet, néhány év múlva eltűnhet a kérdőjel a mondat végéről, ma még azonban csak dédelgetik az ötletet, mely szerint helyben hozzáférhető anyagokból napenergia-állomásokat kell építeni a Holdon. Becslések szerint 2050-re tízmilliárd főre növekszik az emberiség lélekszáma a Földön, ami többek között azzal is jár, hogy az elektromos energia termelését a mai érték három-ötszörösére kellene emelni a kielégítő energiaellátás érdekében. Közismert, hogy a fosszilis tüzelőanyag-készletek, mint az olaj, a földgáz, a szén, kimerülőben vannak, ráadásul szennyezik is a környezetet. Sokan bizalmatlanok ugyanakkor az atomerőművekkel szemben, ezért aligha valószínű, hogy százával épülnek majd a világon. Reményteljes kiút a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása, a nap-, a szél-, a geotermikus energia alkalmazásának elterjedése, továbbá a vízi erőművek, illetve a tenger hullámzását igába fogó hullámerőművek építése, ezek teljesítménye azonban behatárolt, legföljebb a megnövekedett szükségletek tizenöt-húsz százalékát fedezhetik. Mindezek fényében a tudományos világ egyre komolyabban veszi David Criswell houstoni kutató ötletét a Holdra telepített napenergia-állomásokról.
Az elképzelés szerint az elliptikus holdi bázisok több tízezernyi napelemegységből állnak, ezek gyűjtik be a napfényt, illetve alakítják át elektromos energiává. Az így keletkező áramot vezetékeken az úgynevezett mikrohullámú generátorokhoz juttatják, amelyek mikrohullámokká alakítják az elektromos energiát. A mikrohullámokat ezt követően a Föld felé irányuló reflektorokhoz továbbítják. A holdi bázison így összegyűjtött energiát azok sugározzák a Földre tizenkét centiméter hullámhosszú mikrohullámnyalábok formájában a bolygónkon kiépített fogadóállomásokra. Ott egyenirányító antennák (rektennák) fogják a mikrohullámokat, és elektromos árammá alakítják, amely a helyi hálózatokat táplálja.
A kutató szerint a napelemtáblák fölállításához csak viszonylag kis létszámú építőcsapatot, kitermelő és megmunkáló gépeket és néhány különleges anyagot kellene a Holdra szállítani, mert minden egyéb nyersanyag kilencven százalékban helyben megtalálható. A napelembázisok, ha már egyszer megépültek, igen hosszú életűek lennének, hiszen sem víz, sem oxigén, magától értetődően légszenynyezés sem veszélyeztetné az állagukat. A Holdon összegyűjtött energia Földre sugárzása és fogadása folyamatos, könnyen kiszámítható tehát, hogy a fogadó földi antennák össz-felülete csupán öt százalékát tenné ki annak, amire hasonló összteljesítményű, de a Földön felállított naperőművek esetében lenne szükség.
A VILÁG LEGKÖNNYEBB ANYAGA. „Fagyott füst” annak a találmánynak a neve, amely ez idő szerint a legkisebb fajsúlyú szilárd anyag a Földünkön. Az új anyag az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) fejlesztése, enyhén áttetsző, halványkék színű. Összetételére nézve szilikon-dioxidból és homokból áll, akárcsak az üveg, fajsúlya azonban ezerszer kisebb. Különleges tulajdonsága, hogy légzselé, azaz szinte teljes mértékben – egészen pontosan 99,8 százalékban – levegőből áll. A újonnan előállított anyagot az űrkutatásban használják, mint valami hálóval gyűjtik majd össze vele a csillagközi porszemcséket, amelyek elemzésével fontos következtetésekre juthatnak a kutatók például a világ keletkezése tekintetében is.
A CSÚCSIDŐN KÍVÜLI ENERGIA HASZNOSÍTÁSA. Az energetikusok régi gondja, hogyan hasznosítsák azt az energiát, amely a csúcsidőn kívül halmozódik föl az erőműtelepeken. A szén- és nukleáris erőművek folyamatosan termelnek, miközben az energiafölhasználás napi aránya igen szélsőséges. Nappal az ipar és a háztartások egyaránt lényegesen többet igényelnek, mint éjszaka, de az erős lehűlések is fogyasztási csúcsot idézhetnek elő. Hogy ezen változtassanak, az amerikai Ohio állambeli Nortonban nagyszabású beruházásba kezdtek a csúcsidőn kívüli energia hasznosítására. Az olcsó tarifájú, kis fogyasztású napszakokban felgyülemlett energiával sűrített levegőt állítanak elő, amellyel turbinákat hajtanak meg a csúcsidőszakban, így egészítik ki az energiatermelést. A sűrített levegőt hatalmas tárolóban préselik: egy tízmillió köbméteres, felhagyott mészkőbányába, amelynek falai – a vizsgálatok szerint – jól bírják a rájuk nehezedő hatalmas nyomást. A tárolóban áramló sűrített levegő kilenc turbinát működtet majd, amelyek összesen 2700 megawatt teljesítmény leadására képesek. (A mi paksi atomerőművünk összteljesítménye, amely a magyar villamosenergia-szükséglet negyven százalékát adja, ezernyolcszáz megawatt.)
ELEKTRONIKUS „AUTOMATA OTTHON” JAPÁNBAN. Több japán elektronikai óriásvállalat és elektromos háztartási berendezéseket gyártó cég összefogásaként született meg az „intelligens ház” mintapéldánya. Az ember jelzéseire váró, szolgáló otthon – számítógépes rendszere és elektromos eszközei révén – megeteti a macskát, megsüti a húst, és ha kell, még a postát is átveszi. A házat 50 olyan elektronikai készülékkel látták el, amelynek nagy része már kereskedelmi forgalomban is kapható, de a többi is hamarosan hozzáférhető lesz. A házbeli teendők elvégzésére mobiltelefonon adhat utasítást a tulajdonos, így például a hivatali asztal mellől meglocsolható a kert, megetethető a kedvenc háziállat. Az okos elektronika még az ajánlott küldemények átvételekor is képes helyettesíteni a ház lakóit. A bejáratnál ugyanis telefonon működtethető postaláda „veszi át” a küldeményeket, és még az átvételt is igazolja. Az intelligens ház egyébként nyilvántartásba vesz minden egyes becsöngetőt, sőt le is fényképezi őket.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
