Ez a veszélye annak, ha megszűnik a drogfogyasztás büntethetősége

A dekriminalizáció, vagyis a kábítószerezés büntetésének megszüntetése miatt a bűnözés nemhogy visszaszorult, hanem gyökeret eresztettek a féllegális terjesztői hálózatok – mutatott rá a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a dekriminalizáció kaput nyit az elfogadás, majd a normalizálás irányába, innen pedig már csak egy lépés a legalizáció. A DKI hangsúlyozta: a magyar modell nem ad teret a pszichoaktív szerek normalizálásának, nem küld ellentmondásos üzenetet és nem relativizálja a kábítószer-fogyasztás veszélyeit.

A liberálisok valódi célja a legalizáció

A szakmai szervezet hangsúlyozta: a kábítószer-dekriminalizáció nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem ideológiai hadszíntér is. A liberális-progresszív politikai erők jellemzően az egészségügyi megközelítést hangsúlyozzák, miközben hosszú távú céljuk a teljes legalizáció. A dekriminalizáció ebben a narratívában humánusabb, toleránsabb, 21. századi megoldásnak tűnik, amely „tiszteli az egyén szabadságát”. Valójában azonban ez az álláspont figyelmen kívül hagyja a társadalmi következményeket, különösen a fiatalokra és a kiszolgáltatott csoportokra nézve. 

A „szabadság” jelszava alatt olyan pszichoaktív szerek válhatnak elfogadottá, amelyek roncsolják a személyiséget, tönkreteszik az életeket, és a társadalom szövetét is kikezdik. A dekriminalizáció kaput nyit az elfogadás, majd a normalizálás irányába, innen pedig már csak egy lépés a legalizáció.

A magyar szabályozás biztonságot ad

Magyarországon a kábítószer-birtoklás és -fogyasztás is bűncselekménynek minősül, még akkor is, ha csekély mennyiségről van szó. A hatályos büntetőjogi szabályozás a zéró tolerancia elvét követi, amely nemcsak jogi keretet, hanem társadalmi üzenetet is hordoz: a kábítószer-használat nem elfogadott, nemkívánatos és következményekkel jár. Ez a megközelítés nem csupán elrettentőerejű, hanem megelőző funkciót is betölt. A fiataloknak egyértelmű jelzés: a drog nem játék, nem trendi, nem szabad kipróbálni. A szülők, pedagógusok és rendvédelmi szervek egyaránt biztonságban érezhetik magukat egy olyan jogi környezetben, ahol a drogfogyasztás nem „személyes szabadságjog”, hanem társadalmi veszélyforrás.

A zéró tolerancia nem zárja ki az emberi megközelítést. A jogalkotó lehetőséget biztosít az elterelésre, vagyis egészségügyi és szociális segítségnyújtásra így az irányelvek kiegyensúlyozottan kombinálják a megelőzést, az elrettentést és a segítő beavatkozást. 

A magyar modell – minden kritika ellenére – határozott, világos és következetes. Nem ad teret a pszichoaktív szerek normalizálásának, nem küld ellentmondásos üzenetet, és nem relativizálja a kábítószer-fogyasztás veszélyeit

– fogalmazott a DKI.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)