Miközben Európa fókusza az orosz–ukrán háború frontvonalain továbbra is a diplomáciai tárgyalásokra és a humanitárius katasztrófákra szegeződik, a háttérben egy másik, kevésbé látható, ám egyre súlyosbodó válság formálódik: Ukrajna kábítószerpiacának robbanásszerű bővülése – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI).
Egy 2024-es jelentés szerint Ukrajna szintetikus droghasználati és terjesztési pontszáma rekordmértékben, négy és fél ponttal emelkedett mindössze két év alatt, amíg Európa kontinentális átlaga a szintetikus kábítószerek kereskedelmére ugyanabban a kétéves időszakban 0,4 ponttal nőtt. Ez nem csupán regionális, hanem globális szinten is kiemelkedő, és jól mutatja, hogy milyen súlyos strukturális átalakulások zajlanak a háború árnyékában.
A drog nem ismer határokat
A DKI kiemelte: a megszűnő állami ellenőrzés, a fegyveres konfliktus okozta általános instabilitás és a lakosság növekvő kiszolgáltatottsága olyan környezetet hozott létre, amelyet a szervezett bűnözői csoportok nemcsak kihasználnak, hanem aktívan formálnak is.
A szintetikus drogok, mint az amfetaminszármazékok vagy a dizájnerdrogok elterjedése különösen aggasztó, mivel ezek előállítása viszonylag olcsó és decentralizált laboratóriumokban is lehetséges, így az ukrán belső piac mellett könnyedén átszivárognak a határokon túlra is.
A háborús helyzet különösen veszélyes a drogkereskedelem szempontjából. A jelentések szerint az ukrán hadseregben szolgáló katonák egy része már eleve droghasználóként került a frontra, sok esetben megfelelő orvosi szűrés nélkül. Az extrém stressz, a traumatikus élmények és a fizikailag és
pszichésen is megterhelő környezet csak fokozzák a kábítószerek iránti igényt.
Gazdasági lehetőség a szervezett bűnözésnek
Az online platformokon, főként a Telegramon keresztül szerveződő illegális hálózatok kihasználják a kialakult keresletet, és újfajta logisztikai modelleket dolgoznak ki. Kis mennyiségű drogot juttatnak el csomagküldéssel vagy futárszolgálatokkal a frontvonalhoz közeli, vidéki célpontokra, ahol tárolják őket, majd helyi terjesztőkhöz kerülnek. Ez a decentralizált, technológiailag is korszerűsödő rendszer lehetővé teszi, hogy a hatósági figyelmet kikerülve, gyorsan és rugalmasan reagáljanak a keresleti ingadozásokra, ami hosszú távon rendkívül hatékony és nehezen felszámolható hálózatokat
eredményez.
A háborús állapot tehát nem csupán egy rendkívüli társadalmi krízis, hanem a szervezett bűnözés számára egyfajta gazdasági lehetőségként is értelmezhető. Egyes források szerint már most is vannak arra utaló jelek, hogy a kábítószer-kereskedelem egyes szereplői összefonódtak a politikai és katonai elit bizonyos köreivel, ami tovább bonyolítja a drog elleni harcot.
Magyarország veszélyben
A gyenge állami struktúrák, az alulfinanszírozott rendvédelmi szervek és a korrupció előretörése azt jelzi, hogy az ukrán állam jelenlegi formájában nem tud hatékonyan fellépni a kialakult helyzettel szemben.
Az európai országok, köztük Magyarország, különösen érintettek lehetnek, hiszen a földrajzi közelség révén a terjesztési lánc következő állomásaivá válhatnak.
Az ukrán uniós integrációs törekvések újabb, eddig kevésbé tárgyalt szempontja is felmerül ebben a kontextusban. Az EU-csatlakozás nemcsak gazdasági és politikai reformokat jelentene, hanem egyúttal a bűnözői hálózatok előtt is megnyitná a belső piacot. Ha az ukrán drogpiac jelenlegi
állapotában válna részévé az uniós rendszernek, az hatalmas kockázatokat hordozna, nemcsak a közegészségügy, hanem a rendvédelem és a társadalmi stabilitás szempontjából is – emelte ki a DKI.
