Ez például akkor fordul elô, amikor az örökhagyó azzal bízza meg örökösét, hogy fizessen valakinek (hagyományosnak) egy bizonyos összeget, vagy adjon át neki valamilyen vagyontárgyat.
Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (elôhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Ha az örökhagyó végrendeletében azt írja, hogy az X. Y.-nak adom ezt vagy azt, akkor ennek a hagyománynak a kötelezettje az örökös, mert a törvény azt mondja, hogy kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.
Az örökhagyó a hagyatékban részesülô személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Ezt hívjuk meghagyásnak. Ebbôl is látszik, hogy a különbség a hagyomány és a meghagyás között abban rejlik, hogy míg a jogosult követelheti a hagyomány átadását, addig a meghagyás jogosultjának ez a jog nem jár. Kivétel, ha az örökhagyó a köz érdekében cselekszik így. Az olyan közérdekű meghagyás teljesítését tehát, amely szerzôdés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, követelheti az érdekelt szerv.
Ha feltehetô, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti abban az esetben, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy ha annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó feltételhez, mégpedig a meghagyás teljesítéséhez kötheti a részesítést a hagyatékból.
Az öröklési szerzôdéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerzôdô felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az örökhagyó az öröklési szerzôdésben bármilyen végrendeleti rendelkezést (hagyomány, meghagyás) tehet. Az örökhagyóval szerzôdô másik félnek az öröklési szerzôdésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
Az örökhagyó az öröklési szerzôdéssel lekötött vagyonáról sem élôk között, sem halál esetére nem rendelkezhet a késôbbiek során. Ezért az öröklési szerzôdéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerzôdô fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a jogosult biztosítéka.
Az ajándékozási szerzôdés élôk között történik. Azonban van arra lehetôség, hogy a végintézkedô halála esetére tegye ugyanezt. Ha halál esetére szóló ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, akkor a szerzôdésre azzal az eltéréssel kell alkalmazni az ajándékozás szabályait, hogy a szerzôdés alakiságaira az öröklési szerzôdés alakiságai az irányadók. Ez azért van így, mert az ajándékozási szerzôdés két fél között jön létre. A halál esetére szóló ajándékozás pedig végintézkedés, ami ugye egyoldalú nyilatkozat.
Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerzôdést a várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyet nem köthetnek. Ennek a szerzôdésnek azonban jócskán vannak kockázati elemei. Ez a szerzôdés is csak írásban érvényes.
A végrendelet érvényessége nagyon sok mindentôl függ és nagyon sok szigorú szabályhoz kötött. Ami teljesen érthetô is, hiszen gondoljunk csak bele: aki az akaratát így fejezi ki, azt késôbb már nem lehet megkérdezni, miként is gondolta. A végrendeletnek nagyon pontosan kell meghatároznia, mit, kinek és mennyit nyújt. Sokszor elég egy szó is ezekre, de gyakoribb, hogy részletesen kell taglalni. A végrendelet egyébként nem lehet feltételhez kötött az örökös tekintetében, azaz nem mondhatom azt, hogy ha ez vagy az teljesül akkor X. lesz az örökösöm, ha pedig nem teljesül az általam szabott feltétel, akkor Z.
A végrendeletet vissza lehet vonni. A visszavonás is szigorú feltételekhez kötött. Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbit visszavontnak kell tekinteni. Azonban a korábbi végrendeletnek azon részei, amelyek az újabb rendelkezéseivel nem ellentétesek – ha az örökhagyó ellenkezô akarata nem állapítható meg –, hatályban maradnak. Ez nagyon fontos szabály.
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, azaz nem lesz érvényesíthetô, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetôleg az ô beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik.
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, az – feltéve, ha az örökhagyó másként nem rendelkezik – nem érinti a többi rendelkezés érvényességét, illetôleg hatályát.
A végrendelet érvénytelenségére, illetôleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetôleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertôl mentesül. A végrendelet érvénytelenségének, illetôleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét bármikor érvényesítheti a jogosult.
origo.hu
Waze: eltűnhet a legfontosabb funkció, ez minden autóst érinthet
