Reviczki László, az MSZP helyi elnöke, a város alpolgármestere lesz a szocialista párt, a Munkáspárt és a Fiatal Baloldal polgármester-jelöltje Pásztón az őszi önkormányzati választáson. Sulyok Gyuláné, az MSZP városi szervezetének alelnöke szerdai pásztói sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a városnak új vezetésre van szüksége, amely az eddiginél jobban bevonja az önkormányzati döntések előkészítésébe és megvalósításába a helyi társadalmat.
Reviczki László 1996 óta Pásztó alpolgármestere. Elmondása szerint Pásztó többet érdemel annál, amit az elmúlt 12 évben elértek a város vezetői. Reviczki László legfontosabb céljai között jelölte meg azokat a fejlesztéseket, amelyek a kistérség gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává tehetik a várost. Az őszi önkormányzati választáson a jelenlegi polgármester, Sisák Imre MDF-es országgyűlési képviselő is indul.
A Fidesz – Magyar Polgári Párt Somogy megyei szervezete az őszi önkormányzati választáson az MDF, az MKDSZ, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Fidelitas támogatásával vesz részt abban a reményben, hogy a megyei közgyűlésben sikerül megszerezniük mandátumok többségét – jelentette ki Szita Károly, a párt országos választmányának alelnöke szerdán kaposvári sajtótájékoztatóján.
Bejelentette: választási győzelmük esetén a Fidesz megyei választmánya Juhász Tibort, a párt megyei elnökét, Kaposvár alpolgármesterét jelöli a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének. Szita Károly beszámolója szerint a kistelepülési listát Juhász Tibor, a 10 ezer lakos feletti települések listáját pedig Balázs Árpád, Siófok polgármestere vezeti.
Juhász Tibor hangsúlyozta: a választás után minden somogyinak együtt kell dolgoznia a megye fejlődése érdekében, és a Fidesz vállalja ennek a munkának a koordinálását. Hozzátette: az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának a munkahelyek teremtését, a közúthálózat fejlesztését, a megyei önkormányzat intézményeinek biztonságos és hatékony működését tartja.
Önálló megyei listát állít a Magyar Demokrata Fórum Békés megyei szervezete az önkormányzati választáson. Erdmann Gyula, az MDF megyei elnöke szerdán Békéscsabán sajtótájékoztatón közölte: elfogadva a Fidesz álláspontját, úgy döntöttek, hogy megyei szinten érdemes önállóan megmérettetni a párt jelöltjeit.
Szó sincs a jobbközép pártok közötti nézeteltérésről, hiszen az MDF továbbra is kereszténydemokrata, nemzeti és polgári párt, és a legközelebbi baráti szövetségese a Fidesznek, ám lehet Békésben olyan választói réteg, amely a polgári erőkhöz tartozónak vallja magát, ám nem szimpatizál a Fidesszel – szögezte le.
Erdmann Gyula közölte, hogy a külön indulás nem vonatkozik a települési önkormányzatokra, hiszen Békés megye nagyobb városaiban, így például Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason a Fidesz és az MDF egyeztet a képviselő- és polgármester-jelöltekről. Az MDF megyei elnöke kijelentette: a közelgő választáson számítanak a szétszóródott kisgazdák szavazatira is, nekik baráti kezet kívánnak nyújtani, hiszen támogatják a családi gazdaságok térnyerését.
Kockázati tényezőt állapított meg a Nemzetbiztonsági Hivatal C típusú vizsgálata a Medgyessy Péter miniszterelnök múltját vizsgáló bizottság két ellenzéki szakértőjénél, Gorka Sebestyénnél és Kiszely Gábornál – jelentette be Balogh László, a D-209-es ügyét feltáró testület elnöke.
A vizsgálat végeredményének közlése alóli titoktartási kötelezettség feloldásáról szóló értesítést mai sajtótájékoztatója közben faxüzeneten kapta meg Balogh László a bizottság elnöke. Az értesítés egyébként nem tartalmazza az indoklást, így nem tudni: a két szakértő múltjában mi okozza a kockázati tényezőt.
Balogh bejelentette, a két szakértő továbbra is segíti a bizottság munkáját, de a szakértők nem vesznek részt a zárt üléseken, nem kaphatják meg azok jegyzőkönyveit.
„A szakértőknél, úgy látszik, a kormányoldal kockázati tényezőket vélt felfedezni. Érdekesség, hogy a kormányzati szakértőkről szóló anyag szinte postafordultával érkezett meg, addig a mi megbízottjainknál mostanáig kellett várni, ráadásul kockázati tényezőket állapítottak meg” – mondta Balogh László. – „Igaz, ezt már egy hete tudjuk az újságokból. Így üzenték meg a kormány részéről, hogyan dolgozzunk. Ez példátlan a demokrácia történetében”.
Balogh emlékeztetett: Gorka Sebestyén 1993-ban, az Antall-kormány idején már átesett egy átvilágításon – akkor „tisztának” minősítették múltját –, igaz, még az átvilágítási törvény hatályba lépése előtt, a két vizsgálat azonban hasonló volt.
„Egyedül a szocialisták találtak kockázati tényezőt, mégpedig egy olyan ügyben, amelynek dokumentumai már elévültek. Nem érdemes akkor kockázati tényezőket emlegetni, amikor 12 évvel a rendszerváltás után a rendszerváltás előtt 12-15 évvel történteket vizsgálunk” – jegyezte meg a bizottsági elnök.
Arra a felvetésre, hogy mi lehetett a kormányoldal célja a kiszivárogtatással, Balogh csak ennyit mondott: – „Ezt a kiszivárogtatóktól kell megkérdezni.”
Újságírói kérdésre – miszerint miért fogalmazott úgy, hogy a a szocialisták találtak kockázati tényezőt – elmondta, az NBH-t a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára felügyeli, aki kötődik párthoz. Ebből Balogh azt a következtetést vonta le, hogy vagy az NBH-nál vagy a Miniszterelnöki Hivatalnál szivárogtatták ki a két szakértő viszgálatának (rész)eredményét. Továbbá azt, hogy az NBH kormánybefolyás alatt működik.
Gorka Sebestyén bejelentette: azonnal panasszal él a Miniszterelnöki Hivatalnál, miután 1993-ban már átesett egy átvilágításon, és nem találtak semmi kivetnivalót múltjában. Gorka elmondta azt is, hogy politikai támadásnak minősíti a vizsgálat eredményét.
A szakértő szerint tegnap is történt egy törvénysértés a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részéről. A jogszabály szerint ugyanis csak a megrendelő, vagyis a bizottság elnöke kaphatta volna meg a vizsgálat eredményét írásban – majd tájékoztatta volna az érintetteket –, ám neki is küldtek egy példányt.
„Egyértelműen politikai támadásnak minősítem a vizsgálat eredményét, a cél pedig az, hogy továbbra is gátolják a munkámat. Az indoklást nem ismerem, még azt sem tudom, hogy homoszexuális vagyok-e vagy három feleségem van egyszerre” – nyilatkozta Gorka. – „Azt pedig különösen nem értem, miért kockázatos egy szakértő múltja most, amikor 20 évvel ezelőtti dokumentumokról, eseményekről van szó. Az pedig kifejezetten botrányos, hogy Medgyessy Péter úgy lehetett miniszter, majd miniszterelnök, hogy egyszer sem esett át C típusú átvilágításon…”
Az MSZP az őszi önkormányzati választás után az eddigi dinamikus fejlődést akarja továbbvinni Nyíregyházán – hangzott el a szocialista párt városi szervezetének szerdai sajtótájékoztatóján a szabolcsi megyeszékhelyen. Az MSZP polgármester-jelöltje ismét Csabai Lászlóné, aki már nyolc éve vezeti a várost.
Egy dinamikusan fejlődő, sikeres város megérdemel egy sikeres polgármestert – jelentette ki Végh Béla városi pártelnök. A húsz egyéni jelöltből nyolcan jelenleg is önkormányzati képviselők, kilencen viszont eddig még nem mérettették meg magukat. Egy körzetben közös jelöltet indítanak a helyi koalíciós partnerrel, a Függetlenek Egyesületével.
Csabai Lászlóné reményét fejezte ki, hogy korrekt, egymásra figyelő kampány indul a pártok és civil szerveződések között. Szerinte jó programmal, pályázatokkal a város kihasználhatja a kormány és az Európai Unió fejlesztési lehetőségeit. Az MSZP Nyíregyházán bízik a győzelemben, azonban a választások után nyitott az együttműködésre a pártokkal és a társadalmi szerveződésekkel.
„Attól, hogy napjában többször sajtótájékoztatót tart Mécs Imre és Tóth Károly, és azt állítják, hogy az adatvédelmi biztos helytelenül értelmezi, ha kijelenti, hogy a bizottságnak valójában nincs joga adatok nyilvánosságrahozására, még nem biztos, hogy igazuk is van” – jelentette ki Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. A törvény szerint ugyanis Mécs Imrééknek még adatkezeléshez sincs joguk.
Áder János, mint az Országgyűlés volt elnöke azzal a kéréssel fordult a jelenlegi és a korábbi országgyűlési elnökökhöz és alelnökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra az átvilágító bírák róluk szóló határozatát, és járuljanak hozzá, hogy az adatokat az arra jogosultak közzétehessék. A Fidesz frakcióvezetője szerint így valamelyest feloldható volna Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azon megállapítása, miszerint alkotmányellenes megkülönböztetésnek számít, ha csak a kormánytagok múltját kutatják. Áder János már pár évvel ezelőtt jó példával járt elől, s bemutatta az átvilágító bírák róla készített határozatot. Hogy volt kollégái eleget tesznek-e a felhívásának, azt a józan belátásukra bízza.
A Fidesz frakcióvezetője az adatvédelmi biztosnak a vizsgálóbizottságokhoz írt ajánlásából idézett: „Az Avtv. 3. §. (3) bekezdése csak törvényi felhatalmazás esetén teszi lehetővé személyes adatok nyilvánosságra hozását. Ilyen felhatalmazás nélkül a nyilvánosságra hozatal a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 177/A. §-a szerint jogosulatlan adatkezelés. (…) A fenteikben ismertetett jogi helyzet és az adatvédelmi biztos gyakorlata alapján a Határozatban foglalt adatkezelést tekintve megállapítható, hogy az több szempontból nem felel meg az alapvető jogokra és kötlezettségekre vonatkozó alkotmányos követelményeknek (…) adatkezelést – az érintett hozzájárulásán kívül – csak törvény rendelhet el (…) közérdekű adatok nyilvánosságának elsőbbségét is csak törvény állapíthatja meg.”
Áder János elmondta: a levélből kiderül, hogy törvényes felhatalmazás híján nemcsak nyilvánosságra hozásra, de adatkezelésre sem jogosult a Mécs Imre vezette bizottság. A bizottságot országgyűlési határozat alapján hozták létre, ám egy országgyűlési határozat nem törvény. Nem igaz tehát Mécs Imréék azon nyilatkozata, hogy Péterfalvi Attila állításai nem felelnek meg a jogszabálynak, s „csak részben menti fel Mécs Imrééket az, hogy jogban nem jártas emberek. Amit ők és a sajtó tesznek, nem más mint politikai játszma” – mondta Áder.
Mindebből az következik, hogy a bizottság munkája nem alkotmányos, ezért Áder János szerint a bizottság tagjai akkor járnának el helyesen, ha felfüggesztenék munkájukat addig, amíg a parlament elfogadna a jogszerű működéshez szükséges törvénymódosítást. „De nem úgy néz ki, hogy ezt megtennék, és valószínűleg nyilvánosságra fogják hozni az adatokat” – jegyezte meg a politikus, aki arra is emlékeztetett: az előző adatvédelmi biztos, Majtényi László egy hasonló esetben ugyanazt állapította meg, amit Péterfalvi Attila – vagyis csak törvényi felhatalmazás teszi lehetővé a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát.
Áder János szerint azért sem következetes amit a bizottság és Mécs Imre tesz, mert nem várták meg az adatvédelmi biztos állásfoglalását, s anélkül, előbb kezdték el a munkát. Pedig Péterfalvi Attila arra is felhívta a figyelmet: manipuláció veszélyét rejti magában, hogy a korabeli hálózati nyilvántartásba azok is bekerültek, akik nem voltak hajlandóak együttműködni a titkosszolgálattal. „Ha a Mécs Imre vezette bizottság nem kellő körültekintéssel teszi a dolgát, akkor könnyen összekeverhetők a megfigyelők a megfigyeltekkel” – mondta a fideszes politikus.
Várhatóan augusztus 23-ai ülésén tárgyalja a kormány a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő cigányügyi államtitkárság előterjesztését, amelynek értelmében hat tárcánál miniszteri biztos, a többi minisztériumban pedig referens képviseli majd a romák érdekeit. Ezt Teleki László, az államtitkárság vezetője jelentette be szerdai, Egerben megtartott sajtótájékoztatóján.
A politikai államtitkár elmondta, hogy a tervezet közigazgatási egyeztetése már folyamatban van. Bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv készítését felügyelő államtitkársággal történt megállapodás nyomán, a terv készítésében a jövőben részt vesz a cigányügyi államtitkárság két delegáltja is. Ez garancia arra, hogy az európai uniós csatlakozásunkhoz szükséges fejlesztési terv minden egyes fejezetében szerepeljenek majd a romaügyi programok – mondta Teleki László.
A politikus szerint alapvető változást jelent a romák integrációját szolgáló kormányzati politikában az, hogy a cigánysággal kapcsolatos kormányzati előterjesztéseket a cigánysággal foglalkozó önálló államtitkárság fogalmazza meg. Hangsúlyozta, hogy eddig már két előterjesztésüket fogadta el a kormány: egyrészt a roma diákok által pályázat útján igénybe vehető 138 millió forintos keretet a kabinet megtoldotta 400 millió forinttal, illetve várhatóan szeptember 15-ig feláll a Romaügyi Tanács, amelynek Medgyessy Péter miniszterelnök lesz a vezetője.
A civil tanács tagjainak 60 százalékát a különböző roma szervezetek delegálják, és tagja lesz a testületnek Glatz Ferenc akadémikus és Pomogáts Béla irodalomtörténész is – mondta Teleki László.
Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár szavai szerint a miniszterelnök titkosszolgálati múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság C-típusú vizsgálaton „fennakadt” két szakértője esetében a vizsgálatot minden politikai elemtől mentesen, a törvényi előírások alapján végezték el.
Az államtitkár szerdán újságírók előtt azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor személye a Nemzetbiztonsági Hivatal szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, így a két szakértő továbbra sem tekintheti meg a bizottság titkos dokumentumait, nem vehet részt a zárt üléseken. Tóth András szintén nem lát esélyt arra, hogy a C-típusú átvilágításon „fennakadt” szakértők betekinthessenek a zárt ülések jegyzőkönyveibe.
A nemzetbiztonsági kockázatról általánosságban elmondta, hogy azt az 1998. évi XXVI. törvény szabályozza, és a nemzetbiztonsági kockázatot több tényező – így a vizsgált személy kapcsolatrendszere, életmódja, életvitele – befolyásolhatja. Aki azt állítja, hogy célzottan, valakire kihegyezetten, megrendelés alapján készült a vizsgálat, az egyszerűen nem tudja, hogy mit beszél – mondta az államtitkár.
A kormány az árvíz elleni védekezéshez szükséges eszközöket és a finanszírozást biztosítja – j
