Délre vonul az áradás

A hétfői budapesti tetőzés után a figyelem egyre inkább a fővárostól délre eső Duna-szakasz védelmére irányul. Az ország nyugati felében erőteljes apadás észlelhető, a fővárostól délebbre eső területeken azonban csak a mai nap folyamán várható a tetőzés.

A polgári védelmi ezredes ismertetése szerint Budapesten és a főváros feletti Duna-szakaszokon az előforduló talpszivárgások, buzgárok, fakadó vizek elleni védekezés folyik.

Hétfőn öt településről – Esztergomból, Kalocsáról, Érdről, Nagymarosról és Gönyűről – összesen 19 embert kellett kiköltöztetni. Valamennyiük elhelyezése megoldódott rokonoknál, ismerősöknél, közösségi épületekben.

Endrődi István, a Kormányzati Koordinációs Bizottság operatív törzsének vezetője ismertetése szerint a kitelepített lakosok száma elérte a kétezret, elhelyezésükről az igazgatóságok és az önkormányzatok gondoskodnak.

A közlemény kitér arra, hogy túlnyomó többségben elkészültek a szükséges töltésmagasítások és erősítések; hétfőn mintegy 9000-rel kevesebben, de így is csaknem 18 ezren vettek részt a védekezésben.

A Duna magas vízállása miatt útlezárás van érvényben a 2-es, a 10-es, a 11-es, a 12-es és az 55-ös számú főútvonalon, valamint Szob és Dunaújváros között, a dunai kompokhoz vezető útszakaszokon.

Az operatív törzs vezetőjének közleménye szerint a hazai védekezési munkálatok mellett a magyar kormány segélyszállítmányt indított útnak a Cseh Köztársaságba, amely hétfőn este megérkezett.
A Duna felső szakaszának védvonalain 170 ezer köbméter földet mozgattak meg a védekezésben részt vevők, s 4 millió 800 ezer homokzsákban 96 ezer köbméter homokot használtak fel – tájékoztatta az Országos Műszaki Irányító Törzs kedden az MTI-t.

A közlemény szerint ezen a szakaszon megkezdik az ideiglenes védművek visszabontását, és megkísérlik a legteljesebb mértékben visszaállítani a környezet áradás előtti állapotát.

Erre példaként említik, hogy a felhasznált homokot beépítik a védműbe vagy annak közvetlen környezetébe, amennyiben pedig erre nincs szükség, azt felajánlják a lakosságnak. A vízzel érintkezett homokzsákokat hulladéklerakókban helyezik el.

A védekezésben használt, könnyen szakadó műanyag zsákokat felajánlják a környékbeli lakosoknak vagy műanyagfeldolgozókban újrahasznosítják, a drágább jutazsákok viszont védekezési célokra később is felhasználhatók, ezért azokat a vízügyi szolgálat összegyűjti és tárolja – olvasható a közleményben.

Az Országos Műszaki Irányító Törzs arra kéri az önkormányzatokat, hogy az általuk felügyelt területeken hasonlóképpen járjanak el.

Bács-Kiskun megye
A Duna első bács-kiskuni településénél, Tassnál keddre virradóra megkezdődött az apadás – tájékoztatta az MTI-t a térség védelmi bizottságának elnöke, Mózes Ernő, Kunszentmiklós polgármestere.
Elmondta: a víz az eddigi legmagasabb árvíznél 50 centiméterrel magasabban, 872 centiméteren tetőzött.
Az éjszaka katonák tartottak ügyeletet Kunszentmiklóson, hogy a rendkívül kimerült lakosok aludhassanak.
Hajnalra 2 centimétert apadt a folyó vízszintje, s remélhetőleg most már nagyobb veszéllyel nem kell számolni.

Kalocsán tetőzik a Duna, a folyó itteni vízszintje 20 centiméterrel haladja meg az 1965-ben mért szintet – tájékoztatta Török Gusztáv Andor polgármester az MTI-t a kedd délelőtti helyzetről.
Elmondta: noha valószínű, hogy az északabbra lévő Duna menti településekhez hasonlóan esetleg itt is több órán át tart a tetőzés, az ezeréves múltra visszatekintő érseki városban nyugodtan ünnepelhetik az alapító Szent István király nevenapját, mert nincs vészhelyzet.
Szólt arról is, hogy naponta ötszázan dolgoztak a városban a gátak megerősítésén, 250 ezer homokzsákot raktak le, valamint 20 ezer köbméter földet mozgattak meg a nyári gát megerősítésére.
Török Gusztáv Andor, aki a térség védelmi bizottságának elnöke is, kitért arra: összesen három családot kellett kitelepíteni biztonságuk érdekében Fajszról, Soltról és Kalocsáról.
A három erdészcsaládból kettőt rokonoknál helyeztek el, a harmadik ideiglenes lakhelyéről pedig a kalocsai önkormányzat gondoskodott.

Tolna megye
Paksnál 895 centiméterrel tetőzött a Duna kedden reggel; a vízmagasság mintegy 30 centiméterrel alacsonyabb a vártnál, így a Tolna megyei települések nincsenek veszélyben.

Horváth Emil, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatási felelőse azt közölte az MTI-vel, hogy a vízmagasság 13 centiméterrel elmarad az eddigi rekordnak számító, 1965-ben mért értéktől.- A Sió árvízkapunál azonban az eddigi legmagasabb vízmagasságot, 1209 centimétert mértek, amely kora délutánig még 5-10 centimétert emelkedni fog, de így sem éri el az előre jelzett 1240 centimétert – tette hozzá.

Szavai szerint ennek mederhidrológiai okai vannak, a Duna vize ezen a szakaszon gyorsabban folyik, ezért nem alakulhatott ki az ország északi területein tapasztalt vízmagasság.

Horváth Emil beszámolt arról, hogy a Sió torkolatánál és a gemenci erdőnél kora délutánra, Bátán és Baján pedig estére várható a tetőzés.

Hangsúlyozta: az igazgatóság a társszervekkel együtt minden szükséges védekezési munkát elvégzett, a Duna menti települések nincsenek közvetlen veszélyben.- Az áradáskor szokásos jelenségek, csurgások, fakadóvizek, buzgárok ezen a szakaszon is előfordulnak, de a töltéseken dolgozó mintegy 250 ember éberségének köszönhetően kárt nem okoznak – közölte.

Utalt arra is, hogy Tolna megyében az elmúlt napokban 25 ezer homokzsákkal és 6 ezer köbméter kaviccsal, kőzúzalékkal erősítették meg a gátakat. Nagyobb kockázattal egyedül Bátának kell számolnia. Ott 14 házból már vasárnap kiköltöztették a lakókat.
Bátán mintegy 100 épületet fenyegetett a víz, de az éjjel-nappal folyó védekezésnek köszönhetően azokat várhatóan sikerül megvédeni – tette hozzá.

Komárom-Esztergom megye
Kezd normalizálódni az élet Komárom-Esztergom megyében, ahol a dunai árhullám már levonulóban van, így utakat szabadíthatnak fel és hamarosan megkezdik az elöntött területek fertőtlenítését – tájékoztatták az MTI tudósítóját kedden délelőtt.

Az Állami Közútkezelő Kht. megyei igazgatóságának ügyeletese elmondta: ismét lehet közlekedni a 10-es számú főút Almásfüzitő és Dunaalmás, valamint a 11-es főút Esztergom és Dömös közötti szakaszán.

Komáromban megkezdték a homokzsákok eltávolítását a Rákóczi rakparton, amelyet délután fertőtlenítenek, s azt követően megszüntetik az útzárat.

Zatykó János, Komárom polgármestere közölte: a tatai Klapka György Gépesített Lövészdandár 56 katonája, a MÁV és a vízügyi igazgatóság dolgozói Komárom és Szőny között megkezdték a vasúti töltésnél kiépített úgynevezett nyúlgát felső sorának visszabontását.

Ismertetése szerint a vasárnapi tetőzéskor 802 centimétert mutatott a vízmérő, kedden délelőtt 10 órakor pedig 621 centimétert.

Gyurmánczi Éva, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtótisztje elmondta, hogy Neszmélyen és Táton nagy erőkkel szivattyúzzák vissza a kiáradt vizet a folyóba.
Esztergomban a Kis-Duna-ágnál, a Pöltenberg utcában lévő családi házak telkei alján lévő kerítéseket a védekezési munkálatok érdekében el kell bontani.

Ezzel egy időben megkezdődött a védművek úgynevezett bordás megtámasztása, ami az eredményes védekezés elengedhetetlen feltétele.

Esztergomnál egyébként kedden délelőtt 10 órakor 660 centiméteres vízmagasságot mértek, a vasárnapi tetőzéskor 771 centiméter magas volt a víz. – Az elöntött területek fertőtlenítése az ár visszahúzódása után azonnal megkezdődik, s e művelet végrehajtása után kerülhet sor a 18 kitelepített család hazaköltözésére – tette hozzá a katasztrófavédelmi igazgatóság illetékese.

Budapest
A Dunán levonuló árhullámhoz hasonló természeti jelenségek elkerülésére a jövőben át kell gondolni az árvízvédelem hiányosságait, és hosszú távú nemzetközi együttműködést kell kialakítani a környező országokkal – hangoztatta Medgyessy Péter miniszterelnök kedden, miután látogatást tett a nagytétényi veszélyeztetett területekről kitelepített emberek ideiglenes szállásán.

A kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: a környezetvédelmi és vízügyi tárca szeptember végéig jelentést készít arról, hogy a korábbiakhoz képest változékonyabbá vált időjárási viszonyokat tekintve, miként lehet felkészülni a mostanihoz hasonló árvizekre. – Mivel az ilyen katasztrófák határokat nem ismernek, ezért az országok közötti összefogás is szükséges, amelynek elősegítésére Magyarország nemzetközi konferenciát kezdeményez a közeljövőben – jelezte Medgyessy Péter.
Utalt arra: a hosszú távú munkában részt kell venniük a biztosító társaságoknak is, hiszen nem fordulhat elő, hogy a folyó hullámterén engedéllyel épült házakra ne lehessen biztosítást kötni.