Hét nap krónikája
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetKertész Imre Nobel-díjat kapott. Sorstalanság című, először 1975-ben megjelent önéletrajzi holokausztregényéért a műveivel főként német nyelvterületen évek óta megkülönböztetett érdeklődést kiváltó, jó ideje javarészt Németországban alkotó – alig egy nappal korábban Hans Sahl-díjban részesített –, 1929-es születésű Kertész Imrének ítélte oda a Svéd Királyi Akadémia a 2002. évi, tízmillió svéd koronás (267 millió forintos) irodalmi Nobel-díjat, amelyet az író december 10-én vehet át Stockholmban, a magyar nyelven alkotó szerzők közül elsőként. „A történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel munkássága” – áll a díjra érdemesültségét indokoló méltatásban. A hír vételére a legfőbb hazai közjogi méltóságok – Mádl Ferenc államfő, Medgyessy Péter kormányfő, Szili Katalin házelnök –, a német államfő és természetesen közeli barátai mellett az elsők között küldött köszöntő táviratot Berlinbe, illetve nyilatkozott az MTI-nek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Könyvei jó német fogadtatását firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, nyilván itt azért szeretik, mert találnak benne valamit. Ha mellének szegezik a kérdést: mindazok után, amit megélt, hogyan tud németek közt élni, kérdezhetnék azt is, állítja, hogyan élhet magyarok közt. „Nem tartozom sehova sem – fejtette ki Kertész egy német lapban –, amit ideális állapotnak tartok. Becsomagolt bőrönddel élve is boldog ember vagyok.” A díj eltelt száz évében a magyar írók közül Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Füst Milán, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Nádas Péter és Esterházy Péter nevét emlegették lehetséges esélyesként. reuters fotó
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















