Október 16.: Önkormányzati hírek

Deutsch: Elmaradt Demszky elszámolása – A somogyi MSZP szociális kérdésekről – Schmitt Pál hallgatói önkormányzatok képviselőivel találkozott – Kovács: vereségre készül a Fidesz &#150 Orbán: a Szolidaritás óta a legerősebb a polgári mozgalom

Deutsch: Elmaradt Demszky elszámolása

„A hosszú barátság feltétele az elszámolás. A budapestiek hiába várták, Demszky Gábor nem számolt el az elmúlt 12 évvel. Ennek pedig oka van” – jelentette ki Deutsch Tamás. A Fidesz budapesti elnöke úgy véli: október 21-én Demszky Gábor sokkal rosszabb állapotban fogja átadni Budapestet az őt követő utódjának, mint ahogy 1990-ben átvette. Katona Kálmán az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest optimistábban látja a polgári oldal esélyeit.

Katona Kálmán a pestiek égető gondját jelentő hulladékégetés kapcsán arra emlékeztetett: 1998 óta el van különítve az állami költségvetésben 4,5 milliárd forint a kérdés megoldására, de a főváros az elmúlt négy évben nem élt a beruházás lehetőségével.
A Budapesten induló jobboldali polgár- és képviselőjelöltekről elmondta: mindannyian rutinos emberek az önkormányzati munka tekintetében.

Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke kijelentette: a budapestiek hiába várnak sok kérdésre választ, Demszky Gábor adós maradt azzal, hogy elszámoljon az elmúlt tizenkét esztendővel. A fideszes képviselő elmondta: Demszky Gábor úgy adja át a várost, hogy a tömegközlekedési járművekön hetvenezerrel kevesebb hely van 1990-hez képest, s felére csökkent a BKV költségvetése. A közbiztonság katasztrofális, s Deutsch Tamás szerint Demszky Gábor az egyetlen a polgármesterek sorában, aki a közbiztonság ügyéért semmit nem hajlandó tenni, mondván, hogy az a rendőrség dolga.

Deutsch Tamás elmondta: 1990 óta háromszázezer ember költözött ki Budapestről, azaz naponta tizenhat család hagyja el a várost, mert úgy gondolja, hogy nem tud Budapesten élni. Deutsch Tamás azt sem érti, hogy az egyébként nehéz gazdasági helyzetben lévő BKV miért most érzi szükségét, hogy önmagát reklámozza, amely reklámok szövege ráadásul feltűnően hasonlít Demszky Gábor kampánybeli szlogenjeihez. Deutsch Tamás kijelentette: Demszky Gábor már kiköltözött a városból, s ideje, hogy a város éléről is távozzon.

Demszky Gábor a BKV-ról

Ötmilliárd forint költségvetési támogatást kér a kormánytól a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) jövő évi működtetésére a főpolgármester annak érdekében, hogy a céget fenyegető adósságspirál elkerülhető legyen. Demszky Gábor szerdán a közlekedési vállalat egyik gépjárműtelepén tett látogatásakor elmondta: az ügyben a jövő héten szándékozik felkeresni a pénzügyminisztert és a kormányfőt.

A kormánypártok támogatásával a választáson újrainduló főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a szocialista főpolgármester-helyettessel együtt tudnak majd lobbizni azért, hogy „a nélkülözhetetlen pluszforrást” a BKV megkapja.

Demszky Gábor a vállalatnál tett látogatásán beszámolt a Fővárosi Önkormányzatnak a fogyatékosok esélyegyenlőségéért indított programjainak eddigi eredményeiről. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója a fővárosi szocialista és fideszes képviselők együttműködése nyomán beszerzett hannoveri villamosok akadálymentesítésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: a járműveket jelenleg is használhatnák a mozgássérültek, de ehhez a megállóperonokat kellene magasabbra építeni.

Bőhm Demszky mellett

Elszomorító látni, hogy Deutsch Tamás rosszabb állapotban van, mint néhány évvel ezelőtt, valószínűleg ezért felejti el, hogy a budapestiek éppen azért a politikáért váltották le a Fideszt, amelyikkel most Demszky Gábort próbálják besározni – reagált közleményben Bőhm András a Fidesz szerdai sajtótájékoztatójára.

- A budapestiek ezt másként látják, ezért választották újra eddig két alkalommal Demszky Gábort és ezért támogatja többségük ma is a főpolgármester újraválasztását – fogalmaz Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője. Mint írja, a Fidesznek csak negatív kampányra futotta az önkormányzati választásokon is.
Leszögezi: az új metró nyomvonala nem érinti a hőforrásokat. A nyomvonal kiválasztását többéves szakmai előkészítés előzte meg, ezért is szavazták meg legalább hatszor a fővárosi Fidesz képviselői, a legutolsó nyomvonal-módosítást pedig a fideszes többségű XI. kerületi önkormányzat kérésére fogadták el.

Felsorolása szerint Demszky Gábor főpolgármestersége alatt egyebek közt a Lágymányosi híd, a Nagykörút, a budai körút, az Andrássy út, a kisföldalatti, a Váci utca, Ráday utca, Liszt Ferenc tér, Hungária körút, a Nagyvásárcsarnok, a Zenei Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Madách Színház, az Operett, a Thália, a Vígszínház, a Corvin Filmpalota, a Puskin Mozi, és az Állatkert készült el, újult meg Budapesten.

A somogyi MSZP szociális kérdésekről

Somogy megyében az új munkahelyek teremtése, a meglévők megtartása, a munkavállalók érdekeinek hatékony képviselete, az országos átlag alatti bérek emelése, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítása a legfontosabb, megoldásra váró feladatok az MSZP Somogy megyei szervezetének álláspontja szerint.

Minderről keddi, kaposvári sajtótájékoztatóján beszélt Sárdi Árpád, a párt megyei elnöke, az Magyar Szocialista Párt közgyűlési elnökjelöltje, aki ezt megelőzően a szociális kérdések megoldásának lehetőségeiről tárgyalt az MSZOSZ és a nyugdíjas szervezetek megyei elnökeivel.

Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke az elkövetkező időszak kiemelt feladatának nevezte az országos átlagtól 25-30 százalékkal elmaradó megyei bérszínvonal emelését. Azt is felvetette, hogy a jövőben támogatásokban csak azok a munkaadók részesüljenek, akiknek rendezett a munkaügyi kapcsolatuk a munkavállalóikkal.

Schmitt Pál hallgatói önkormányzatok képviselőivel találkozott

Új kollégiumok építését, illetve a meglévők komfortjának emelését ígérte Schmitt Pál főpolgármester-jelölt, amikor a budapesti felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak képviselővel találkozott szerdán a fővárosban.

A parlamenti ellenzék által is támogatott független főpolgármester-jelölt kiemelte, hogy a megválasztása esetén bevezetendő Budapest kártya kedvezményeit a fővárosban tanuló diákokra is szeretné kiterjeszteni. A kártya kedvezményeket biztosítana nekik a közlekedésben és a szabadidő hasznos eltöltésében is.

Schmitt Pál elmondta, hogy munkája során várja az egyetemek és főiskolák dolgozóinak, illetve diákjainak ötleteit, ezért tervezi létrehozni a budapesti tudományos tanácsot, amelynek az intézmények rektorai, illetve főigazgatói, valamint a hallgatói önkormányzatok képviselői lennének a tagjai.

A főpolgármester-jelölt kiemelte, szeretné, ha a következő években több kollégium is épülne Budapesten.

Kovács Kálmán Szegeden kampányolt

Kovács Kálmán szerint Magyarország számára a legjobb választás az a fejlődési pálya, amely az Európai Unió és a tudásalapú információs társadalom felé vezet. Az informatikai és hírközlési miniszter szerdán Szegeden az SZDSZ és az MSZP által szervezett sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a rendszerváltozás első tíz éve alatt az ország „huszáros rohammal” utolérte a XX. századot.

– Már adottak voltak a XXI. század alapjai, de elmaradt a verseny a távközlésben, s túl későn született meg a tavaly év végén elfogadott, s az idén fokozatosan életbe lépő hírközlési törvény – vélekedett. Kovács Kálmán szerint ez a piacnyitás már nem talált versenypartnerre, már pedig – szögezte le – az egyik legnagyobb akadálya az információs társadalom térnyerésének, a modernizációnak a valódi verseny hiánya a távközlésben, s az ebből következő magas tarifa. A miniszter tájékoztatása szerint a kormány a közösségek, hálózatok számára is jelentős adókedvezményt kíván biztosítani az információs beruházásokhoz – mondta el Kovács Kálmán.

Kisebbségi vezetők a választásokról

A magyarországi horvátság, németség és szlovákság vezetői aggasztónak találják, hogy a hét végi választásokon a népcsoportjukhoz nem tartozó jelöltek is indulnak kisebbségi színben – hangzott el a három országos önkormányzati elnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kisebbségi vezetők szóltak arról is, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztése érdekében kiemelkedően fontos feladatnak tartják a kisebbségi törvény módosítását.

Véleményük szerint a helyi kisebbségi önkormányzatoknak a jelenleginél pontosabban körülírt hatásköröket, és a mostaninál érdemibb feladatokat kell kapniuk, illetve meg kell teremteni azokat a jogi és pénzügyi feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az országos önkormányzatok intézményfenntartói szerepéhez.

Nemzetközi megfigyelőt hívtak Jászladányon

Nemzetközi megfigyelőt hívott az október 20-án esedékes önkormányzati választásokra Jászladányba a helyi cigány kisebbségi önkormányzat nevében Kállai László, a testület elnöke és független kisebbségi képviselőjelölt. A kisebbségi vezető szerdán az MTI-nek elmondta: a megfigyelő meghívását akkor határozták el, amikor végérvényessé vált, hogy „magyar származásúak is indulnak cigány képviselőjelöltként a kisebbségi önkormányzati választáson.

A nemzetközi megfigyelő meghívását a Roma Sajtóközpont, illetve a Roma Polgárjogi Alapítvány segítségével kérték. Kállai László úgy vélekedett, hogy a későbbi eredmények megítélése szempontjából jobb lesz mindenkinek, ha egy pártatlan megfigyelő is felkeresi Jászladányt a szavazás napján.

A Kállai László irányította helyi cigány kisebbségi önkormányzat és Dankó István vezette települési önkormányzat között már hosszú ideje konfliktus van a Jászladányban létrehozott alapítványi általános iskola miatt. A roma testület ugyanis azt sérelmezi, hogy az alapítványi intézmény hátrányos helyzetbe hozza a szegény cigánycsaládok gyerekeit, hiszen ők nem járhatnak oda, mert szüleik nem tudják megfizetni az előírt tandíjat. Az alapítványi iskola létrehozását támogatók ugyanakkor nem tettek le annak újbóli beindításáról, és úgy látják, egy, a mostanitól eltérő személyi összetételű cigány kisebbségi önkormányzattal jobban együtt lehetne működni az esetleges vitás kérdések tisztázásában.

Polgári remények a Nyírségben

Az önkormányzati választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közösen induló polgári erők Kovács Ferencet, a nyíregyházi Regionális Holding Rt. elnök-vezérigazgatóját jelölik a megyei közgyűlés elnökének. Ezt a Fidesz, az MKDSZ és a Kisgazda Polgári Egyesület térségi vezetői közölték szerdán Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatójukon.

Seszták Oszkár, a Fidesz szabolcsi irodavezetője az MTI-nek elmondta: az elnökjelölt 2000. és 2002. között Orbán Viktor személyes megbízottjaként működött közre a magyar-ukrán határmenti kapcsolatok fejlesztésében. Az irodavezető megemlítette azt is, hogy az áprilisi országgyűlési választásokon a jobboldali pártok ugyancsak győztek a Nyírségben, 12:6 arányban bizonyultak jobbnak az MSZP-SZDSZ jelöltjeinél, és – szerinte – a támogatottságuk továbbra is megvan.

Csehák a méltányossági nyugdíjakról

Csehák Judit szerint a kormánykoalíció komolyan gondolja, hogy valamennyi szaktárca felelős a lakosság egészségi állapotát befolyásoló körülményekért, a kockázati tényezőket növelő hátrányok csökkentéséért. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerdán Kecskeméten kiemelte: ugyanakkor egyetlen kormány sem gondolhatja komolyan, hogy egyedül képes megvalósítani a hosszú távú egészségügyi programot és a jóléti fordulatnak nevezett szociálpolitikai programot. Csehák Judit a kecskeméti szocialista polgármesterjelölt, Brúszel László vendégeként tartott lakossági fórumot Kecskeméten.

Kiemelte: az önkormányzati választások pártpolitikai eredményétől függetlenül nagyon fontos, hogy olyan emberek kerüljenek a települések élére és az önkormányzati testületekbe, akik elkötelezettek a szociálpolitika és az egészségügy iránt. Csehák Judit kérdésekre válaszolva elmondta: előreláthatólag összesen 1,2 millió méltányossági nyugdíjemelési iránti kérelemmel kell foglalkozniuk a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknak, de az igénylők között vélhetőleg vannak és lesznek olyanok, akikre a törvény nem vonatkozik, mert jelenlegi nyugdíjuk meghaladja a 40 ezer forintot.

Kovács: a Fidesz vereségre készül

Kovács László várakozásai szerint az MSZP a szabad demokratákkal összefogva a nagyobb települések kétharmadán győzelmet arat a vasárnapi önkormányzati választásokon. Az MSZP elnöke szerdai gyöngyösi sajtótájékoztatóján úgy vélte: a Fidesz vereségre készül, ezért keresi már most a mentségeket például a szavazólapokon szereplő pártemblémák méretének nagyságában.

A politikus közölte: a választásokat követően azon lesznek, hogy végre megnyugodjon a magyar társadalom, az összefogás és ne a széthúzás domináljon. Kovács László a továbbiakban felidézte a kormány első és második száz napos programjának már végrehajtott és tervezett intézkedéseit. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy több mint 4 millió embernek javultak az életkörülményei Magyarországon, vagyis az MSZP maradéktalanul teljesítette azt, amit programjában vállalt. Hozzátette: jövőre jelentősen bővülnek az önkormányzatoknál maradó források, az elmúlt négy évvel ellentétben, amikor az előző kormány folyamatosan szűkítette azokat.

Megjegyezte: véleménye szerint semmi nem indokolhatja, hogy a Fidesz nem vesz részt a parlament október 23-i megemlékezésén Kijelentette: az európai politikai kultúra szabályaival ez ellentétes, mert a nemzteti ünnep nem a nemzet megosztottságának a demonstrálására, hanem a nemzeti összefogás erősítésére szolgáló alkalom.

Balsai Kovács alkalmatlanságáról

Az MDF frakcióvezetője szerint a kormánypártok a többség birtokában minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy rábeszéljék a választópolgárokat: olyan önkormányzatokat válasszanak, amelyek a kormánypárti kapcsolatokra alkalmasabbak, mint az ellenzéki vezetésű testületek.

Balsai István erről szerdán Csurgón, a párt kampánygyűlését megelőző sajtótájékoztatón beszélt. – Ezzel az önkormányzatiság legfontosabb elvét tagadják meg, hiszen ily módon tisztességtelen befolyást akarnak a választókra gyakorolni – hangoztatta a politikus. Balsai István a kampány tapasztalatait összegezve annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánypártok ”rendkívül durva, igaztalan, nemtelen, alaptalan, vádaskodó kampányt folytatnak„. A politikus szerint adalék ehhez Kovács László szocialista pártelnök nyilatkozata, amelyet úgy értelmezett: ”amennyiben az ellenzék nem járul hozzá az alkotmány módosításához, akkor ő a parlament feloszlatását és új választások kiírását kezdeményezi„.

Mint mondta, Kovács László ezzel újból bebizonyította, nem biztos, hogy ő a legalkalmasabb személy Magyarország sikeres uniós tárgyalásainak lefolytatására.

Dávid megreformálná a helyi választást

Dávid Ibolya örömmel vállalja, hogy elmondja az 56-osok legfontosabb gondolatait a parlament emlékülésén – az MDF elnöke ezt szerdán közölte Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján, miután felkérést kapott arra, hogy ő olvassa fel az 56-osok memorandumát az Országházban. – Azoknak a gondolatait is közvetíteni fogom, akik ott voltak a találkozón Medgyessy Péternél és azokét is, akik nem – mondta a pártelnök.

Hozzátette: így lesz kerek és teljes a megemlékezés. Dávid Ibolya megjegyezte: egy parlamenti demokráciában, ha egy országgyűlés emlékülést tart, akkor azon részt kell venni. – Az emlékülésen saját hitem és meggyőződésem szerint beszélek 1956-ról – tette hozzá.
Dávid Ibolya mindemellett teljesen feleslegesnek nevezte és 1956-hoz méltatlannak minősítette azt a vitát, amely az emlékülés körül kialakult. Dávid Ibolya Kupa Mihálynak arra az egy nappal korábban, szintén Debrecenben tett kijelentésére, hogy a Centrum párt azért alakult meg későn, mert ”Dávid Ibolyára vártunk„, kijelentette: számára a Centrum a politikai paletta meghatározatlan helyén van.

Hozzátette: az MDF-nek szilárd értékrendje van, a keresztény-konzervatív értékrend, s nem lehetett a politikai partnere olyan pártnak, amely mögött kiszámíthatatlan értékek húzódnak.

Az MDF elnöke az önkormányzati választásokkal összefüggésben kijelentette: a helyhatósági választás nem elsősorban a pártpolitikára, hanem a helyi emberekre, a helyi bölcsességre, a helyi programokra épül. – Összefogáspárti vagyok, s támogatok minden olyan együttműködést, amely valós programok mentén fogalmazódik meg – mondta. Hozzátette: ugyanakkor nem híve ”díszletösszefogásnak„.

Az Országgyűlés MDF-es alelnöke megismételte azt a korábbi kezdeményezését, hogy át kellene gondolni: két olyan nagy horderejű választás, mint az országgyűlési és az önkormányzati, ne essen ugyanarra az esztendőre.

Horn optimista

Horn Gyula szerint a vasárnapi önkormányzati választásokon jóval nagyobb arányban győznek a kormánykoalíció jelöltjei, mint áprilisban. A volt miniszterelnök erről Tatán, egy lakossági fórum előtt beszélt újságíróknak szerdán.

Hozzátette: ez azért lesz kedvező az embereknek, mert hozzáértők kerülnek a településeket irányító testületekbe és azok élére. Mindez a politikus szerint azért fontos, mert az ország Európai Unióba való belépése után megnő a helyi döntéshozók felelőssége az úgynevezett tiszta uniós forrásokból, a társfinanszírozásból, valamint a költségvetésből elnyerhető pályázatok sikerességében.

Horn Gyula kijelentette: biztos abban, hogy a következő négy évben nem történik meg az, ami 1998 és 2002 között, amikor az önkormányzatok boldogulása pártszínek függvénye volt.


László óvatos jövedelempolitikát ígér

A kormány a következő négy évben olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, melynek középpontjába a versenyképesség és a teljesítmények növelését helyezi – hangoztatta László Csaba szerdán, Szekszárdon. A pénzügyminiszter egy vállalkozói fórumot megelőző sajtótájékoztatón azt mondta: a kormányzati tervek megvalósításához óvatos jövedelempolitikára, a költségvetési hiány csökkentésére, valamint a kis- és középvállalkozók versenyképességének javítására is szükség van.

- Emellett fontos egy koordinált fiskális, illetve monetáris politika kialakítása – tette hozzá. László Csaba kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban jó együttműködés alakult ki a Pénzügyminisztérium és a jegybank között, melynek eredményeként jövőre 4,5 százalékos közös inflációs célt tudtak meghatározni. László Csaba a sajtótájékoztatót követő vállalkozói fórumon a megye prominens üzletembereinek, cégvezetőinek figyelmébe ajánlotta Halmai Gábornét, az MSZP szekszárdi polgármesterjelöltjét.

Orbán: a Szolidaritás óta a legerősebb a polgári mozgalom

Orbán Viktor szerint az ellenzéknek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy az európai uniós csatlakozással kapcsolatos problémákat felvesse, sőt ha kell, akkor azt az alkotmánymódosítás előfeltételeként támassza a mindenkori kormány politikájával szemben. A volt miniszterelnök erről szerdán Veszprémben, választási nagygyűlésen beszélt.

Hozzátette: az Európai Unióba nem a kormány, hanem mi lépünk be valamennyien, a személyes életünkkel, s a csatlakozás következményei is a legszemélyesebb világunkban, a családban és annak költségvetésében jelentkeznek majd. Megítélése szerint a magyar kis- és középvállalkozásoknak egy rendkívül erős mezőnyben kell majd helytállniuk, s gazdáknak pedig olyan vetélytársakkal kell megvívniuk, akiket nem terhelt 40 év kolhozosítás.

A közszolgálati televízió kettéválasztásával kapcsolatosan kijelentette: ”nekünk ez nem lehetőségünk, hanem jussunk, ami jár.„
A volt miniszterelnök hozzátette: az ehhez szükséges törvényjavaslat hamarosan a parlament elé kerül, amelyet, mint megjegyezte ”a szocialisták természetesen majd leszavaznak, de akkor ki kell írni egy népszavazást„. Megjegyezte: az ehhez szükséges 200 ezer aláírást ”egy ebédszünet alatt„ összegyűjtik.

Orbán Viktor szerint ugyanis a magyar média hamis híreket közöl, ám mégsem ez a fő baj vele, mert mint mondta, ”ehhez negyven éven át hozzászoktunk„, hanem az, hogy ahhoz a világhoz, ”ami kirajzolódik a lakásunkba bejövő adások nyomán, semmi közünk sincs„.

- Az ember néha úgy érzi magát, mintha egy másik planéta életéről adnának tudósítást. A szerencsétlen emberek pedig a ”kukkolós„ műsorokban úgy gondolják, hogy csak azért, mert mindent megtesznek, amit szabad, akkor szabaddá is válnak. Holott éppen így veszítik el a szabadságukat – vélekedett a volt kormányfő.

Orbán Viktor a kormányt bírálva megjegyezte: nem helyes dolog arra kényszeríteni egy országot, hogy az egyik száz napról a másikra bukdácsoljon. Hozzátette: az ember nem száz napra köt házasságot, vállal gyereket, vagy épít házat. Hozzáfűzte: számos okból lehet bírálni az előző kormányt, ám azért mindent megtett, hogy elmagyarázza, megértesse, milyen Magyarországot szeretne, milyen jövőben hisz. Közlése szerint például a diákhitel sem csak egy jó döntés volt csupán, hanem azt akarta megüzenni a kormány a fiataloknak, hogy érdemes tanulni. Az állam ugyanis a költségek tekintélyes részét évekig megelőlegezi.

Orbán Viktor megjegyezte: most is azt várnánk el, hogy a kormány valamiféle megérthető jövőt vázoljon fel. Szerinte azért áll a gazdaság is, mert a szereplői – mivel nem tudják, milyen jövőre számíthatnak – kivárnak.

- A következő egy-két évtizedben egy-egy nemzet versenyképességét és sikerességét nem annyira a politika és a gazdaság dönti el – persze azt is jól kell művelni -, hanem leginkább az, hogy mi lakik Európa népeinek lelkében. A jövőnk azon áll vagy bukik, hogy képesek lesznek-e a magyarok különbséget tenni jó vagy rossz, igaz vagy hamis között. Lesz-e erejük mindig a jót és az igazat választani – vélekedett Orbán Viktor.

Leszögezte: a polgári körök ezt a gondolkodásmódot és értékrendszert képviselik a magyar közéletben. S szerinte a lengyel Szolidaritás 1981-es eltiportatása óta nem volt Közép-Európában ilyen erőteljes politikai, közéleti és szellemi mozgalom.

Kis Elemér a roma fórumon

A kancelláriaminiszter reményei szerint az év végén, vagy a jövő év elején megkezdődhetnek a politikai egyeztetések arról, hogy hogyan lehetne a kisebbségeket megfelelő képviselethez juttatni a Parlamentben. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter erről szerdán Békéscsabán, a Békés megyei szocialisták által szervezett fórumon beszélt.

Hozzátette: a kormány fontos feladatának tekinti a cigányság felemelkedését, és ennek érdekében hozta létre például a Miniszterelnöki Hivatalon belül a romaügyi államtitkárságot roma származású vezetővel. A közeljövő terveiről szólva elmondta, hogy a téli iskolai szünetben a rászoruló családok mintegy 5000 gyermeke vehet részt ingyenes üdülésben, amelyet az iskolák jelzése alapján kívánnak kiválasztani.

Áder: a kormány kezében a döntés

Az MSZP és az SZDSZ kezében van a döntés arról, hogy feloszlatják-e az Országgyűlést és új parlamenti választásokat írnak-e ki – mondta Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke egy lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón szerdán, Nagyatádon. Mint mondta, a kormánykoalíció ezzel a lépéssel azt bizonyítaná, hogy nem tudja irányítani az országot, mint ahogy szerinte eddig sem volt alkalmas erre a szerepre.

A politikus megerősítette, hogy a Fidesz részt vesz az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szóló, jövő csütörtöki egyeztetésen, koncepciójukat is kidolgozták, ám annak tartalmát csak akkor ismertetik majd a többi féllel. Hozzátette: a Fidesz tudatában van az alkotmánymódosítás jelentőségének, s ezzel a felelősséggel veszi ki majd részét a tárgyalások menetéből.

A választási esélyekről szólva Áder János kiemelte: pártja a legújabb közvélemény-kutatások alapján még mindig kétmillió választópolgárral számolhat, s az ország legnagyobb részén közös polgármestert és képviselőjelöltet állítanak az MDF, az MKDSZ és a Fidelitas összefogásával. Úgy ítéli meg, hogy az önkormányzati választások után a Fidesz nemcsak megőrzi, hanem erősíti is pozícióit.

- Október 20-án eldől, hogy az emberek még mindig a kormány szemfényvesztésének, vagy a tényekkel alátámasztott érveknek hisznek-e – tette hozzá a párt ügyvezető elnöke.