Jogi keretek
Az október 20-ai helyi önkormányzati választásokon mintegy 3200 településen választanak a lakosok polgármestert, valamint önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választását az 1997. évi C. törvény szabályozza.
A polgármesterek választásával kapcsolatban a jogszabályok előírják, hogy az egyfordulós, relatív többségű, tehát aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a polgármester.
A helyi képviselőtestület megválasztása 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz, egyéni választókerületekben történik. A vesztesek szavazatai a kompenzációs listára kerülnek, ahonnan képviselőjelöltek kerülhetnek be a testületbe. Az eljárás a parlamenti választások töredékszavazatainak összesítéséhez hasonló, annyi különbséggel, hogy a mandátumok számítási módszere inkább a kis szervezeteknek kedvez.
A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtestület megválasztása egyfordulós, kislistás rendszerben történik.
A Fővárosi Közgyűlés összetételéről pártlisták alapján szavazhatnak a választópolgárok, a 19 megyei közgyűlést pedig megyénként 2-2 szavazókörben közvetlenül választják. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezernél nagyobb településeinek választópolgárai tartoznak, a másikba a kisközségek. A megyei jogú városok lakói nem szavaznak a megyei közgyűlések összetételéről.
A szabályozás szerint az önkormányzati választásoknak nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöbe. Akár egy választásra jogosult polgár is érvényessé teheti a szavazást. A mandátum megszerzéséhez pedig elegendő a relatív többség. Az nyer, akire a legtöbb választó adta voksát.
A kisebbségeket, a kisebbségi önkormányzat megalakításának jogán kívül, kedvezmények illetik meg a helyi önkormányzat megválasztásakor is.
Ha a település kisebbségi jelöltjei nem kerültek be a helyi önkormányzatba, kislistás választás esetén a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével minden egyes kisebbség egy jelöltjét delegálhatja a testületbe.
A 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken pedig a kompenzációs lista segítségével is mandátumhoz juthatnak a kisebbségek. Mindezek a kedvezmények nem illetik meg a kisebbségi jelölteket, ha párttal közösen indultak.
Gy. Németh Erzsébet a Lehel csarnokban
A fővárosi piacok színvonalát és állapotát nem tartja megfelelőnek Gy. Németh Erzsébet, s mielőbbi felújításukat szorgalmazta csütörtökön a Lehel Csarnokban tett látogatásakor. Az MSZP főpolgármester-jelöltje tájékozódott a piac üzemeltetéséről, találkozott Vörös Péterrel, a csarnok ügyvezető igazgatójával, s természetesen bevásárolt. A találkozón a szocialista politikus a Lehel csarnokot európai színvonalúnak értékelte, s kifejtette, hogy fel kell újítani Budapest piacait.
Gy. Németh Erzsébet megerősítette, hogy nem kíván visszalépni a főpolgármesteri választáson senki javára. Véleménye szerint a Medgyessy Péter vezette kormánnyal és az MSZP képviselőivel e kormányzati ciklusban fellendülő évek következnek, amit a főváros lakossága megérdemel.
A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ Demszkyről
A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ frakcióvezetője úgy látja, Demszky Gábor főpolgármesterként eltöltött 12 éve alatt nem tudott együttműködni a polgárokkal, a kerületekkel, sem pedig a mindenkori kormánnyal, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy mennie kell. Tirts Tamás csütörtökön Perlaki Jenő frakcióvezető-helyettes és Juharos Róbert önkormányzati képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy véget kell vetni a konfliktuskereső városvezetésnek, ezért új főpolgármesterre van szüksége Budapestnek.
A fideszes politikus Demszky Gábornak a többi közt felrótta az 1994-1998 közötti időszakban a városfejlesztési stratégia kidolgozásának elmulasztását, valamint az utolsó ciklusban a túlpolitizált városműködtetést. Tirts Tamás ugyanakkor kitért arra is, úgy látja, Schmitt Pál független főpolgármester-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy a vasárnapi választást megnyerje, szavai szerint ez már nem is keltene meglepetést.
Juharos Róbert a jelenlegi főpolgármestert a konfliktusok emberének nevezte, és szerinte Demszky Gábor még 1994 és 1998 között, kétharmados kormánytámogatás mellett sem tudott eredményeket felmutatni. A forrásmegosztásról szólva elmondta, az elmúlt négy év egyikében sem tudott valamennyi kerület számára megfelelő elosztást biztosítani a városvezetés, de volt olyan év is, amikor egyik önkormányzat sem lehetett elégedett. Elhibázottnak nevezte a városvezetés iparűzési adópolitikáját is, melynek hatására nagyobb befektető cégek a város agglomerációjába költöztek.
Juharos Róbert úgy vélte: a városvezetés utóbbi időben hozott döntéseire a kapkodás volt jellemző, ezért fordulhatott elő a többi közt az is, hogy a nemrég a parkolásnál – megítélése szerint kampánycéllal elindított – mobilfizetési lehetőség bevezetése ellentétes a főváros érvényes rendeletével.
Perlaki Jenő arról beszélt, hogy a Fidesz egy demokratikusan működő Fővárosi Közgyűlés felállításában érdekelt és abban, hogy a városvezetésben a pártpolitizálást szakmaiság és széles körű ellenőrizhetőség váltsa fel. Véleménye szerint az önkormányzatok működése nem lehet politikafüggő, és a választott testületeknek tudni kell jól együttműködni a mindenkori kormánnyal.
Szolnok: a munkáspárti visszalépés az MSZP javára
Választási együttműködésről született egyelőre szóbeli megállapodás a Magyar Szocialista Párt, valamint a Munkáspárt Szolnok városi szervezetei között; Bencsik Mihály munkáspárti polgármesterjelölt visszalép a városvezetői címért az MSZP színeiben induló Botka Lajosné javára. Molnár Sándor a testület nevében elmondta: polgármesterjelöltjük nem magától ajánlkozott fel a szocialistáknak, hanem a másik fél kezdeményezte a két párt közötti tárgyalást. Ismertetése szerint a megbeszélés eredményeként megállapodás készült. Ennek egyik pontja rögzíti, hogy baloldali választási győzelem esetén a Munkáspárt jelentős szerepet kap majd a város önkormányzati vezetésében.
Jelezte: a Munkáspárt csak azt követően jelenti be a helyi választási bizottságnál polgármesterjelöltje visszaléptetését, ha megállapodást írásba foglalják és aláírják. Kitért arra, hogy mindez nem jelenti azt, hogy egyetlen egy képviselőjelöltjük is visszalépne Szolnok 16 egyéni választókerületében. – Célunk változatlan, legalább négy képviselőjelöltünket várjuk a következő négy évre megalakuló önkormányzatba, és önálló frakciót is kívánunk alakítani – hangsúlyozta Molnár Sándor.
Felhívás a kisebbségi népcsoportok kérdésében
Mind a támogatott népcsoport, mind a jelölt kiválasztásánál felelősségteljes és tudatos magatartásra kéri a szavazókat a vasárnapi kisebbségi önkormányzati választások előtt Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke. Mint csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: arra kéri a választókat, hogy a szavazófülkében mérlegeljék, hogy a kisebbségi választási listán szereplő népcsoport valóban létezik és tevékenykedik-e településén, ahogy azt is, hogy tett vagy tesz-e a voksával támogatni kívánt induló, az őt jelölő szervezet az adott nemzetiségért.
Hozzátette: ha ezekre a kérdésekre nemleges a válasz, inkább dobjanak üres szavazólapot az urnába, hogy „vakszavazatukkal” ne szóljanak bele egy nemzetiség életébe. Heizer Antal kijelentette: ahol valóban léteznek a nemzetiségi közösségek, ott az adott népcsoporthoz nem tartozók szavazatai
nélkül is lesz elegendő voks a kisebbségi önkormányzat megalakításához.
A NEKH elnöke szólt arról is: a választásokat követően a hivatal átadja az országos önkormányzatoknak a választási jogszabályok átalakításának előzetes koncepcióját. Utalt arra, hogy a közelmúltban már eljuttatták az érintetteknek a kisebbségi törvény módosításának és a kisebbségek parlamenti képviselete létrehozásának koncepcióját. A néhány nappal ezelőtt közzétett, az adott nemzetiséghez nem tartozó, kisebbségi választásokon indulók visszalépését szorgalmazó felhívásával kapcsolatos kérdésre Heizer Antal elmondta: mind a mai napig állnak el jelöltek az indulástól, de számuk nincs arányban az ilyen jelölések feltételezett mértékével. Mint mondta: tíz százaléknál kevesebbre teszi az ilyen módon a választásokon elindulók számát. Aggasztónak tartja, hogy ez a tendencia jellemzően a kisebb lélekszámú közösségeknél észlelhető.
Kuncze Gábor az EU-csatlakozásról
Kuncze Gábor úgy látja, az alkotmánymódosításról, az ország uniós csatlakozásáról szóló népszavazásról zajló viták azt mutatják, hogy a pártok retorikában elkötelezettek az EU-s csatlakozás mellett, viszont az ahhoz vezető lépésekben képtelenek egyetérteni. Az SZDSZ elnöke erről csütörtökön Sopronban tartott sajtótájékoztatóján beszélt, s tapasztalataira hivatkozva közölte: e helyzetet értetlenül szemlélik az emberek.
Úgy vélekedett: lassan Európa is furcsa szemmel néz ránk, hiszen az átalakuló országok szinte örömünnepként élik meg a csatlakozás lehetőségét, és mindent elkövetnek, hogy a folyamat minél zökkenőmentesebb, sikeresebb legyen. – Ezzel szemben mi újabban feltételeket akarunk szabni az Európai Uniónak, és eközben elfelejtjük, hogy nem az EU akar csatlakozni Magyarországhoz, hanem mi akarunk csatlakozni Európához – hangoztatta.
A pártelnök sürgette, hogy a pártok a nemzet sorsát döntően meghatározó kérdésekben tegyék félre végre pártpolitikai érdekeiket, a nemzet érdekeit szem előtt tartva térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és keressék a kompromisszumos megoldást. Kuncze Gábor szerint a népszavazásra március 15. megfelelő dátum. Mint kifejtette: az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk évfordulóján lezajló népszavazás szimbolikusan jelezné, hogy a mostani törekvések az 1848-as reformnemzedék törekvéseinek folytatásai. – Másik időpontot kell abban az esetben keresni, ha az ellenzék nem hajlandó partner lenni a vonatkozó törvény módosításában, amely nem engedi meg a népszavazást a nemzeti ünnepen. Másik dátum lehet a március 15-ét megelőző vagy követő napok valamelyike – fűzte hozzá.
Kérdésére válaszolva a pártelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az SZDSZ súlya növekedni fog a települési önkormányzatokban a vasárnapi választásokat követően. Hangoztatta: a közvélemény-kutatási adatok szerint a hivatalban lévő SZDSZ-es polgármesterek nyerni fognak, beleértve Budapest főpolgármesterét is. Emellett újabb városok bevételére is lehetőséget lát az SZDSZ elnöke. – Az önkormányzati választásokat követően a Fidesz visszaszorul a helyhatóságokból – vélekedett.
Boross Péter a komolytalan politikai erőkről
Boross Péter volt miniszterelnök a politikai erők komolytalansága mércéjének tartotta azt, hogy az európai uniós csatlakozás kérdéséből belpolitikai csatározás lett. A Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja pécsi sajtótájékoztatóján ennek kapcsán úgy fogalmazott: olyan kijelentést tenni, hogy bármely belpolitikai szempont akadálynak tekinthető, nem megfontolt politikai szándékot takar.
- Ha most nem él Magyarország az uniós csatlakozás lehetőségével, a kimaradó országok szomorú sorsára jut, ami kemény gazdasági következményekkel is jár – hívta fel a figyelmet. Az esetleges időközi választásokról úgy vélekedett: elkerülendő minden ilyen jellegű kalandba bocsátkozni. Az MDF-es politikus úgy gondolja, hogy október 23. után lehiggadnak a politikai ambíciók, és eltűnnek a magyar politika porondjáról a szélsőséges megnyilvánulások is.
Boross Péter szerint a kormányzó erőnek be kell látnia, hogy többsége minimális s ez őt is kötelezi. Viszont úgy gondolja, ez a belátás elmaradt, nem történtek előtárgyalások, ami azt jelenti, hogy a baloldal e körülményt nem veszi komolyan. Utalt arra is a volt kormányfő, hogy jobboldalnak tudomásul kell vennie – ha kis hátránnyal is – de lemaradt. Mint potenciális kormányzati erőnek ennek szellemében kell megnyilatkoznia, és abbahagyni a „harci tollak lengetését”.
Megfogalmazása szerint a jobboldal magatartásában több erő és megfontoltságra van szükség. A „felfokozottan ingerül két végpont” között Boross Péter a politikai palettán az MDF-et egyedi szereplőnek tartja, hiszen a nyugalom, az elmélyültség és a széles ismeretanyag légkörét árasztja. Az Antall- és az Orbán-kormány szembeötlő stílusjegyeiről úgy nyilatkozott, hogy például az MDF-ben több a megfontoltság, a Fidesz radikálisabb elemekkel bír.
A választásokon azonban az azonos célokért, azaz a jobboldal győzelmére törekednek, ezért most nem a különbségeket, hanem a hasonlóságokat kell keresni, és a helyiek dönthetik el, hogy jobb eredményeket érhetnek-e el, ha együtt vagy külön-külön indítanak jelöltet. – Az MDF megfontoltabb, érettebb hangja reméljük értő fülekre talál a szavazófülkékbe lépőknél – mondta Boross Péter.
Kovács László az országos számos pontján kampányolt
Bizakodva tekint az önkormányzati választások végeredményére Kovács László. A Magyar Szocialista Párt elnöke a kampány tapasztalatait összegezte Baján egy lakossági fórumot követő sajtótájékoztatón csütörtökön. A szocialista politikus úgy ítélte meg – végiggondolva az utóbbi hetek, hónapok történéseit -, hogy markáns különbség látható a kormányzó és az ellenzékben lévő pártok magatartása között.
Kovács László megjegyezte: érdemes a kampány végén összevetni, hogy a kormány száznapos programjaival szemben mi az, amit a másik oldal, mindenekelőtt a Fidesz kínált. Utalt arra, hogy a kormány a száznapos programját maradéktalanul teljesítette, és ezzel jóval több mint négymillió ember életkörülményein javított.
A második száznapos programról szólva a pártelnök kiemelte a gyermeket nevelő családok, kistérségek és kistelepülések, valamint a kisvállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók esélyteremtését, s maradéktalan megvalósulásukat ígérte.
Közölte: január 1-jétől megkezdődik a rövidesen elfogadásra kerülő költségvetés alapján a négyéves kormányprogram teljesítése. Szó nincs arról, hogy száz napról száz napra bukdácsolnánk – jelentette ki az MSZP elnöke visszautasítva Orbán Viktor kifogásait.
Kovács László úgy fogalmazott, hogy ha a volt kormányfő két tüntetés között szánna arra időt, hogy elolvassa a kormányprogramot, nem mondana ilyen nyilvánvaló valótlanságot. Ezzel szemben felsorolta a Fidesz kínálatát: hónapokig a szavazatok újraszámlálásának követelését, az Erzsébet híd lezárását, tüntetések szervezését, a száznapos program elleni támadásokat.
Kovács László művitának nevezte a Fidesznek a pártemblémák nagyságáról kezdeményezett beadványát, amelyet – mint mondta – a Legfelsőbb Bíróság nagyon határozottan el is utasított. A pártelnök úgy ítélte meg: „nagyon rossz ízűek azok a célzások, amelyeke a választási csalás lehetőségét pedzegetik és azt mondják, hogy a polgári oldal delegáltjai a választási bizottságokban, szavazókörökben figyeljék a szocialisták kezét és mobiltelefonjait”.
Kovács László a kampány tapasztalataként azt is felvetette, hogy miközben a jobboldal plakátjai érintetlenek maradtak, addig a szocialisták és szabad demokraták jelöltjeinek plakátjait rendszeresen letépdesték, trágár feliratokkal összemocskolták. Ha valaki azt hiszi, azzal lehet választást nyerni, hogy ki tud trágárabb feliratokat írni a másik plakátjaira, az nagyon téved, és ezt a választás eredménye igazolni fogja – vélekedett.
Összességében bizakodóak vagyunk, választási győzelemre készülünk, a Fidesz meg úgy tűnik, választási vereségre készül, mert már előre keresi a magyarázatot, miért vesztette el a választást, pedig a magyarázat egyszerű, a program hiánya miatt és a gyűlölködő, mocskolódó kampánystílus miatt fogja elveszteni ezt a választást – szögezte le az MSZP elnöke.
Székesfehérvár a kormány támogatására számít
Székesfehérvár a következő évek feladatainak megvalósításánál számíthat a kormány támogatására – jelentette ki Warvasovszky Tihamér, az Összefogás Székesfehérvárért Választási Szövetség polgármesterjelöltje csütörtökön. A választási szövetséget alkotó pártok, szervezetek elnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a kormány 3,5 milliárd forintos címzett támogatást nyújt a Vörösmarty Színház felújításához.
Nyolcmilliárd forinttal támogatja a kabinet a várost nyugatról elkerülő út jövő évi, a tervezettnél egy évvel hamarabb történő befejezését, és jelentős összeggel járul hozzá a csatorna beruházások megvalósításához. Kiemelte, hogy ezek a feladatok prioritásként szerepelnek az MSZP, az SZDSZ, a Fejér Megyei Nyugdíjasok Pártja és a Fehérvári Polgárok Egyesületének részvételével alakult Összefogás Székesfehérvárért Választási Szövetség programjában is.
A szocialista párti politikus, Székesfehérvár jelenlegi polgármestere hozzátette: a programot csak akkor lehet a település érdekében és a szakmaiságot is figyelembe véve megvalósítani, ha a létrejövő új közgyűlésben olyan többség lesz, amely nem abban érdekelt, hogy – kockára téve esetleg a város fejlődését is – politikai viharokat kavarjon.
Kuncze Gábor az unióról
A vasárnapi önkormányzati választások tétje példátlanul nagy, mert a 2004-re tervezett európai uniós csatlakozás tükrében minden eddiginél jobban felértékelődnek a helyi programok, elképzelések – mondta Kuncze Gábor csütörtökön Szekszárdon. A pártelnök az SZDSZ szekszárdi szervezetének kampányzáró nagygyűlésén hangoztatta: az embereknek nem egyszerűen azokat kell megválasztaniuk, akik négy éven keresztül irányítják majd a településeket, hanem azokat, akik akár 10-20 évre is megszabhatják a fejlődés irányát.
Éppen ezért mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy állást foglalhasson városa jövője mellett – tette hozzá. Kuncze Gábor a magát újra megmérettető városi polgármestert, Kocsis Imre Antalt és a szabad demokrata képviselőjelölteket ajánlotta a választók figyelmébe. Érvei szerint ők azok a személyek, akik Szekszárdra vonatkozó elképzeléseiket megfelelő kormányzati háttérrel és az unió támogatásával képesek megvalósítani.
A pártelnök az SZDSZ országos esélyeivel kapcsolatban azt mondta: a szabad demokrata polgármesterek megtartják pozícióikat, de „lesznek új települések is, amelyek élére SZDSZ-es vagy a párt által támogatott jelöltek kerülnek majd”. Hozzátette, hogy a pártnak összesen 3711 önkormányzati képviselőjelöltje vesz részt a vasárnapi megmérettetésben, mintegy kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt. Így várható, hogy az SZDSZ-tagok száma a képviselő-testületekben is növekedni fog.
Közvélemény-kutatásokra és az utóbbi hetekben mintegy száz településen szerzett személyes tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett: az MSZP és az SZDSZ indulói együtt „újabb városokat vesznek el a Fidesztől, mely így az önkormányzati testületekben is visszaszorul”. Kuncze Gábor megismételte többször hangoztatott álláspontját: nem folytatható az a korábbi kormányzat által követett gyakorlat, miszerint az önkormányzatok politikai szimpátia alapján kapnak támogatásokat.
A sérelmeket orvosolni kell, a pénzek szétosztása pedig csak szakmai alapokon történhet – szögezte le. Az SZDSZ jövőjéről szólva megjegyezte, hogy a párt politikai szerepe felértékelődik az integráció küszöbén. Mindig is elkötelezett és feltétlen hívei voltunk az európai uniós csatlakozásnak, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az integrációnak nincs igazi alternatívája, hosszú távon csak ez jelenthet fejlődést Magyarország számára – mondta a pártelnök.
Debrecen két szemszögből
Az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei alelnöke, egyben debreceni városi listavezetője szerint pártja részéről naivitás volt azt hinni, hogy Debrecenben érvényesül az esélyegyenlőség az önkormányzati választások előtti kampányban. Kovács László csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján példaként a helyi televízió hírműsorait említette, amelyekben egy este legalább tízszer lehet látni Kósa Lajos jelenlegi polgármestert, a Fidesz újbóli indulóját.
A szabad demokrata politikus szerint a helyi televízióban más polgármesterjelöltek ennél lényegesen kisebb szereplési lehetőséget kapnak. Beszámolt arról is, hogy sokaknak nem csak ez tűnt fel, hanem a városban elhelyezett, Kósa Lajost reklámozó plakátok száma is. Felmérésük szerint a fideszes politikust 19 óriásplakáton 42 molinón, 34 buszmegállóban elhelyezett plakáton és számos álló reklámon hirdetik, és Kósa Lajos került arra a 30 hirdetőoszlopra is, amelyet a napokban új felületként helyeztek el Debrecenben.
Kovács László tájékoztatása szerint mindezek a reklámanyagok óvatos becsléssel is több mint 22 millió forintba kerülhettek. Kovács László összehasonlításként megemlítette, hogy a Debrecennél tízszer nagyobb fővárosban arányában ennél lényegesen kevesebbet költöttek a főpolgármesterek kampányára. Az SZDSZ-es politikus ezek után érthetetlennek nevezte Kósa Lajos kijelentését, miszerint nehezen tudta a város előteremteni azt a 4 millió forintot, amely 2.500 rászorult iskolakezdő támogatására kellett.
Rátz Róbert, a Fidesz Hajdú-Bihar megyei kampányfőnöke túlzónak nevezte az SZDSZ-esek által közreadott összeget. Mindazonáltal kijelentette: a Fidesz teljes kampányát helyi bevételeiből – a nem csekély összegű tagdíjakból és a Fidesz-politikusok mintegy tízmillió forintot kitevő úgynevezett támogatási alapjából – fedezi. Rátz Róbert nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Debrecen költségvetéséből természetesen egyetlen fillért sem használtak fel kampányukhoz.
Törvényt sértett a nyíregyházi SZDSZ
Azonos nevű jelöltek Móron
Csurka István szerint nem időszerű a kétpártrendszer
Kaltenbach Jenő a kisebbségi jelöltekről
Demszky Gábor az Ybl-palotában
Kupa Mihály: az önkormányzati munka nem politika
Törvényt sértett az MSZP pápai szervezet
Döntéseket hozott az OVB
A nyírségi MSZP hűtlen kezeléssel vádol
Rogán Antal a szocialista időszámításról
Fodor Gábor az előző kormány vezetési stílusáról
Szili Katalin Szolnokon
Thürmer Gyula színesebb baloldalt akar
Az uniós csatalkozás feltételeiről a kampányesten
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!