Pénzügykutató: Kedvezőtlen jelek

A Pénzügykutató Rt. prognózisa szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,4 százalékkal, jövőre pedig 4,2 százalékkal emelkedik. A kutatóintézet hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb prognózisa szerint az infláció éves mértéke 2002-ben 5,3 százalék, 2003-ban 5 százalék lesz.

A prognózis szerint az államháztartás hiánya az idén elérheti a GDP 7 százalékát, jövőre pedig 5,3 százalékra mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg hiánya az idén a tavalyi 1,2 milliárd euróval szemben 3 milliárd euró, 2003-ban pedig 3,1 milliárd euró lesz.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a prognózist ismertető sajtótájékoztatón elmondta: miközben a világgazdasági konjunktúra nem indult be, a belső feltételek alakulásában is kedvezőtlen jelek mutatkoznak. Mint fogalmazott: a belső növekedési alapok megrendültek, a magyar gazdaság nem fenntartható növekedési pályán van.

A kutató szerint ez a folyamat 2001 második felében indult el, és az idén is fennmaradt. Petschnig Mária Zita a kedvezőtlen jelek közül kiemelte, hogy az idén a végső fogyasztás többlete meghaladja a GDP-termelés növekményét, miközben a nettó exporttöbblet negatív előjelet ölt. Ez utóbbi tükröződik a külső egyensúly romlásában is. A Pénzügykutató Rt. prognózisa szerint a külkereskedelmi hiány az idén 3,8 milliárd euró, jövőre 4,4 milliárd euró lesz.

A folyó fizetési mérleg év végi hiányát a kutatók 3 milliárd euróra, a GDP 4,5 százalékára prognosztizálják. Felhívják a figyelmet arra: a jelentősen emelkedő deficitet csökkenő mértékben finanszírozza a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás, aminek következtében nő a nettó adósságállomány és/vagy csökkennek a devizatartalékok.

Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet a várhatóan rendkívül magas, a GDP 7 százalékát is elérő ez évi államháztartási hiányra, hozzátéve, hogy a következő évben mindenképpen szükség lesz költségvetési kiigazításra. Annak mértéke azonban várhatóan nem lesz elég ahhoz, hogy a hiány a kabinet által ígért 4,5 százalékra csökkenjen 2003-ban.

A bérek alakulásáról szólva a kutató kiemelte: az idén a reálkeresetek növekedése várhatóan 14 százalék lesz, négyszerese a termelékenység növekedési ütemének. – Ez semmiképpen nem tartható fenn – mondta, hozzátéve, hogy a jövedelemkiáramlás nem a megtakarításokban, hanem az inflációs nyomást jelentő fogyasztásban jelenik meg.

A Pénzügykutató Rt. 2002-ben 4,9 százalékos december/decemberi, és 5,3 százalékos éves inflációt vár. A prognózis szerint a dezinfláció jövőre megtorpan, az éves fogyasztói áremelkedés 2003-ban 5 százalék lesz, az ideinél magasabb hatósági áremelések és áfa-átrendezések mellett.

Petschnig Mária Zita szólt arról is, hogy bár 2002-ben jelentős inflációcsökkenés ment végbe 2001-hez képest, az nem az antiinflációs politika, sokkal inkább átmeneti jellegű ármozgások hatására történt. Úgy vélte, hogy a jegybank árfolyam-politikája többet ártott az export versenyképességének, mint amekkora hatást gyakorolt az infláció alakulására.

A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra is, hogy a világpolitikai helyzet miatt a felvázoltnál lényegesen rosszabb forgatókönyv is megvalósulhat. A prognózis szerint egy esetleges, elhúzódó iraki háború az európai gazdaságon keresztül Magyarországon is stagnálást, esetleg recessziót okozhat, ami akár az uniós csatlakozás időpontját is kérdésessé tenné.