Több beleszólást ígér Győr érdekében

Győrött az önkormányzati választások legnagyobb meglepetése, hogy Horváth József, az Antall-kormány köztársasági megbízottja hosszú szünet után ismét közéleti szerepet vállal. Az ismert ügyvéd 1991–1995 között a három megyéből álló nyugati régió köztársasági megbízotti hivatalát vezette, címzetes államtitkári rangban.

Megbízatása lejárta óta napjainkig munkája gyakran szólította a fővárosba, tavaly az Igazságügy Minisztériumban kabinetfőnökként is dolgozott, de szülővárosa, Győr sorsa sohasem volt közömbös számára. Elkedvetlenítő tapasztalatok késztették arra, hogy a közelgő önkormányzati választáson a révfalui városrészben helyi képviselőnek jelöltesse magát.
– Sajnálkozva látom, hogy a tizenkét évvel ezelőtti reményeink csak részben váltak be. Ma sincs a városban valódi önkormányzás – állítja Horváth József, győri képviselőjelölt. – Az apparátusok az irányításban még mindig az indokoltnál nagyobb hangsúlyt kapnak. A civil szervezeteknek alig van beleszólásuk a város életébe. Pedig az önkormányzás a képviseltek és nem a képviselők demokráciáját jelenti.
– Korábban úgy fogalmazott, hogy Győrött hiányzik az az összefogás, amit hajdanán a város érdekében elképzelt.
– Nem változott a véleményem. Ennél is elkeserítőbb, hogy kívülről nézve Győrött nem városfejlesztő, alkotó munka folyik, sokkal inkább városüzemeltetés. Hiányoznak azok az elképzelések, melyek a város fejlődését hosszú távra szólóan meghatároznák. Zechmeister Károly, Győr karizmatikus polgármestere a mai modern várost építette ki a XIX–XX. század fordulóján. Jelszava így hangzott: „Alkotni és tökélyesíteni!” Az üzenet ma is aktuális. Az anyagi gyarapodás ellenére Győrött kevés jelét látni a polgárosodásnak. Pontosabban a közérdeknek is megfelelő, önkorlátozó polgári magatartásnak. Mert a városi polgárnál nem ér véget a gondosság és az értékmegőrzés a háza küszöbénél. Azt képviseli az utcán, a köztereken, városa egész területén. Győrben romlik a közrend, helyenként a belváros is piszkos, szemetes. Az elcsépelt szlogennel hirdetett virágos Győrről az az idős nő jut az ember eszébe, aki még cicomázza magát, de tisztálkodni már nem szeret.
– A belvárosban lakik, ám Révfaluban jelöltette magát.
– Nyugdíjasként majd az ígéretes révfalui városrészbe, a vízivárosba vágyom. Egy kerület képviselete nem azon múlik, hogy ki hol lakik. Sokkal inkább a képviselet elkötelezettségén, annak színvonalán. Mivel az ügyfélköröm meglehetősen speciális: hosszú ideje gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, minisztériumok képviseletét látom el, a gazdasági és közigazgatási folyamatok alakulása, változása ismert előttem. Bonyolult, kritikus ügyekben kell a megbízóimat képviselnem. Hasonló feladat várna rám önkormányzati képviselőként is.
– Mit tartana a legfontosabb teendőknek?
– Komoly hatástanulmányra van szükség. Révfalu kertvárosi jellegét, és értékmegőrző építészetét meg kell védeni. Ám túl a városrész képviseletén egy önkormányzati kollégium létrehozását is kezdeményezem Győrött, az MDF égisze alatt. Olyan tizenöt-húsz fős munkacsoportról lenne szó, amelynek tagjai közismert, hiteles emberek, és havonta ülésezve képesek Győr fejlődéséért dolgozni. Továbbá szeretnénk a várostól egy olyan helyiséget kiharcolni, amely a hivatalosan bejegyzett győri egyesületek és alapítványok otthona lehetne. A városnak eddig is érdeke lett volna, hogy a Győrért tevékenykedőket legalább ily módon segítse.
– Antall József néhai miniszterelnök azt mondta: a közszolgálathoz három dolog kell: hideg fej, meleg szív és tiszta kéz. Ám a legtöbb képviselő kiszolgáltatott, ezért tevékenysége nem is közérdekű.
– Magam is Antall Józsefhez hasonlóan vélekedek. A közszereplést vállaló legyen független. Akinek egzisztenciális előnnyel jár a kinevezés, amit a saját erejéből nem tud elérni, annak a tevékenysége politikafüggővé válik ahellyett, hogy közérdekű lenne. Sok ilyen képviselő volt és van ma is. Már csak a foglalkozásom folytán sem tartozhatom közéjük.