Mádl a 90 éves Debreceni Egyetemen

A debreceni diákok bár földrajzilag távol vannak az ország nyugati felétől, a köztársasági elnök megítélése szerint viszont megszerzett tudásuk európai és versenyképes.

Mádl Ferenc Debreceni Egyetem (DE) alapításának 90 éves évfordulója alkalmából szerdán rendezett ünnepi tanácsülésen arról is szólt, hogy a városnak tekintélyt ad a mind szélesebb oktatási spektrumú egyetem, a doktori iskola, az akadémiai kutatóintézet és az országosan egyedülálló nyári egyetem.

Az államfő beszédében felelevenítette, hogy az egyetem indulásakor csak alig két esztendő választotta el az országot a háborútól. Még ereje teljében, de már a végzetes európai folyamatok közepette volt az ország, s a város képes volt remélni, erejét és forrásait a tudomány, a kutatás, a kultúra céljaira fordítani – mondta a köztársasági elnök.

Mádl Ferenc utalt Tisza István miniszterelnökre – az egykori diákra – , aki tudatosan szorgalmazta a térség, az egész Alföld átfogó fejlesztését. Szavai szerint az 1912-es egyetemalapítást sokszorosan és keserves tapasztalattal igazolta a történelem: Magyarország a háború után területei kétharmadát veszítette el.

Debrecen helyzete, jelentősége is megváltozott. A szellemileg és közigazgatásilag is körbemetszett országnak Trianon után minden eddiginél nagyobb szüksége volt a decentralizálás modern programjára – fűzte hozzá. A továbbiakban utalt arra, hogy „az ország regionális bástyáinak megerősítésében hatalmas szerepe volt az oktatási- és tudománypolitikát kulturális honvédelemként művelő Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek”.

Ő a háború utáni évtizedekben egyetemfejlesztési programjával Debrecenben is megteremtette a magas színvonalú oktatás és az eredményes tudományos munka intézményi, tárgyi feltételeit – mondta. Hozzátette: a Debreceni Egyetem úgy fejlődött, hogy általa az egész város lett gazdagabbá. A tudomány új rangot adott a városnak és közvetlenül is jobbította az emberek életét.

Mádl Ferenc a továbbiakban méltatta, hogy 2000 januárja óta a Debreceni Egyetem az ország legnagyobb hallgatói létszámú és legszélesebb tudományos spektrumú felsőoktatási intézménye. Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára szerinte a Debreceni Egyetem példamutató módon ment végbe az integráció.

A helyettes államtitkára bejelentette: a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslata alapján a szaktárca akkreditálta a debreceni jogászképzést. Nagy János egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora megemlékezésében utalt arra, hogy az 1912-ben alapított Magyar Királyi Tudomány Egyetem jogelődje az a református kollégium, amely a XVI. század óta képez lelkipásztorokat és tanítókat, kántorokat és középfokon tanító tanárokat.

Elmondta: az első tanév 1914-ben kezdődött, amikor is a jóváhagyott első egyetemi szabályzat szerint öt kara alakult az intézménynek. A továbbiakban kifejtette: 2000. január 1-jével a város egyik legtekintélyesebb, legnagyobb szervezete, az egységes Debreceni Egyetem jött létre húszezres hallgatói létszámmal.

Hajdú-Bihar megye egyetemei és főiskolái integrálódtak, melynek eredményeként öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg a működését a Debreceni Egyetem – mondta a rektor. Szavait követően a karok dékánjai idézték fel a szervezeti egységek történetét, majd a rektor átnyújtotta a Debreceni Egyetemért Emlékérmet Bessenyei Lajosnak, a Miskolci Egyetem rektorának. A „90 éves a Debreceni Egyetem” Emlékérmet hatan vehették át az ünnepi egyetemi tanácsülésen.