Tocsik-per harmadszor

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) a Tocsik-perben az elsőfokú ítélet ismételt hatályon kívül helyezését és a büntetőper harmadszori lefolytatását indítványozza két vádlott, Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, volt pártpénztárnok és Budai György, a szabad demokratákhoz közelálló üzletember vonatkozásában.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) várhatóan csak jövő tavasszal tudja tárgyalni az ügyet. Az LÜ tíz nappal ezelőtti indítványa – melyre szerdai számában a Magyar Hírlap is hivatkozik – tartalmazza, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) ez év márciusában kihirdetett elsőfokú ítélete Boldvai László és Budai György vonatkozásában megalapozatlan, a bíróság nem állapított meg tényállást, így ebben a részében az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

Az 1996-ban kipattant privatizációs botrány kapcsán az ügyészség 1997-ben nyújtotta be a vádiratot, melyben a 804 millió forintos sikerdíjáról ismerté vált Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vezető jogászát csalással, a privatizációs szervezet négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással üzérkedéssel vádolta.

Az FB 1999-ben kihirdetett első, nem jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a csalással, illetve hanyag kezeléssel vádoltakat, ám több hónapos letöltendő szabadságvesztést szabott ki Boldvai László és Budai György esetében. Az LB azonban 2000-ben megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az FB döntését és új eljárásra utasított.

A megismételt elsőfokú eljárásban több vádlott cselekménye más minősítést kapott, a bűnösség kérdésében pedig az FB az előző döntéséhez képest szinte fordított ítéletet hozott. Már az LB hatályon kívül helyező végzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Boldvai László és Budai Gyögy cselekménye zsarolási elemeket is mutat. Az ügyészség a megismételt eljárásban ezzel a súlyosabb cselekménnyel vádolta meg őket, ám az FB a második, ez év március 18-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében e körben felmentő ítéletet hozott.

Ebben a vonatkozásban indítványozza most a hatályon kívül helyezést és az újabb elsőfokú eljárás lefolytatását az LÜ. Többéves, letöltendő börtönbüntetésre ítélte ugyanakkor az FB ez év márciusában a csalással vádolt Tocsik Mártát, Liszkai Pétert, illetve az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt egykori elnökét Szokai Imrét, de a vádtól eltérően hűtlen kezelés miatt. Tocsik Mártát a nem jogerős ítélet 640 millió forintos vagyonelkobzással is sújtotta.

Az FB márciusban kihirdetett ítéletének szóbeli indoklása szerint a hat évvel ezelőtti privatizációs botrány főszereplője, a történések mozgatója, nem Tocsik Márta, hanem Szokai Imre. Az LÜ jelenlegi indítványában kitart amellett, hogy Tocsik Márta és Liszkai Péter cselekményének helyes minősítése csalás, Szokai Imre esetében ugyanakkor magáévá tette a vádhatóság a hat év után idén tavasszal felmerült hűtlen kezelés koncepcióját.

Az LÜ a kiszabott büntetések súlyosítását is indítványozza több vádlott esetében. Az eljárás során minden vádlott következetesen tagadta bűnösségét, leszámítva Tocsik Márta 1996 őszén, a nyomozás kezdetén a BRFK Gyorskocsi utcai épületében tett „pizsamás” vallomását, melyben éppen Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre tett terhelő nyilatkozatokat.

A jogásznő akkori, utóbb visszavont vallomása szerint a két vádlott vette rá, hogy sikerdíjából összesen 343 millió forintot utaljon át az általuk megjelölt cégeknek, miközben azok semmifajta tényleges munkát nem végeztek. A pénzt a két cég 1996 őszén, a büntetőeljárás megindulásakor visszautalta.

Az LÜ által részben hatályon kívül helyezni javasolt elsőfokú ítélet késedelmes, fél évig húzódó írásba foglalása miatt fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Bíróság büntetőperben eljáró bírája és a büntető kollégium vezetője ellen, továbbá az OIT írásbeli figyelmeztetésben részesítette az FB elnökét.