Erős kritika a fővárosi közlekedés hiányosságairól

Hiányos a közlekedési hálózat Budepesten, amelynek súlyos következményeit nap mint nap áltélhetjük - állítja tanulmányában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A főváros súlyának, területének és népességének növekedését a közlekedési hálózat fejlesztése nem követte – vélik a BKIK közlekedés, szállítás, szállítmányozás osztálya által készített tanulmányának szerzői.

A tanulmány megállapítása szerint Budapest autósforgalmának 80 százaléka az automobil megjelenéséig kialakult „kis-budapesti” úthálózaton bonyolódik, és a terjeszkedő város külső területrészeit új harántoló elemek nem kötik össze.

A tanulmány szerzői rámutatnak: a hiányos közlekedési hálózat legsúlyosabb következménye, hogy a városrészek közötti forgalmi kapcsolatok meghatározó hányada a belső városrészen át bonyolódik le, aránytalan terhelést okozva az egyébként is zsúfolt és forgalomcsillapítást igénylő belvárosban. Továbbá a gépkocsik tárolását szolgáló létesítmények hiányának következménye, hogy a közterületet az álló autók uralják.

A közforgalmú közlekedés napjainkban a leépülés korszakát éli: romlik a finanszírozása, elavul az eszközparkja, csökken a teljesítménye, a napi utazásokból vállalt részesedése – állapítja meg a kamarai tanulmány.

Budapest közlekedésének jelenlegi helyzetéből fakadó nagy kihívás, hogy a növekvő mobilitás befogadásához olyan infrastrukturális háttér és eszközrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a közlekedési teljesítmények növekedését a terhelések egyenes arányú növekedése nélkül is – írja a tanulmány, és utal arra, hogy Budapest geopolitikai helyzetéből eredően kitüntetett pozíciót foglalhat el a kapcsolatok szervezésében, az árutermelés és az árumozgások közvetítésében.

A városnak ki kell használnia azt a lehetőséget, amelyet az EU gazdasági, regionális céljaiból is fakadóan számára a kitüntetett súlyú „kapuváros” szerepkör kínál – állítja a kamara tanulmánya. E szerepkört a kontinens térszerkezetében elfoglalt fekvés, a fekvésből kifejlődő kiváló szárazföldi kapcsolódások biztosítják. A főváros környéke 3 tervezett európai közlekedési folyosó és 2 csatlakozó folyosó találkozási pontja, kapu a keleti régiók és a Balkán felé, híd a nyugat-kelet közötti egyre erősödő kereskedelemben.

A főváros távolsági közlekedési kapcsolatai adottak, de minőségük nem felel meg a versenyképes szintnek. Mielőbb indokolt az országos gyorsforgalmi közúthálózat érintett elemeinek országhatárig történő megépítése, a MÁV vasúti pályák korszerűsítése, a Duna megbízható hajózhatóvá tétele, a fővárosban és környékén az országos hálózattal összehangolt logisztikai bázisok és kombinált szállítási terminálok rendszerének megvalósítása.

Különösen fontos a tanulmány szerzői szerint a Ferihegyi repülőtér regionális súlyának, nagytérségi ellátó szerepének növelése, a városi kapcsolatainak javítása és a térségi Inter-City vonatok, majd a nagysebességű vasút repülőtérrel való kapcsolatba hozatalával.
A parkolóhelyek hiánya és a súlykorlátozás alá eső területek miatt megoldatlan kérdés az árufuvarozás, a kereskedelmi egységek áruval történő ellátása. A főváros áruellátását city-logisztika alkalmazásával kell megoldani – áll a tanulmányban.

A szerzők megállapítják: a Belváros parkolási gondjai véglegesen csak a város egészére kiterjedő, egységes parkolási rendszer megvalósításával, a parkolási igények egy részének városközponttól történő távoltartásával oldhatók meg. Mindemellett elkerülhetetlen, hogy a belső városrészben parkoló garázsok épüljenek. Ezek összkapacitása kisebb, mint a felszínen megszüntetett parkolóhelyek száma. A különbözetet P+R parkolók építésével lehet kielégíteni.

A tanulmányban kitérnek arra is, hogy a fővárosi taxi személyszállítás a közlekedés legneuralgikusabb pontja. Azok a kedvező folyamatok, amelyek a kamarai közigazgatási feladataival 1997-98-ban megindultak, a kamara státuszának megváltozásával sajnálatos módon megtorpantak. A taxis társadalmat kifejezetten szabályozási jellegű problémák foglalkoztatják. Ezekben a kérdésekben az EU normákat is figyelembe véve helyi önkormányzati és kamarai lépések jelentik a megoldást.