Burány: követhetőbbé válik a munkaerőmozgás

Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint a munkakártya bevezetésével a munkaerőmozgás követhetővé válik. A szaktárca a feketemunkát kívánja visszaszorítani azzal, hogy a munkavállaló azonnali bejelentésére kötelezi a munkáltatót – közölte a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter csütörtökön Győrött.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztérium vezetője a Széchenyi István Egyetem közgazdászhallgatóinak tartott előadásában elmondta: a vonatkozó törvényjavaslat ez év augusztusában elkészül és a parlament elé kerül.

A miniszter kifejtette: a feketefoglalkoztatást a bérterhek motiválják, ezért ezeket csökkenteni kell annál is inkább, mivel a bérekhez kapcsolódó közterhek Magyarországon magasabbak, mint Európa számos országában.

A feketegazdaságról szólva közölte: a 90-es évek közepéig megjelent publikációk szerint Magyarországon a GDP 20-30 százalékát a rejtett gazdaság tehette ki.

A politikus emlékeztetett: 1995-96-ban a gazdaságpolitika lépéseket tett a számlaadási kötelezettség megszegése ellen. Olyan gazdasági jogszabályok születtek, amelyek a számlázáshoz bizonyos előnyöket kötöttek.

Ennek eredményeként bizonyos mértékben javult a helyzet. Ezt jelzik azok a vizsgálatok, amelyek szerint 1996-ban az értékesítések mintegy 90 százalékában megkerülték a számlaadást, ez az arány 2001-ben számottevően csökkent, 65 százalék körülire apadt.

A miniszter kitért a feketegazdaság és a kényszervállalkozások közötti összefüggésekre. Rámutatott: a rendszerváltozás idején rendkívül sok kényszervállalkozás alakult. Ezek nagyobb része jelenleg is önfoglalkoztató. Számukra a feketegazdaság olykor a vállalkozások életképességét jelenti.

– Ha egyik-másik vállalkozás nem élne a feketegazdaság eszközeivel, akkor nem biztos, hogy talpon tudna maradni – vélekedett.

A miniszter szerint javulás következett be a vállalkozások működését befolyásoló jogszabályok területén. Felmérések igazolják, hogy 1996-ban a megkérdezettek az adóváltozások mintegy háromnegyedét kedvezőtlennek minősítették az üzleti élet kiszámíthatósága szempontjából, ez az arány 2001-ben 40 százalék alá szorult.

Kérdésre válaszolva Burány Sándor közölte: az off shore cégek adókedvezményei Magyarország európai uniós csatlakozása után megszűnnek, ezért arra lehet számítani, az idén még sok vállalkozás él ezzel a lehetőséggel.