Március 20.

Névnapok: Áhim, Azár, Csák, Guidó, Hubert, Huberta, Ipoly, Joakim, KLAUDIA, Mór, Móric, Volfram

Ezen a napon történt:

CHRONICA HUNGARORUM ESEMÉNY : 1488.03.20., Brünn (515 éve) Kinyomtatták Thuróczy Jánosnak, a királyi személyes jelenlét ítélőmesterének Chronica Hungarorumát, amely a kezdetektől 1487 augusztusáig tárgyalja a magyarok történetét.

MAGYARORSZÁG – SAJTÓTÖRVÉNY ESEMÉNY : 1848.03.20., Pozsony (155 éve) Az Országgyűlés alsótáblája elfogadta Szemere Bertalan sajtótörvény-javaslatát. (A lapok kiadóitól 20 ezer Ft biztosítékot kért; a sajtóvétséget 4 évig terjedő börtönnel, vagy pénzbírsággal büntette.) A március 22-i pesti tüntetés hatására módosították a törvényt.

EURÓPAI UNIÓ – JUGOSZLÁVIA ESEMÉNY : 1998.03.20. (5 éve) Az EU fegyverembargót rendelt el Jugoszlávia ellen, és leállította az exporthiteleket.

Ezen a napon született:

ETEX, Antoine SZÜLETETT : 1808.03.20., Párizs (195 éve) MEGHALT : 1888.07.14., Charille Francia építész, festő, szobrász. Fiatalon Itália, Algéria és Spanyolország tájait járta, s először szobrászként mutatkozott be. Ebből az időszakból való „Szent Ágoston”, valamint „Káin” című szobra. Az 1840-es évek közepétől festett, ekkor készült a „József és testvérei”, valamint a „Szt. Sebestyén mártíromsága” című képe. Ő készítette Garibaldi nizzai szobrát és I. Ferenc francia király párizsi lovasszorát. Kiváló litográfusként is tevékenykedett.

LENHOSSÉK JÓZSEF SZÜLETETT : 1818.03.20., Buda (185 éve) MEGHALT : 1888.12.02., Pest
Anatómus, egyetemi tanár, akadémikus. A pesti, a bécsi és a kolozsvári egyetemen tanított. A gerincagy és a nyúltagy anatómiáját, a medence visszérfonatait kutatta. Ő vetette meg az alapját a budapesti egyetem bonctani múzeumának. 1871-ben királyi tanácsossá nevezték ki. Több bel- és külföldi tudományos egyesület választotta tagjává.

IBSEN, Henrik SZÜLETETT : 1828.03.20., Skien (175 éve) MEGHALT : 1906.05.23., Christiania (ma Osló)
Norvég író, költő, a modern drámatörténet egyik meghatározó egyénisége. Élete utolsó szakaszában hazája ünnepelt, Európa-hírű írója lett, 70. születésnapját Norvégiában szinte nemzeti ünnepként tartották meg. Nevéhez fűződött a polgári dráma és a realisztikus színjátszás szintézisének megteremtése: hatását a századvég és a századforduló minden jelentős nyugati drámakísérlete magán viselte. Ibsen hősei az „örök emberi” erkölcsi törvényének és a kicsinyes polgári életforma, a komfortizmus összeütközésében vergődnek; Nórája, Peer Gyntje, Solness építőmestere az egyetemes kultúrkincsben egy-egy emberi magatartásforma jelképes alakjaivá váltak. Érett műveinek központi témája: előnyben kell-e részesíteni az igazsággal szemben a hazugságot, amely lehetővé teszi a megmaradást, vagy fel kell áldozni az életet az eszméért?

HENKEL, Fritz SZÜLETETT : 1848.03.20., Vöhl (155 éve) MEGHALT : 1930.03.01., Düsseldorf
Német nagyiparos, trösztvezér. 1876-ban vízüvegből és szódából előállított egy újfajta mosószert, majd megalapította a Henkel és Cie mosóporgyárat. Újságokban és folyóiratokban közreadott hirdetésekkel fellendítette üzletét, s nemsokára Düsseldorfba tette át székhelyét. Fémdobozokban sajátos aromájú Henkel-teákat árusított és vegyszerekkel is kereskedett. A századfordulóra forgalma elérte az 1 millió márkát. 1907-ben újabb mosóporral jelentkezett, a Persillel, amellyel „fáradság és dörzsölés nélkül” lehetett fehéríteni a ruhát. Az új gyártmány piacra dobását abban a korban szokatlan reklámhadjárat kísérte. Hat éven belül ötvenszeresére, azaz 30 millió márkára nőtt a forgalma. Már az I. világháború kitörése előtt majdnem minden európai országban árulták mosóporát, Henkel a legelső európai mosószergyártóvá lépett elő. Üzletét unokája vitte tovább, aki a Persil-birodalmat az egész világot átfogó vegyi üzemmé fejlesztette.

PALÓCZI-HORVÁTH GYÖRGY SZÜLETETT : 1908.03.20., Budapest (95 éve) MEGHALT : 1973.01.04., London
Író, publicista, koncepciós per vádlottja. A második világháború idején Kairóban a brit hírszerzés, a SOE (Special Operations Executive) szolgálatába lépett. 1943-ban Törökországban tartózkodott és angol oldalon részt vett a Kállay-kormány kiugrási kísérletével kapcsolatos tárgyalásokon. 1945-ben Londonban a BBC magyar osztályára került, 1947-ben tért haza. Koholt vádak alapján 1949-ben letartóztatták, majd 15 évi fegyházra ítélték. 1954-ben szabadult, 1955-ben rehabilitálták, utána az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott és az Irodalmi Újság cikkírója lett. 1956 novemberében Nyugatra menekült, Londonban telepedett le és részt vett az Irodalmi Újság szerkesztésében, valamint kiadásában. Magyar Írásait az Irodalmi Újság és Szemle közölte. Angol lapoknak is dolgozott, a többi között a Timesnak, a Sunday Timesnak.

Ezen a napon hunyt el:

SZENT JÁNOS / Nepomuki MEGHALT : 1393.03.20., Prága (610 éve) SZÜLETETT : 1350., Pomuk (ma: Nepomuk, Csehország) A cseh gyóntatóatyák, a gyónási titok, s a hidak védőszentje. Az igaztalanul megrágalmazottak fohászkodnak hozzá. Eredeti neve: Jan Wolfflin. Legendája szerint meghallgatta Vencel király feleségének gyónását. Ezután a király – mivel szerette volna megtudni a királyné titkait – lehetővé tette Jánosnak, hogy válasszon a püspöki jelvények, vagy a kínpad között. Ő azonban a király előtt is megőrizte a gyónási titkot. Ezért Vencel parancsára megkínozták és a Moldva hídjáról a folyóba dobták. Teste egy világos fénysugárban sodródott a vízen, mert Szűz Mária csillagokat dobott a koszorújából. 1729-ben avatták szentté. Ünnepe: május 16.

FORKEL, Johann Nikolaus MEGHALT : 1818.03.20., Göttingen (185 éve) SZÜLETETT : 1749.02.22., Meeder
Német zenetörténész. Ő volt az első német tudós, aki koncepciózus zenetörténeti tevékenységet folytatott, utat mutatva a későbbi kutatásokhoz. 1792-ben Lipcsében adták ki A zene általános irodalma, avagy útmutatás a zenei könyvek ismertetéséhez című korszakalkotó művét. 1802-ben jelent meg az általa írt első Bach-monográfia.

BARCZAFALVI SZABÓ DÁVID MEGHALT : 1828.03.20., Sárospatak (175 éve) SZÜLETETT : 1752., Bodrogkeresztúr
Író, szerkesztő, fordító, a sárospataki kollégium tanár. A nyelvújítás az ő kezdeményezésével indult, miután 1792-1805 között kollégiumi matematika-fizika tanárként tantárgyait latin helyett magyar nyelven adta elő. Folytatta merész nyelvújítását A tudományok magyarul (1792) című munkájában. Ő tette a nyelvújítást közüggyé. Négyszáznál több új magyar szó képzését javasolta; olykor erőltetett szószerkesztéseit sokan támadták, de közülük majd száz győztesen került ki a „Mondolat-vitából”, és napjainkra a magyar szókincs szerves részévé vált.

MAYER, Julius Robert von MEGHALT : 1878.03.20., Heilbroun (125 éve) SZÜLETETT : 1814.11.25., Heilbroun
Német orvos és fizikus. Vizsgálatai során megállapította, hogy a hő is energia. 1842-ben megjelent munkája a hő és a mechanikai munka kapcsolatát tárgyalta, először fejtette ki az energia megmaradásának elvét, s felismerte, hogy ideális gázoknál az állandó térfogaton és állandó nyomáson vett fajhők különbsége a végzett munka mértékével arányos. Az elemek fizikai tulajdonsága alapján összeállított egy periódusos táblázatot is. 1845-ben az energia megmaradásának elvét kiterjesztette az akkor ismert természeti jelenségekre.

SOMOGYI KÁROLY MEGHALT : 1888.03.20., Esztergom (115 éve) SZÜLETETT : 1811.04.01., Tiszaföldvár
Esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus. 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Publicisztikai tevékenysége során a szabadságharc mellett foglalt állást, hazafias és szabadelvű cikkei miatt bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.

SISKIN, Ivan Ivanovics MEGHALT : 1898.03.20., Szentpétervár (105 éve) SZÜLETETT : 1832.01.25., Jelabuga Orosz festő, a XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a Reggel a fenyvesben.

RAMOS, Graciliano MEGHALT : 1953.03.20., Rio de Janeiro (50 éve) SZÜLETETT : 1892.10.27., Quebrangulo
Brazil író, a kritikai realizmus és a lélektani regény jelentős művelője. Emberfarkas című nagysikerű regénye a brazil modernizmus irodalmi irányzatának első és legjelentősebb paraszttémájú regénye. 1936-ban csatlakozott a kommunista párthoz, letartóztatták, börtönbe került. Több mint egy évig raboskodott, megrázó élményeit Memórias do Cárcere (Emlékiratok a börtönből, 1953) című négy kötetes művében írta meg, mely a brazil irodalom és történelem egyik legmegrázóbb dokumentuma. 1953-ban látogatást tett Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, utazásáról szóló Viagem (Utazás) című könyve azonban csak halála után jelenhetett meg.