2003. április 24.

Ma Baján, Becse, Bojána, Bonifác, Bónis, Debóra, Egbert, Egberta, GYÖRGY, Györgyi, Kászon, Melióra, Melitta, Nedda, Sebő, Simon névnapja.

SZENT GYÖRGY ÜNNEPE / Georgianus
ESEMÉNY: 04.24.
A 303 körül vértanú halált halt kis-ázsiai születésű katona a keleti kereszténységben a katonák és a földművelők védőszentje. Hozzá fohászkodtak a pestisben, leprában és szifiliszben szenvedők. – Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A legenda szerint legyőzött egy sárkányt, amely addig naponta egy ember életét követelte. E tette később számos műalkotás alapjául szolgált. Magyar vonatkozása, hogy a szent korona alsó, ún. bizánci részén György képe látható. Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna ezt egy századdal megelőzve, a X. századtól hirdette a magyar György-kultuszt a középkorban. I. István király a bolgárok elleni hadjáratából Szent György ereklyéivel tért haza. György napja a tavasz kezdete a mezőgazdaságban, megkezdődik a legeltetés, s a termés megjóslása is ehhez a naphoz fűződik.

A RENDŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON
ESEMÉNY: 04.24.
A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon a rendőrség napját.

EZEN A NAPON TÖRTÉNT:

MAGYARORSZÁG – SZENT GYÖRGY LOVAGREND
ESEMÉNY: 1326.04.24.
Károly Róbert magyar király megalapította a Szent György lovagrendet, Európa második ilyen jellegű társaságát. 1992. április 25-én újból életre keltették a magyarországi lovagrendet a budavári Nagyboldogasszony templomban tartott szentmisén és lovagavatáson.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1514.04.24.
Bakócz Tamás esztergomi érsek a török ellen induló keresztes had parancsnoki tisztébe iktatta Dózsa Györgyöt, a későbbi parasztháború vezérét.

OROSZ-TÖRÖK HÁBORÚ
ESEMÉNY: 1877.04.24.
Oroszország hadat üzent Törökországnak.

MAGYARORSZÁG – KULTÚRA
ESEMÉNY: 1932.04.24., Budapest
Az Operaházban tartották Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékának ősbemutatóját.

MAGYARORSZÁG
ESEMÉNY: 1991.04.24., Budapest
Az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási törvényt.

EZEN A NAPON SZÜLETETT

SZENT VINCE / Páli Szt. Vince, Vincent de Paul
SZÜLETETT: 1581.04.24., Ranquine
MEGHALT: 1660.09.27., Párizs
Francia katolikus áldozópap, rendalapító. A jótékony célú társaságok, kórházak és a rabok, valamint Madagaszkár szigetének védőszentje. Ünnepe: szeptember 27.

CARTWRIGHT, Edmund
SZÜLETETT: 1743.04.24., Marnham (260 éve)
MEGHALT: 1823.10.30., Hastings
Angol feltaláló, lelkész. 1786-tól a lincolni székesegyház lelkésze volt. A fonógépek elterjedését látva határozta el egy gépi szövőszék felállítását, bár ezt sokan lehetetlennek tartották. Ő azonban megmutatta, hogy ez valóság lehet. Kitanulta a szövés mesterségét és a semmiből egy teljesen új gépet varázsolt elő. 1784-ben szerkesztette meg az első gyakorlatban bevált, gőzerővel hajtott mechanikus szövőszéket, amely már a gépi szövőszék alapelemeit tartalmazta; ennél nemcsak a vetélés, hanem a nyüstök emelése is mechanikus volt, egyetlen szerkezeti mozgás által történt.

SPITTELER, Carl
SZÜLETETT: 1845.04.24., Liestal
MEGHALT: 1924.12.29., Luzern
Nobel-díjas svájci költő és író. Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.

HUSZKA JENŐ
SZÜLETETT: 1875.04.24., Szeged
MEGHALT: 1960.02.02., Budapest
Zeneszerző. Operettjei – Bob herceg, Mária főhadnagy, Lili bárónő, Gül baba – a műfaj első magyarországi virágkorát teremtették meg.

JÉKELY ZOLTÁN
SZÜLETETT: 1913.04.24., Nagyenyed (90 éve)
MEGHALT: 1982.03.19., Budapest
Költő, a Nyugat ún. harmadik nemzedékének tagja, posztumusz Kossuth-díjas, Áprily Lajos fia. 1935-től a Széchényi Könyvtárban dolgozott, verseit a Nyugat, az Erdélyi Helikon, a Válasz és a Szép Szó közölte. Első kötetei – az Éjszakák, az Új évezred felé – az 1930-as évek közepén, végén jelentek meg. 1941-ben Kolozsvárra költözött, majd a II. világháború után Budapesten élt és alkotott.

EZEN A NAPON HUNYT EL:

FRÖLICH DÁVID
MEGHALT: 1648.04.24., Lőcse (355 éve)
SZÜLETETT: 1595., Késmárk
Matematikus, csillagász, az első rendszeres magyar földrajzkönyv írója. 1630-tól a késmárki kollégium tanára volt. Irodalmi munkássága mellett kalendáriumokat szerkesztett, matematikát és történelmet tanított. III. Ferdinánd császári matematikus címmel ruházta fel. 1615-ben elsőként mászta meg a Magas Tátra csúcsait.

BOROVSZKY SAMU
MEGHALT: 1912.04.24., Budapest
SZÜLETETT: 1860.10.25., Karavukova
Történész, akadémikus. Számos, a magyarság őstörténetével, a népvándorlás korával, magyar helytörténettel foglalkozó cikke és önálló kötete jelent meg.

TÖMÖRKÉNY ISTVÁN
MEGHALT: 1917.04.24., Szeged
SZÜLETETT: 1866.12.21., Cegléd
Író, régész és etnográfus. Jelentős néprajzi és archeológiai dolgozatokat írt, s több ezer tájszót gyűjtött össze. Sok könyvet és elbeszélést írt.

SZILÁGYI JÓZSEF
MEGHALT: 1958.04.24., Budapest (45 éve)
SZÜLETETT: 1917.04.24., Debrecen
Jogász, az 1956. évi forradalom és szabadságharc mártírja. 1937-ben részt vett a Márciusi Front munkájában, 1938-tól a kommunista pártnak is tagja volt. 1940-ben letartóztatták és elítélték. 1945-ben országos rendőrfőkapitány lett. Később betegsége, majd Rajk László melletti kiállása miatt kisebb beosztásban dolgozott. 1956. október-novemberben a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozott, majd Nagy Imre miniszterelnöki titkárságát vezette. Letartóztatása után, a per során keményen támadta a bíróságot, ezért ügyét különválasztották. Koncepciós perben szervezkedés kezdeményezése hamis vádjával – a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélték, majd kivégezték. Teljes rehabilitálása és ünnepélyes újratemetése csak a rendszerváltás küszöbén, 1989. június 16-án zajlott. le. 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette a törvénysértő vád alól.

SZÉCHENYI ZSIGMOND
MEGHALT: 1967.04.24., Budapest
SZÜLETETT: 1898.01.23., Nagyvárad
Utazó író, vadász, Széchényi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum alapítójának dédunokája. Számos vadász- és állatgyűjtő expedíciót szervezett Afrikába. Legnépszerűbb műve az első afrikai vadászútjáról szóló Csui című könyve.