Április 5.

Ma Honoráta, Honóriusz, Irén, Julianna, Kreszcencia, VINCE nevű olvasóinkat ünnepeljük.

EZEN A NAPON TÖRTÉNT:

OROSZORSZÁG – NÉMET LOVAGREND
ESEMÉNY: 1242.04.05., Csud-tó
Alekszandr Nyevszkij novgorodi orosz fejedelem vezetésével az orosz seregek a Csud-tó jegén győzelmet arattak a német lovagok felett, s ezzel megállították a Német Lovagrend keleti előrenyomulását.

MAGYARORSZÁG – WESSELÉNYI ÖSSZEESKÜVÉS
ESEMÉNY: 1666.04.05., Stubnya
1664-ben kezdődött a Habsburg-ellenes magyar rendi szervezkedés,miután az uralkodó ismertette a magyar rendekkel a megkérdezésük nélkül a törökkel az évben megkötött, magyar szempontból hátrányos vasvári békét. Az összeesküvési terv 1666. április 5-én született, amikor Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán szövetséget kötött a Besztercebánya melletti Stubnyán. Július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is. Hármójuk szövetséglevelét 1666. december 19-én írták alá Bécsben. A szervezkedés célja a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt. 1671-ben a segítséget megtagadó török porta az összeesküvést felfedte a Habsburgok előtt, akik megtorlásul Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet kivégeztették.

FRANCIAORSZÁG
ESEMÉNY: 1794.04.05., Párizs
Kivégezték Georges Jacques Dantont és három társát, a francia forradalom vezéralakjait.

BÁZELI BÉKE
ESEMÉNY: 1795.04.05., Bázel
Poroszország – a lengyel területek iránti igényei érdekében – kivált a franciaellenes koalícióból, és megkötötte a bázeli békét, hozzájárulva a Rajna bal partjának Franciaországhoz csatolásához.

MAGYARORSZÁG – GŐZHAJÓZÁS
ESEMÉNY: 1846.04.05., Pest
A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel. 1846. április 5-én Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, amelynek alapszabály-tervezetét Kossuth Lajos írta kézírással. Szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót.

PUERTO RICO
ESEMÉNY: 1991.04.05.
Az Egyesült Államokkal társult Puerto Ricóban a spanyolt nyilvánították az ország egyetlen hivatalos nyelvévé.

ESEMÉNY: 2001.04.05., Tajpej
Csen Suj-pien tajvani elnök első ízben találkozott a dalai lámával. Kína többször is élesen bírálta a vallási vezető tajvani látogatását.

EZEN A NAPON SZÜLETETT:

HOBBES, Thomas
SZÜLETETT: 1588.04.05., Westport, Wiltshire(415 éve)MEGHALT: 1679.12.04., Hardwick Hall, Derbyshire Angol filozófus. Mechanikus materialista felfogása szerint a világ mechanikai mozgás törvényeinek alárendelt testek összessége. Tagadta a lélek létezését. Az államéletben a központosított hatalom híve volt, s ebbéli nézeteit Leviathan című művében fejtette ki.

PFORR, Franz
SZÜLETETT: 1788.04.05., Frankfurt am Main(215 éve)
MEGHALT: 1812.06.16., Albano Laziale
Német festő, a korai romantika egyik fő képviselője. Az ún. nazarénus festők csoportjába tartozott, s részt vett a szervezet római kolostoralapításában, valamint a Sant Isidoro freskódíszeinek elkészítésében. Legfőbb műve a „Sulamith és Mária” című képe.
BALKÁNYI SZABÓ LAJOS
SZÜLETETT: 1823.04.05., Mihálydi (180 éve)
MEGHALT: 1889.09.24., Debrecen
Költő, író. A debreceni református kollégiumban tanult jogot, majd 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Két évvel később ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. 1848-ban nemzetőr, 1867-1886 között bíró volt Debrecenben. Petőfi egyik utánzója volt. Versei, epigrammái és prózai írásai a Pesti Divatlapban jelentek meg. Számos versét megzenésítették, több népdalnak hitt műdala ma is ismert (Kossuth Lajos azt üzente, Káka tövén költ a ruca, stb.)

SZABÓ PÁL
SZÜLETETT: 1893.04.05., Biharugra (110 éve)
MEGHALT: 1970.10.31., Budapest
Kossuth-díjas író, szerkesztő. Mezőgazdasági munkás, kőművesinas, mesterlegény volt. Első regényét, Emberek (1930) a Nyugatban Móricz Zsigmond üdvözölte. 1935-ben Sinka Istvánnal és Barsi Dénessel megalapította a Kelet Népét, és 1939-ig szerkesztette. 1938-1944 között szerkesztette a Szabad Szót. 1939-44-ig a Nemzeti Parasztpárt elnöke volt, vezető szerepet vállalt a népi írók mozgalmában. 1945-től országgyűlési képviselő, a Paraszt Újság megszűnése után 1955-ig a Szabad Föld főszerkesztője. 1954-től 1956-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. 1956. október 31-től a Petőfi Párt irányító testületének tagja. 1954-59-ben az Elnöki Tanács tagja. 1949-ben Baumgarten-, 1950-ben József Attila-, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Eszménye a móriczi realista hagyomány, de ösztönös írói alkata a mesemondás naívabb formája, a lírai próza felé vonzotta. Az idill és az anekdota írásaiban költői többlet, humora elpusztíthatatlan létezésélményéről tanúskodik. 1941-43-ban íródott regénytrilógiája – Lakodalom, Keresztelő, Bölcső – Talpalatnyi föld címmel jelent meg, amelyből 1948-ban nagy sikert aratott film készült Bán Frigyes rendezésében. Nyugtalan élet című önéletrajza öt kötetben látott napvilágot.

ZSEDÉNYI BÉLA
SZÜLETETT: 1894.04.05., Aknasugatag (Románia)
MEGHALT: 1955.02.08., Budapest
Politikus, jogakadémiai tanár, a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke. 1950-ben letartóztatták, és koholt vádak, hamis bizonyítékok alapján kémkedés és államellenes összeesküvés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben halt meg. 1963-ban rehabilitálták, de erről a közvélemény csak 1989 júliusában értesülhetett. 1990. július 22-én holttestét végső nyugalomra helyezték.

KARAJAN, Herbert von
SZÜLETETT: 1908.04.05., Salzburg(95 éve)
MEGHALT: 1989.07.16., Anif
Osztrák karmester. Négyéves korában kezdett zongorázni tanulni. Nyolcévesen szülei beíratták a salzburgi Mozarteumba és 1929-ben diplomázott karmester szakon a bécsi Zeneakadémián. Ugyanabban az évben debütált karmesterként Salzburgban a Mozarteum zenekarával, és ugyancsak 1929-ben első karmesternek szerződtette őt az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt és közben – 1956 és 1964 között – a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.

ÖRKÉNY ISTVÁN
SZÜLETETT: 1912.04.05., Budapest
MEGHALT: 1979.06.24., Budapest
Kossuth-díjas író, a magyar irodalom kiemelkedő alakja. A Tóték és a Macskajáték című drámái nemcsak a magyar irodalom maradandó alkotásai, de szerte a világon sikert arattak. Pisti a vérzivatarban című színpadi játékát több magyar társulat is nagy sikerrel mutatta be. Színművei közül a Vérrokonok és a Kulcskeresők a jellegzetesnek érzett magyar alkat, magyar mentalitás kérdéskörét boncolgatta. Egyperces novelláival új műfajt teremtett. Műveit tucatnyi nyelvre lefordították.

BIROS PÉTER
SZÜLETETT: 1976.04.05., Miskolc
Olimpiai bajnok vízilabdázó. 2000-ben tagja volt a sydneyi olimpián aranyérmet szerzett vízilabda-csapatnak.

EZEN A NAPON HÚNYT EL:

FERRER, Vinzenz
MEGHALT: 1419.04.05., Vannes
SZÜLETETT: 1350., Valencia
Katalán író. Domonkos-rendi szerzetes, híres teológus és prédikátor volt. Sikeres hittérítőnek számított. III. Calixtus pápa 1455-ben avatta szentté.

FISCHER VON ERLACH, Johann Bernhard
MEGHALT: 1723.04.05., Bécs(280 éve)
SZÜLETETT: 1656.07.20., Graz
Osztrák építész, az osztrák barokk legkiválóbb építésze. A barokk stílust nagyszabású klasszicizáló törekvésekkel ötvözte. Salzburgban három templomot, Prágában palotákat épített, de többnyire Bécsben dolgozott. A főváros hivatalos építészeként olyan remekműveket alkotott, mint a borromei Szent Károlynak szentelt, sajátos Karlskirche, valamint a lenyűgöző belső térkiképzésű Nemzeti Könyvtár. Mindkettőt fia fejezte be. A barokk építészet történetében egyedülálló az Althan család részére a fraini (ma: Vranov) sziklahegy tetejére épített barokk kastélya ovális dísztermével és változatos homlokzatával. Történeti építészet címmel elméleti könyvet is írt.

VERSCHAFFELT, Pieter Anthoon
MEGHALT: 1793.04.05., Mannheim(210 éve)
SZÜLETETT: 1710.05.08., Genf
Flamand szobrász, építész. Párizsban, Rómában, Londonban dolgozott, végül Mannheimben telepedett le, ahol ma is több épülete áll. Építészeti alkotásaira eleinte a római barokk, majd a francia klasszicista stílus hatott. Az ő műve a mannheimi jezsuita templom belső díszítése és főoltára, valamint a schwetzingi kastélypark szobrászati díszítése. Ő készítette a római Angyalvár tetején látható Szent Mihály szobrot.

DANTON, Georges Jacques
MEGHALT: 1794.04.05., Párizs
SZÜLETETT: 1759.10.28., Arcis-sur-Aube
Francia ügyvéd, a nagy francia forradalom egyik vezéralakja. 1793 tavaszán a Közjóléti Bizottság egyik vezetőjeként ő szervezte a forradalmi honvédelmet és ő irányította a köztársaság külügyeit. Mivel sok kérdésben nem értett egyet Robespierre-rel, eltávolodott a jakobinus diktatúrától. Emiatt kivégezték.

ÓDRY ÁRPÁD
MEGHALT: 1937.04.05., Budapest
SZÜLETETT: 1876.09.25., Budapest
Színész, rendező, színész-pedagógus. Színészként elsősorban tragikus szerepekben játszott, Shakespeare-, Schiller-, Ibsen-, Shaw-, és Strindberg-hősként aratott sikereket. Színészi stílusára jellemző volt, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan, pátosz nélkül játszotta.

MEDGYASZAY VILMA
MEGHALT: 1972.04.05., Budapest
SZÜLETETT: 1885.05.03., Arad
Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, a magyar sanzonéneklés megteremtője. A két világháború között a Zeneakadémia irodalmi estjeinek egyik állandó közreműködője volt, s Bartók és Kodály dalainak első népszerűsítői közé tartozott. Babits Mihály neki írta a Gáláns ünnepség című versét.

CSANG KAJ-SEK
MEGHALT: 1975.04.05., Tajpej
SZÜLETETT: 1887.10.31., Ningpo mellett
Kínai államférfi, hadvezér, államfő. 1927-ben egy véres puccs során szakított a kommunistákkal, kizárta őket a Kuomintangból és felszámolta a szakszervezeteket. 1945 után a Kuomintang megmaradt erőivel Tajvan szigetére szorult, ahol egy viszonylag toleráns diktatúrát hozott létre.

GINSBERG, Allen
MEGHALT: 1997.04.05., New York
SZÜLETETT: 1926.06.03., New Ark (New Jersey)
Amerikai költő, a beatnemzedék egyik legfontosabb poétája, „atyja és pápája”. Egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már klasszikusnak tekintik, bár megjelenésekor inkább értetlenség és felhördülés fogadta. Ginsberg lázadt minden hatalom, a fogyasztói társadalom minden vívmánya ellen. Élő, személyes találkozásai a közönséggel, az együttes éneklések és szavalatok gyakran végződtek botránnyal, rendőrségi elvezetéssel. Végül aztán elfogadták: 1972-ben megjelent Fall of America című kötete megkapta a rangos National Book Awardot. Több kötete látott napvilágot magyarul. Hobó (Földes László) társaságában fellépett Budapesten is.

PAPP FERENC
MEGHALT: 2001.04.05., Budapest
SZÜLETETT: 1930.09.19., Budapest
Akadémikus, nyelvész, címzetes egyetemi tanár. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1973-86 között az orosz és szláv nyelvi tanszéket vezette, majd az ELTE általános és alkalmazott nyelvészeti tanszékvezető egyetemi tanára volt. Részt vett a Studia Slavica szakfolyóirat szerkesztésében. Az MTA rendes tagjaként kutatási területe volt a magyar és az orosz nyelvészet, illetve az alkalmazott nyelvtudomány. Legismertebb műve a Könyv az orosz nyelvről.