A Szaddám Huszein rezsimjének segítségére érkezett arab önkéntesek több városnegyedet is ellenőrzés alatt tartanak, járőröznek az utcákon, útakadályokat emelnek, miközben szakadatlanul lőnek rájuk az amerikai harci repülők.
A Tigris folyó nyugati partján, Manszur negyedben számos arab önkéntes harcos alakított ki állásokat az iraki tájékoztatási minisztérium közelében. Ellenőrzik Adhamia és Kaziria negyedeket is a városközpont északi részén.
Mindezek ellenére a háború 22. napján az amerikai katonák megerősítették jelenlétüket Bagdadban. Az előző napon, szerdán a földre döntötték Bagdad lakói és az amerikai katonák Szaddám Huszein szimbolikus szobrát a város szívében. A Reuters szerint az iraki főváros szerdán „az amerikai erők ölébe pottyant”, ezt követően a mára virradó éjjel a háború kezdete óta először, „nyugodt”, bombázásoktól mentes volt. A nehéztüzérség ennek ellenére több lakónegyedben tüzelt az éjszakai órákban.
A hajnali órákban a BBC munkatársa erőteljes lövöldözésről, tűzpárbajról számolt be egy, Szaddám Huszein központi palotája melletti mecset környékéről, később hírügynökségek jelentették: mind a központi épületet, mind a mecsetet ellenőrzésük alatt tartják az amerikai katonák, a tengerészgyalogosok átfésülték a mecsetet, amelyet Szaddám egyik búvóhelyeként tartottak számon.
Az éjszaka folyamán a tengerészgyalogosok újabb városnegyedet foglaltak el Bagdad északkeleti részén, s a Reuters szrint semmiféle ellenállásba nem ütköztek. Az ötmilliós főváros több pontjáról, így az érintett városnegyedből is összecsapások, géppisztolylövések hangjai hallatszottak a délelőtti órákban. A városközpont felé nyomuló amerikai katonák egyike a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: egyre kevesebb harci zónáról tudnak, inkább elszórt ellenállásba ütköznek.
Az amerikai és brit harci gépek tűz alá vették Tikritet, Szaddám Huszein szülővárosát, amely Bagdadtól 175 kilométerre, északra fekszik. A 100-200 ezer lakosú város egy a stratégiailag jelentős, az országot behálózó biztonsági-irányító rendszer központjai közül.
A rezsim egyik jelképének számító szobor ledöntése után már napi aktualitássá válik a kérdés: hogyan tovább, milyen hatalom képes betölteni Bagdadban a megüresedett kormányzati funkciókat. A Reutersnek nyilatkozva Ali Szulejman, egy nyugdíjas bagdadi tanár elmondta: nyugtalanítja, mi lesz országának jövője. „Ki fog minket irányítani, az amerikaiak, vagy kik?” – tette föl a kérdést az idős fővárosi polgár a hírügynökség riporterének.
Szaddám Huszein és fiainak sorsa ismertetlen maradt, hétfőn látták őket a bombázások alatt utoljára, éppúgy hírek keringenek halálukról, mint arról, hogy Szíriába menekültek. A The Washington Post szerint titkosszolgálati információk arról számolnak be, hogy az iraki vezetés fontosabb tagjainak sikerült időben olajra lépniük. Oroszország cáfolja azokat az információkat, melyek szerint az iraki elnök menedéket talált a bagdadi orosz nagykövetségen. Washington egyelőre óvatosan bánik azokkal az információkkal, melyek szerint, mint azt Donald Rumsfeld védelmi miniszter is jelezte, a diktátor családja Damaszkusz felé menekül.
Az amerikai hatóságok ódzkodnak bármilyen győzelmi hangulat megerősítésétől, aláhúzván, hogy még igen sok tennivaló maradt Irakban, különösen északon, ahol több száz kurd harcos ostromolja Kirkuk városát. (A BBC szerint nemrég kurd fegyveresek és amerikai tengerészgyalogosok bevonultak Kirkukba, ám ezt az információt egyelőre más források nem erősítették meg (– a szerk.). Csütörtök délelőttig az amerikai légierő iraki állásokat támadott Kirkuk környékén, ebben az észak-iraki régió ugyanis stratégiai fontosságú olajmezők találhatóak.
Dick Cheney amerikai alelnök a szövetséges erők eredményeit mindenesetre fölhasználta arra, hogy visszaszerezze a mundér becsületét: „A háború első napjaiban sok támadás érte haditervünket hivatalos forrásokból és a televíziók részéről is. Ám az elmúlt időszakban, ahogy koalíciós erőink előretörtek, egyre kézenfekvőbbé vált e terv bölcsessége” – nyilatkozta.
George Bush amerikai elnök örömmel látta, amint ledöntik Szaddám Huszein szobrát a fővárosban – számolt be a Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer. Rumsfeld szerint Huszein most már bevonulhat Hitler, Sztálin, Lenin és Ceausescu mellett a megdöntött, kegyetlen diktátorok pantheonjába.
A védelmi minisztérium által közzétett adatok szerint március 20-a, a hadjárat kezdete óta az amerikai hadsereg soraiban 101 katona esett el, a brit hadsereg eddig 30 halottról számolt be.
A kaotikus állapotok miatt a Vöröskereszt szerdán felfüggesztette tevékenységét az iraki fővárosban. Bagdadban fosztogatás, rablás indult meg, az amerikai katonák egyelőre nem avatkoznak közbe.
A „bombák anyja” az öbölbe tart
Az amerikai légierő több darab, csaknem tíztonnás óriásbombát szállíttatott a Perzsa-öböl térségébe – fedte fel az amerikai védelmi minisztérium egy tisztségviselője.
Egyelőre még nem világos, milyen szerephez juthat az Egyesült Államok fegyverarzenáljának legnagyobb hagyományos bombája, amelynek romboló ereje egy kisebb nukleáris töltetével egyenértékű.
A MOAB (Massive Ordnance Air Blast) nevű bombát a „bombák anyjának” becézik, és lényegében a Vietnamban bevetett 6,75 tonnás „daisy cutter” (százszorszépnyeső) bomba még rombolóbb változata. Ez a kisebb változat az első Öböl-háborúban, de később Afganisztánban is szerepet kapott azok ellen a barlangrendszerek ellen, ahol a tálib fegyveresek és al-Kaida terroristái bujkáltak.
A MOAB épp csak kikerült az amerikai légierő fejlesztőlaboratóriumából és a múlt hónapban kísérleti robbantást is végrehajtottak vele. A műholdvezérlésű óriásbombát Floridában az Eglin légibázis közelében próbálták ki. A környék lakosságát előre figyelmeztették a bomba óriási hatóereje miatt. A „bombák anyja” 3000 méter magas, gomba alakú porfelhőt kavart. Az amerikai légierő videofelvételt tett közzé az első éles kísérletről, hogy fokozza az iraki hadseregre nehezedő lélektani nyomást.
A „bombák anyjának” kifejlesztésén tavaly óta dolgoztak. Úgy tervezték meg, hogy nagyobb csapategységek vagy betonbunkerek ellen is hatékonyan vethessék be. A lélektani hatása sem akármilyen. Hatalmas a hangereje bénítóan hathat az ellenséges erőkre, egyes amerikai katonatisztek szerint az irakiak akár össze is téveszthetik egy nukleáris robbanással. A bombát nagy súlya miatt egy módosított C-130-as repülőgépről dobják le, s műholdvezérléssel juttatják célba.
origo.hu
Lemondásra szólították fel Zugló alpolgármesterét miután megpofozott egy gyereket
