Az orvos válaszol

„Zsibbadás” jeligét választó olvasónk magas vérnyomás betegségben szenved, amire kap ugyan gyógyszert, de vérnyomása ingadozik. Az utóbbi időben szédül, többször elzsibbadt a szája széle és a nyelve.
A vérnyomás az erek falára nehezedő nyomás. Alaptalan az ismeret, miszerint a vérnyomás optimális értéke az életkor plusz száz higanymilliméter (Hgmm). A normális vérnyomás felső határának a 140/90 Hgmm értéket, cukorbetegeknél pedig a 130/80 Hgmm-et tekintjük.
A vérnyomás aktuális értékének alakulásába számos tényező játszik közre. Egészséges emberben a vérnyomás az életkorral kissé emelkedik. Nő a magas hőmérséklet hatására és a túlsúlyos emberekben is. A hidegfronti hatás is inkább növeli, míg a melegfronti csökkenti. Fizikai terhelés, stressz hatására emelkedik, míg pihenéskor csökken. Magas vérnyomást (hipertóniát) okozhatnak különböző betegséget, mint a vesebetegség, a hormonális zavarok és a szív-érrendszeri elváltozások. Emelik a vérnyomást a fogamzásgátló tabletták, de gyulladásgátlók és fájdalomcsillapítók is.
A magas vérnyomástól szenvedők mintegy 95 százalékában nem igazolható betegség a háttérben. Ezt hívjuk elsődleges vagy esszenciális hipertóniának. Ennek hátterében olyan rizikótényezők állhatnak, mint a mozgásszegény életmód, az elhízás, a stressz, magas koleszterinszint, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, sok só fogyasztása.
Enyhe és középsúlyos hipertóniában, ha nincs még szervi szövődmény, nincsenek kezelendő társbetegségek, elegendő lehet a nem gyógyszeres kezelés is. Ilyenkor a rizikótényezők megszüntetése az elsődleges cél. Fontos a testsúly normalizálása, a rendszeres testmozgás, a relaxáció, a sószegény étrend és az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás elhagyása, a kávéfogyasztás visszafogása.
Olvasónk esetére visszatérve, egy alapos kivizsgálást javaslok a panaszok hátterének tisztázása érdekében. A magas vérnyomás okozta keringés zavar, továbbá a szédülés és a zsibbadás hátterében számos egyéb ok is állhat a panaszok mögött. Említést tett levelében a nyaki csigolyák meszesedéséről, ami szintén okozhat szédülést. Egyéb okból fellépő keringészavar is kiválthatja a zsibbadást. A panaszok valódi okának kiderítése céljából egy átfogó belgyógyászati, kardiológiai, ideggyógyászati és reumatológiai kivizsgálásra van szükség.
*
„Csukló” jeligére. Olvasónk két hónappal ezelőtt elcsúszott és csuklósérülést szenvedett. Orvoshoz csak később fordult. Akkor megröntgenezték, de elváltozást nem találtak. Azóta is fáj a keze, a mutató és középső ujját nem tudja kinyújtani. A baleset után a csukló ficamát csontkovács próbálta helyretenni. Kérdi, hová forduljon, hiszen szakmájához nagy szüksége van a kezére.
Panaszával forduljon háziorvosához, aki elküldi majd a megfelelő szakorvoshoz. A fájdalom oka lehet a baleset következménye, de lehet attól független is. A kézujjak kinyújtását akadályozhatja a tenyéri redőtől az ujjak tövéig vagy az alappercre is terjedő, kemény kötegben tapintható, hegessé váló tenyéri fascia, izompólya. A jelenséget Dupuytren-kont-
raktúrának nevezzük. Ez a betegség független balesettől, foglalkozási ártalomtól egyaránt. Enyhe esetben megpróbálható a konzervatív kezelés, előrehaladottabb kórképnél a műtét a megoldás.

„Visszatérő kínszenvedés” jeligére. Az afták apró, fájdalmas kiütések a szájüregen belül. Keletkezésük kiváltó oka ismeretlen, noha kialakulásukban szerepet játszhat a stressz. Az afta fehéres színű, piros szélű folt. Főként az ajkak, az orca belső felszínén, a nyelven, a torok tájékán jelenik meg. A kezelésben az elsődleges a fájdalomcsillapítás. Szükség lehet tetraciklin tartalmú szájvízre, súlyos esetben szteroid tartalmú kenőcsöt, szájvizet is alkalmazni kell.