Az SZDSZ ismét vádaskodik?

A magyar oktatásügy jelentős bajokkal küszködik, az előző kormányzati ciklus „elhibázott, centralizáló oktatáspolitikája” arra volt jó, hogy ezek egyértelművé és láthatóvá váljanak – hangzott el az SZDSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mivel a kormányzati többség megvan a közoktatási törvény elfogadására, az SZDSZ nem aggódik a tervezett törvénymódosítás miatt.

Hétfőn kezdődik a parlamentben a felső- és a közoktatási törvény módosító javaslatának vitája. – Miután a kormányzati többség megvan a közoktatási törvény elfogadására, nem aggódunk különösebben – reagált Horn Gábor (SZDSZ) országgyűlési képviselő az MNO azon kérdésére, hogy mely témakörökben számít vitára a kisebbik kormányzópárt a parlamenti vitában. A politikus szerint a viták a konzervatív, központosító, az oktatási rendszert modernizálni nem akaró és egy gyermekbarát politika képviselői között folynak majd.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Horn a kormány tervei közül az általános iskolai alapozó szakasz négyről hat évre növelését és a nyelvi, informatikai képzésre szolgáló 9. évfolyam bevezetését emelte ki.

Gusztos Péter (SZDSZ) a magántőkéből épülő kollégiumokról és a módosítás antidiszkriminációs elemeiről beszélt. A képviselő emlékezete szerint Almássy Kornél (MDF), a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának (HÖOK) elnökeként egyetlen sajtótájékoztatón vagy közleményben sem tiltakozott az ellen, hogy a Fidesz-kormány nem emelte a hallgatói normatívát.

A képviselő a kollégiumi elllátással kapcsolatban kiemelte: a számok a Medgyessy-kormányt és Magyar Bálint oktatási miniszterségét dicsérik. Úgy vélte, hogy a hallgatói normatíva és a diákhitel felvehető összegének emelése elegendő lesz arra, hogy igénybe tudják venni az – akár magántőkéből épülő – 25-30 ezer forintos havi díjú kollégiumi férőhelyeket.

Almássy Kornél visszautasítja az SZDSZ vádjait. Mint mondta: a HÖOK elnökeként számos esetben a sajtóban és szakmai fórumokon is fellépett a hallgatói normatíva és a kollégiumok tarthatatlan helyzete ügyében a mindenkori kormányzattal szemben. Hozzátette: a megemelt hallgatói normatíva és a diákhitel még mindig csak a diákok jelenlegi kiadásának a 60-70 százalékát fedezi, ezért nincs biztosíték arra, hogy az emelt kollégiumi díjat meg tudják majd fizetni.