Egyetlen szavazat híján (Kuvait tartózkodott) egyöntetű határozattal ítélték el az arab országok az újabb Öböl-háború 4. napján, 2003. március 24-én Kairóban az ’’Irak elleni amerikai-brit agressziót’’ – idézi fel a történeteket a L’Express című francia hetilap.
A határozat követeli a Washington és London által bevetett csapatok visszavonását. A közös álláspontot az a Katar is osztotta, amely székhelyet biztosít a hadműveleteket koordináló amerikai parancsnokságnak – s az a Bahrein is, amely az V. amerikai flotta állomásoztatásában játszik döntő szerepet, sőt Omán és az Egyesült Arab Emirátusok is, melyek területén több amerikai és brit támaszpont található, vagy az a Szaúd-Arábia, amely engedélyt adott arra, hogy területén rendezzék be a szövetséges erők légi hadműveleteinek főparancsnokságát. Elfogadta a határozatot Jordánia is – folytatja a lap –, ahol az Egyesült Államok felállította Izraelt védő Patriot rakétaelhárító rendszerét, s a hivatalos cáfolatok ellenére, mintegy 4000-6000 amerikai katona állomásozik a területén.
Üllő s verő közt – a közel-keleti arab államok úgy próbálják meg fenntartani jó viszonyukat az Egyesült Államokkal, hogy közben kezelniük kell népeik fellobbanó haragját. Katar e politikai kötéltánc mestere: egymástól 10-20 kilométerre dolgozik itt Tommy Franks tábornok, a hadműveletek egyik főparancsnoka és az Al-Dzsazíra televízió, amely az Amerika-ellenesség napi munícióját biztosítja az Öböltől az Atlanti-Óceánig.
Az érintett arab országok általában nem nézik jó szemmel az Amerika-ellenes demonstrációkat – tiltással, esetenként brutálisan beavatkozással élve. Arra is van példa, hogy egyenesen megszervezik ezeket a tüntetéseket – éppen azok jobb kézben tartása céljából.
Kairóban az első bombázások hírének hallatára mintegy 10 ezer fiatal ment az utcára, spontán, vagy a nasszerista párt felszólításának eleget téve, annak ellenére, hogy az 1981-es szükségállapot óta tilos minden előre be nem jelentett tömeggyűlés. Amikor a rendfenntartó erők megakadályozták, hogy a tüntetők az Egyesült Államok nagykövetsége elé vonuljanak, a tüntetők a szükségállapotot ellenző, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelő jelszavakat harsogtak, s a hangulat Mubarak elnök ellen fordult.
2003. március 21-én, pénteken Kaiiró központjában olyan súlyos összecsapás játszódott le, mint még soha a kenyéráremelések miatti, 1977-es ’’éhséglázadás’’ óta. A Mubarak elleni tüntetéssé vált demonstráció során 800 személyt tartóztattak le, s egy tucatnyi sebesültet láttak el. .
Egyiptom, mely élesen szembesül az arab-izraeli konfliktus feloldatlanságával is, súlyos gazdasági krízist él át. Az infláció és a munkanélküliség nehezíti az életkörülményeket – ebben a környezetben csak olaj volt a tűzre Bagdad bombázása, melynek televíziós képei sokkolták a lakosságot.
Bahreinben is véres összetűzés zajlott az amerikai nagykövetség előtt, s úgy tűnik: a megoldatlan gazdasági-társadalmi problémák akár közelíthetik egymáshoz a baloldalt és az iszlámista ellenzéket.
Jordániában a képletet még az intifáda, a palesztin nép felkelése is tarkítja, mint az iraki háborúba való belesodródás melletti másik veszélyforrás. Husszein jordán király az 1991-es Öböl-háborúban az Irak elleni koalíció mellett döntött, hogy megőrizze trónját – Amerika komoly támaszt jelent a példátlan gazdasági krízissel küszködő ország számára. Fia, II. Abdallah megértőbbnek mutatkozik az amerikaiakkal szemben, csak arra kéri őket, hogy a lehető legnagyobb diszkrécióval mozogjanak jordán földön. Ez a ’’megértés’’ egymillió dollárt jelent Jordánia számára.
Az uralkodó kifejezte népe előtt ellenszenvét a háború iránt, s a hivatalos sajtó is segít levezetni az Amerika-ellenes hangulatot.
Bár az eddigi fejleményekből indokolttá tennék, a térség országaiban nem erősödött meg számottevően az iszlám fundamentalista mozgalom. Még Marokkóban volt a legnagyobb lélekszámú iszlámista megmozdulás, szintén belpolitikai jellegű követelésekkel.
Az arab országok vezetői egyelőre sikeresen egyensúlyoznak a kialakult válsághelyzetben – kérdéses, hogy a háború esetleges elhúzódása meddig teszi lehetővé számukra e kötéltánc folytatását.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
