Örök kárvallottak

A legelhagyatottabb napszámos nép, az uradalmi cukorrépa-negyelők tavaszi megpróbáltatásait, majd a répaásók őszi gyötrelmeit, még inkább a tél fogságában lábbeli nélküli cselédasszonyok seregét, akik a kis darabka málén veszekedő gyerekeiket próbálták csendesítgetni, őket nevezte a Fekete bojtár Sinka István „Örök kárvallottaknak”. Ők mindig többen voltak a soknál, s az ő hangjuk nem szállt messzebb, mint a napraforgószárból eszkábált kerítés télire már megfogyatkozott hossza. A cselédség hada, a napszámosok serege, akik télvíz idején alkalmi munkáért is hiába rimánkodtak volna: nem kellettek.