2003. május 5.

Népszabadság: Bontásra ítélt játszóterek - Ausztriában holnap leáll az élet - Budapest vize miatt nem épül híd Vácon? - Világgazdaság: Négy év óta a legjobb tavasz - Idén is veszteség a Postabanknál - Napi Gazdaság: Az IMF bízik Romániában - Valutauniós árfolyammeccs

Népszabadság

Bontásra ítélt játszóterek

A hazai játszóterek többsége megérett a bontásra, de felújításukhoz több ezermilliárd forint kellene. A gazdasági minisztérium készülő rendelete hat évet ad a rendbetételre – írja a mai Népszabadság.

Az értelmiségi szülők gyakrabban viszik játszótérre a gyerekeket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. De a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet tanulmánya szerint kevesebbet járnak játszótérre a vidéki – különösen a kelet-magyarországi – gyerekek is, mint fővárosi társaik. Országszerte mintegy százezer játszótér közül lehet választani, bár pontos adatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársai sem tudnak adni. Pedig ők készítik a közterületi játszóterekre telepített eszközökre vonatkozó új rendeletet. De nem készült átfogó jelentés a játszóterek állapotáról sem. Az önkormányzati megbízás alapján vizsgálódó szakcégek mindenesetre aggasztó eredményre jutottak. A Kermi és az AGMI Rt. az általuk vizsgált játszóterek kilencven százalékát bontásra ítélné. Egy EU-szabványoknak megfelelő játszótér felépítése akár negyvenmillió forintba is kerülhet mérettől függően. Viszont a felújításuk sem sokkal olcsóbb, hiszen a játszószerei többnyire balesetveszélyesek.

Az EU szabványokat hazánkban kötelezővé tévő játszótérrendelet több mint egyéves előkészítés után májusban életbe lép. Szeptembertől minden játszótéren felállított hintának, csúszdának, mászókának és egyéb játszószernek rendelkeznie kell megfelelőségi tanúsítvánnyal. Pontosan előírják a telepítés és az üzemeltetés módját is – hangsúlyozza Winkler Istvánné, a gazdasági minisztérium osztályvezetője.

Ausztriában holnap leáll az élet

Az osztrák tömegközlekedési vállalatok (valamint a hozzájuk csatlakozott magánbusztársaságok) kedden munkakezdéstől délelőtt 11 óráig egyetlen járatot sem indítanak, és később sem garantálják a megszokott üzemeltetést. Az akciót nemcsak Bécsben, hanem valamennyi tartományi fővárosban és közlekedési csomópontnak számító nagyobb településen egységesen hajtják végre, s hogy a sztrájk hatása garantált legyen, s a szokásosnál több autós se érjen célba, a nagyobb utakat a nyugdíjreform ellen tiltakozók eltorleszolják. Fennakadások várhatók a légi forgalomban – azon túl is, hogy az utasok nehezen jutnak el a repülőterekre, több nélkülözhetetlen szolgáltatás dolgozói szintén sztrájkolnak.

Budapest vize miatt nem épül híd Vácon?

A váci városatyák a napokban döntöttek: Duna-hidat kell építeni a városnál. A terv előkészítője, Vác főépítésze, Philipp Frigyes szerint tarthatatlan, hogy a Duna-kanyarban a partok között nincs közvetlen kapcsolat, a folyó kettészeli a területet. Autóval az esztergomi hídon Szlovákia felé vagy a budapesti Árpád hídon lehet átkelni: így aki például Visegrád felől autózik a főváros keleti kerületeibe, 30-40 kilométeres kerülőre kényszerül a zsúfolt 11-es úton, ha nem akar hajóra szállni. A főépítész vezetésével elkészült tanulmányban szerepelnek költségek is: a legolcsóbb verzió 10 milliárdba, a legdrágább 20 milliárdba kerülne. (Vác teljes idei költségvetése 11 milliárd forint.)Világgazdaság

Világgazdaság

Négy év óta a legjobb tavasz

A részvénybefektetőknek 1999 óta nem volt ilyen jó tavasza. Az amerikai és európai piacok egyaránt jelentős mértékben erősítettek. Túl gyors volt az emelkedés? A piaci szereplők bíznak benne, hogy a szép idők még nem múlnak el, az elemzők szerint azonban törékeny a mostani hossz – áll a Világgazdaság mai számában.

Az iraki háborúnak vége, a tengerentúli gazdaság és a vállalatok a javulás jeleit mutatják, a börzéknek tehát egyetlen választásuk maradt: az erősödés. Az iraki offenzíva előtt az optimista szcenárióra megírt forgatókönyv eddig kiválóan teljesített, a tengerentúli tőzsdék már harmadik hetüket zárták emelkedéssel, a Dow Jones visszatért január közepi szintjére, míg a Nasdaq múlt pénteki záróára a 2002. júniusi időket idézte, s Európa főbb tőzsdéi sem maradtak le.

Jelentős készpénzmennyiség lapul a befektetőknél, ami előbb-utóbb megjelenik a börzéken is, hiszen ami másfél hónappal ezelőtt még bizonytalansági tényezőt jelentett – az iraki újjáépítés költsége, a magasabb energiaárak, a vállalati jelentések –, már a múlté – mutatnak rá elemzők – írja a lap.

Idén is veszteség a Postabanknál

A Postabank közel 1,8 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet. A pénzintézet vezetése lépéseket tett a költségek csökkentése, a jövedelmezőség javítása érdekében. A 2003. évi terv azonban még félmilliárdos deficitet tartalmaz – írja a Világgazdság.

A Postabank a megelőző évinél kisebb, de változatlanul jelentős veszteséggel zárta a 2002. évet. Singlovics Béla vezérigazgató a pénzintézet április 30-ai közgyűlésén ennek fő okaként a magas költségszintet emelte ki. Mindaddig, amíg a költség/jövedelem arány 100 százalék alá nem szorítható, áttörés nem várható – hangsúlyozta a vezérigazgató. A pénzintézet ennek fényében lépéseket tett a költségek csökkentése érdekében, ez év elején – egyebek mellett – jelentős létszámleépítést hajtott végre. Az intézkedések hatásaként jövőre két-két és fél milliárdos javulást várnak az üzemi tevékenység adataiban. A pénzintézet a 2006-ig megfogalmazott stratégia szerint 2004-re már kellően jövedelmezően működik majd, ám 2003. évi tervének szaldója változatlanul negatív, 500 millió forintos veszteséget tartalmaz.

Napi Gazdaság

Az IMF bízik Romániában

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb 76 millió dolláros hitelrészletet szabadított fel Románia számára, miután Bukarest meg tudta győzni arról, hogy az infláció és a kormányzati kiadások nem lépik túl a korábban közösen megállapított plafont – írja a Napi Gazdaság.

A román kormány az év végére 14 százalékra kívánja leszorítani az inflációt, és arra is ígéretet tett, hogy nem engedi a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,65 százaléka fölé emelkedni. Tavaly 17,8 százalékos volt az infláció, a GDP pedig 4,7–5 százalékkal bővült az országban. Decemberben az IMF még elutasította a 413 millió dolláros hitelcsomag negyedik részletének folyósítását, mert az évre tervezett költségvetési kiadáscsökkentés elmaradt a megállapodott mértéktől.

Valutauniós árfolyammeccs

Elemzők szerint a belépési árfolyamról döntő miniszteri tanácsban a tagok elsősorban saját érdekeiket nézik majd, ami erős forintot jelent, szemben a szaktárca kívánságával – írja a Napi Gazdaság.

Az ECB a piaci árfolyamhoz képest 5-8 százaléknál jobban valószínűleg nem engedi leértékelni a forintot – véli Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Duronelly Péter, az Budapest Alapkezelő szakértője nem tartja kizártnak, hogy a sáv erős szélén – ez jelenleg 234,69 forint – túl lesz a csatlakozási árfolyam. Zsoldos István, a CA-IB elemzője azonban úgy látja, hogy az ECB-nek érdeke a túlzottan erős forint sem, az ugyanis nehezen kezelhető – az árak és a bérek nominális visszafogását eredményező – deflációs nyomást okozna. A pénzügyi tárca viszont valószínűleg mindent elkövet, hogy a magyar munkaerő versenyképességének megőrzése érdekében viszonylag gyenge forinttal léphessünk az ERM II-be.