Tömegek nyüzsgésétől lett poros a Gesztenyéskert a Fidesz szövetséget ajánló, 17. kongresszusának helyszíne, a Kongresszusi Központ körül. Miközben íjárusok, bortermelők, nemzeti elkötelezettségű irodalmat áruló könyvkereskedők kínálgatják e percekben is portékáikat, és Csoóri Sándor gyűjt aláírásokat a státustörvény valós, eredeti tartalmának érdekében, a zsúfolásig telt épületben a polgári párt szövetséggé történő átalakulásáról döntenek a küldöttek, akik közül 574-en jelentek meg az ülés kezdetekor.
A Fidesz újabb elnökei, Schmitt Pál és Pokorni Zoltán mellett a szövetséggé alakuló párt számos vezető tagja részt vett a rendezvényen, a magyar jobboldal képviselői és támogatói között többek közt már az esemény kezdetén fölbukkant Bába Iván, Horváth Balázs, Pintér Sándor, Kerényi Imre, Elek István, s a közszeretetnek örvendő Jelenits atya.
– Hiszünk abban, hogy a rendszerváltás nem a történelem balesete, nem a gazdaság bátor megreformálása vagy lehetőség volt a nyitott társadalom kezdetére – jelentette ki Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Gyürk elhatárolódott a „modern sértődött technokraták” álláspontjától. A politikus az új nemzedék elleni támadásként értékelte a lakáshitelek csökkenő futamidejét, növekvő kamatait. Hasonló indíttatást látott amögött, hogy a kormány „szétverné a középiskolai oktatás rendszerét, nem kell történelem, irodalom”.
Gyürk szerint támadás a jövő Magyarországa ellen az is, ahogy a jogállammal bánnak. „Ragacsos, átláthatatlan” állapotok uralkodtak el egy év alatt, „jobb kézzel írnak, de ballal kapnak a leeső pohár után a hatalom birtokosai”. Gyürk szorgalmazta, hogy „a bokázásnak legyen vége”, lehet, hogy emiatt szeretnek minket Nyugaton, de a strébereket előbb-utóbb a tanár is megutálja.
Szűrös Mátyás, a Szociáldemokrata Párt elnökének felszólalását zajos tetszésnyilvánítások kísérték. Szűrös aláhúzta: széleskörű összefogásra van szükség a szociáldemokraták is közeledni kívánnak e nemzetpolitikai jelentőségű szövetség felé, ugyanis „itt valami újfajta nemzeti szövetkezés zajlik”. Az igazi szociáldemokratáknak múltjuk és jelenük miatt is inkább ebbe az irányba kell lépniük, „ellentétben a milliárdos gazdagok szocialista pártjával, akik még a nevüket is el akarják venni a szociáldemokratáknak”. A polgári koalíció programja szociáldemokrata alapokra épül – tette hozzá Szűrös, hangoztatva, hogy „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs”. A fiatalok számára a nemzeti oldal erősítésével új hazát lehet és kell is teremteni a harmadik magyar köztársaságban – mondta Szűrös, aki külön üdvözölte a „nagyra becsült Orbán Viktor miniszterelnököt”.
Turi-Kovács Béla a polgári szövetség felé nyitó kisgazdák nevében gyors cselekvésre sürgette a jobboldalt. „Kizárólag az az összvér nem botlik, amelyik nem indul el” – idézett Turi-Kovács egy perui indián mondást. Ha nem lépünk, nem tudjuk megvédeni a magyar földet, társadalmat – fogalmazott, hozzátéve: több mint ezer kisgazda jelezte, hogy kész együttműködni az új szövetséggel.
Farkas Flórián, a Lungo Dromtól beszámolt arról, hogy széles társadalmi bázison nyugvó, nem a kormányzati szövetségek ellenpontozását, hanem valós társadalmi felzárkózást, nemzeti integrációt követelő cigány szervezetek ajánlják fel együttműködésüket az új szövetségnek.
A kongresszus két határozati javaslata vált ismertté: „A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában” című határozat felszólítja a kormányt a Magyar Állandó Értekezlet jogszabályoknak megfelelő működtetésére, s kiemeli: a törvény preambulumában maradjon meg az egységes magyar nemzetre történő utalás, illetve, hogy a törvény ne legyen hatályban Ausztria kivételével minden Magyarországgal szomszédos ország esetében, azok Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozását követően is.
A kongresszus másik határozata „Az emberi jogok magyarországi helyzetéről” szól, rámutatva: „Tizenhárom esztendővel a szabad választások után ma ismét napirenden van a polgári politikai szabadságjogok megsértése”. A határozat sérelmezi a rendőrség pártpolitikai befolyásolását, a politikai viták büntetőjogi útra terelését, a polgárok és civil szervezetek szabad gyülekezési jogának korlátozását. Szintén a kongresszus javasolta számos új tag felvételét a Fidesz – Magyar Polgári Párt soraiba; a névsor hosszúságára jellemző, hogy annak a helyszínen terjesztett példánya nyolc, sűrűn szedett oldalt tett ki.
Nagy sikert aratott a kongresszus kezdetén, amikor a betegsége miatt távol maradt Jókai Anna üdvözleteképpen Kubik Anna színművésznő elszavalta az írónő Ima Magyarországért című, megrázó erejű költeményét.
Azt, hogy a szövetséggé alakuló Fidesz – Magyar Polgári Párt nemcsak gesztusaiban gondolkodik egy nemzetben, jelezte, hogy a délelőtti órákban az ügyrendi pontok, szavazások sorával váltakozó beszédek idején az egymást követő felszólalók többségében a határon túli magyarság vezetőiből kerültek ki.
Hangsúlyos volt a nemzetpolitikai felszólalások között a státustörvény eredeti és a jelenlegi kormány által megcsonkított változata. Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke úgy fogalmazott, hogy a polgári kormány „fölülmúlhatatlan volt a család- és ifjúságpolitikájában”, tehát azokban a kérdésekben, amelyek nemzetpolitikai szempontból fontosak.
Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke az MNO-nak nyilatkozva, Harrach kijelentését azzal egészítette ki: „Nem tudhatjuk, hogy felülmúlhatatlan lett volna-e, ugyanis nem próbálta senki felülmúlni. 1990 óta két kormány jelenített meg nemzetpolitikát: az Antall-kormány és az Orbán-kormány. Ám még mindig sok a tisztázatlan kérdés a nemzetpolitikában, többek között az, hogy a magyarországi belpolitika hogyan része a nemzetpolitikának – illetve az összmagyar politika hogyan része ennek”. Duray szerint a válasz megfogalmazható abban az értelemben, hogyan szögezi le a kongresszus álláspontját a státustörvényt illetően. Ez szerinte arra is következtetni enged, hogy ha egy jobbközép kormány kerül hatalomra Magyarországon, hogyan tudná bővíteni, folytatni a nemzetpolitika mozgásterét.
Tőkés László a kongresszuson elmondott, nagy sikerű beszédében hangoztatta: ma divatos szembe állítani az érzelmi és értelmi politizálást. Nem jó ugyan, hogy ha az érzelmek elragadják az embert – fogalmazott a királyhágó-melléki püspök –, ám népünk szeretete, Krisztus szerelme nélkül nem lehet politizálni. Jól felépített beszédében Tőkés a státustörvény védelmére, támogatására kérte a magyar polgári erőket. Felhívta a figyelmet: az utóbbi tíz évben nagyobb volt az erdélyi magyarság számbeli vesztesége, mint 1918 óta.
Markó Béla, némileg Tőkés szavaira reflektálva, kijelentette: „Nekünk a románokkal kell 'megütközni', tőlük kell ingatlanjainkat visszakapni. Nem egymással kell vitáznunk, van még visszakapnivalónk a románoktól.” Markó rámutatott: a Fidesz és az RMDSZ mindketten az európai Néppárt tagjai, programjuk azonos, és így a nemzeti kérdés megközelítése is.
Kasza József, a délvidéki magyarság képviseletében felidézte: ötvenezer fiatal hagyta el a Vajdaságot az utóbbi években, s szerinte a vízumkényszer bevezetése újabb kivándorlást eredményez. „Biztos jó helyen lesznek Magyarországon, de a történelmi szülőföldet nem szabad feladni” – mondta Kasza. Figyelmeztetett, hogy az anyaországgal a státustörvény és a kisebbségi magyarok támogatása ügyében nem beszélnek egy nyelvet, hiszen a privatizáció nem az egyének gazdagodását, hanem a munkahelyek megőrzését, a magyar tulajdonú földek kézben tartását követeli.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke fölvetette: senkinek sincs kétsége, hogy másképp alakultak volna a választások, ha Kolozsváron és Ungváron is szavaztak volna a magyarok. Ez arra utal, hogy egyértelmű: mely politikai irányzat képviseli a nemzeti szolidaritást. Ha ezt az értéket kiiktatjuk a társadalomból, az így keletkezett vákuumba szektások, narkósok, futballhuligánok lépnek – figyelmeztetett Kovács Miklós. A kárpátaljai politikus megkülönböztette az „európai” és a „balkáni” politikát. Szerinte az európai politika jellemzője az európai értékek és minták követése, a nyilvánosság, nem pedig „a kabinetek”. A balkáni politika titokban, nem nyilvánosan hozott döntéseket erőltet a társadalomra. Titkos balkáni politikus például Günther Verheaugen – tette hozzá, s a kongresszustól nagy tapsot kapott e kijelentésére.
A Fidesz – MPP szövetséggé alakuló ülése e percekben is tart, a nap folyamán megvitatják az új szervezet, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség úgynevezett „Alapítólevelét”, mely az új szövetséget a nemzeti összefogás szolgálatába kívánja állítani.
origo.hu
Kórházba került a népszerű zenekar frontembere
