Egy hónappal Bagdad eleste után virágzanak a politikai pártok Irakban. Az ország demokratikus átalakulása mellett elkötelezve, Amerika nem az újonnan alakult politikai szerveződések sokféleségéből kíván válogatni, ugyanis már tudja, kik azok a volt ellenzéki, régi barátok, akik az első perctől kezdve vezető pozícióba kerülhetnek – tudósít az AFP.
A francia hírügynökség tudósítója Bagdadból beszámol: igen széles az újjá- vagy újraalakult pátrok politikai palettája. Vallásos és laikus, liberális vagy éppen kommunista, muzulmán vagy keresztény – Bagdadban az összes elképzelhető politikai irányzat, csoport irodát nyitott, miközben Irak két évtized óta először kezdte el megízlelni a politikai szabadságjogokat.
Szaddám Huszein megdöntése az 1968 óta hatalmon levő Baasz párt végét jelentette. A hatalmi pártot ’’Bagdad erős embere’’ határozta meg, aki 1979-ben került hatalomra. ’’A Baasz bukása óriási hatalmi vákumot hozott létre’’ – véli Ali Fadel, az al-Iktiszadi című iraki hetilap vezető publicistája. Hozzáteszi: reményei szerint az újonnan alakult politikai csoportok betöltik ezt az űrt. A lap a háború kitörése, május 20-a óta szünetelteti megjelenését.
Csak Bagdadban legalább húsz új politikai párt támadt fel a bukott rezsim romjain. A kommunisták utcai gyűlésen is megmutatták magukat. A régebben alakult, ám egy Szaddám Huszein elleni merénylet vágyát követően háttérbe szorult iszlámista párt, az al-Daua is újjáéledt. A kisszámú asszír keresztények közössége is létrehozta saját politikai mozgalmát.
Április 28-án gyűltek össze Bagdadban, mintegy 300 résztvevővel az újjáéled politikai mozgalmak. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy május végén „nemzeti kongresszuson” ülnek össze ismét, s ez alkalommal megválasztják az iraki átmeneti kormányt. Az amerikaiak szintén deklarálták elkötelezettségüket, hogy segítsék „a demokrácia megszületésének folyamatát Irakban”.
Bagdad eleste óta újonnan lapok és parabolaantennák erdői jelentek meg – utóbbiakat Szaddám Huszein szigorúan tiltotta, tájékozatlanságba és világ eseményeitől való, szinte teljes elszigetelésbe taszítva népét. De egy országban, ahol majd’ fél évszázada nem zajlottak demokratikus választások, valószínűleg túl nagy a bizonytalansági tényező: az Egyesült Államok, mely megszervezte a háború utáni iraki adminisztrációt, a „régi barátok” felé fordul. A koalíció azt az öt volt ellenzéki szervezetet támogatja, mely még februárban, Irak északi részén, Szalahedinben ült össze. Ez a politikai irányzat jelöli ki azokat a delegáltakat, melyek részt vehetnek a leendő iraki kormányt megalakító nemzeti kongresszusban.
Az öt szervezetet egyesítő ellenzéki csoportból három széles támogatottsággal rendelkezik, köztük a patrióta kurd párt, és az iszlámista siíta párt (a siíták az iraki népesség 55 százalékát képezik). Szaddám Huszein környezetét a kisebbségben lévő szunita muzulmán arabok képezték, az ő képviselőik a maradék mandátumokon osztozhatnak.
Csakhogy ismeretlen tényező marad a jövő: senki nem tudja megmondani, egyetértésre jutnak-e a sokféle vallást és etnikumot képviselő pártok és csoportok. Washington egyértelművé tette: szó sem lehet a szomszédos Iránhoz hasonló iszlám állam megalakításáról.
origo.hu
Tombol a hőség, jön a hőkupola – de tényleg van okunk félni?
