Páncélos vitézeink előtt hódol Európa

Ki gondolná, hogy a diónál is óriási jelentőséggel bír a korai érésidő? A Kárpát-medencében kialakult diófajtakör „primőr” jellegű, még a gallföldi piacon is. Jóllehet a franciák Európa legnagyobb diótermesztői közé tartoznak, még oda is tudunk jó minőségű diót exportálni.

Szentiványi Péter a magyar diótermesztés és oltványdió-termesztés nagy öregje. Alsószentiván községben 120 diófajtából álló fajtagyűjteménnyel rendelkezik. Az idős mester gyermekei, Péter és Miklós folytatták édesapjuk hivatását, így a családi vállalkozásban már a második generáció kötődik a dióhoz.
Ha azt akarjuk, hogy ne csak unokáink élvezzék az általunk ültetett diófa termését, szerezzünk be oltványdiót. Az almánál évszázados múltra tekint vissza, a dió esetében viszont új eljárás, amikor külön alanyra szemzik, illetve oltják a nemes fajtákat. Ez a módszer forradalmasította a diótermesztést. Szentiványi Péter mosolyogva von párhuzamot: az bizony senkinek nem jutna eszébe, hogy jonatánalma magjaiból neveljen fel fákat, és abból készítsen árugyümölcsöst. A diónál viszont az emberek tudatában még ma is erősen él ez a megoldás. Így a csókavetette diómagoncokat gondosan felnevelik, pedig egyáltalán nem biztos, hogy az anyafa terméséhez hasonló diót hoz majd az új csemete. Oltványdió esetén viszont ezerszámra ültethető a megbízhatóan azonos termést hozó fa. Hiszen a szemzés-oltás útján létrejövő csemetében a genetikai alap száz százalékig megegyezik az anyafával, tehát az utódok fajtaazonosak.
Az exportnál viszont kulcsfontosságú, hogy mázsaszám rendelkezzünk olyan dióval, amelyik egy és ugyanazon fajtához tartozik. Az ilyen korszerű ültetvényekből származó dió szépen értékesíthető a francia piacon. Szentiványi Péter és fiai egyaránt szaporítják a legjobb hazai tájfajtákat és a nemesítésből keletkezett újdonságokat is.
Egy téves hír alapján „dióőrület” alakult ki az országban. Az az információ látott széles körben napvilágot, hogy uniós csatlakozásunk után a dióültetvények létesítését sem fogja támogatni az EU. Szentiványi Péter azonban úgy tudja, hogy a diót továbbra is támogatják, hiszen jelenleg is keresleti piac mutatkozik ebből a gyümölcsből. Ugyanakkor az is tény, hogy a Szentiványi család faiskolájából származó oltványokat már két évre előre lekötötték. Az idős mester, aki egész életét a dió- és a szelídgesztenye-nemesítés, -termesztés ügyének szentelte, úgy látja, hogy miután töredékére esett vissza az árutermő diósok területe hazánkban, azok a gazdák, akik diótermesztéssel foglalkoznak, biztos jövőre számíthatnak. A diópiac stabil Európában.
A világon összesen mintegy 850 ezer tonna dió terem évente. A legnagyobb „dióbirodalom” az Egyesült Államok 180 ezer tonnával. Törökország a maga 110 ezer tonnájával a harmadik helyezést érte el a világversenyben, míg az ezüstérmes Kína 150 ezer tonnával. Európában Franciaország harmincezer tonnával vezeti a mezőnyt, második Bulgária 28 ezer tonnával. Olaszország, Görögország húszezer tonna körüli termésével az élbolyhoz tartozik, és e körben tartották nyilván az egykori egységes Jugoszláviát is.
Magyarország a nyolcezer tonnás szerény termésmennyiséggel jelenleg nem képvisel különösebb erőt. Ám ha tudjuk, hogy fénykorunkban harmincezer tonna termett ebből a „páncélos vitézből”, és ez a mennyiség is gazdára talált, akkor láthatjuk, hogy hatalmasak a lehetőségeink. Arról nem is beszélve, hogy új fajtáink világszínvonalúak, bárhol megállják a helyüket. A magyar dió nemcsak francia földre jut el, hanem Ausztriába, Németországba, Svájcba és Belgiumba is. Külön fegyvertény, hogy az úgynevezett kárpáti alakkörbe tartozó diót hungarikumnak ismeri el az Európai Unió.