A nem hivatalos magyarázat az, hogy az előkelőbb helyezés ellenére megdőlt a negatív nézőcsúcs, egy alkalommal kevesebb mint 400 volt a fizető nézők száma bajnoki mérkőzésen. Tarsoly Csaba pedig inkább úgy gondolkodik, ha kijönnek két-háromezren, akkor már inkább Varga üljön a kispadon.
Varga Zoltán pedig élvezi a bizalmat, mi több, az nb1.hu-nak és a klub honlapjának adott interjúból kiderül: már a következő idény keretét tervezgeti a szakember, amihez bizony, 12-14 játékost el kell bocsájtani…
A múlt szombati, Ferencváros ellen 1-0-ra elvesztett bajnoki első félidejében bizony meglehetősen alárendelt szerepet játszott a Győr, de a szünet után sikerült ezen változtatni. Az első félidőben még „ollézó” hazai publikum a meccs végén kifütyülte a folytatásban behúzott kézifékkel játszó kedvenceit, s ez valahol mindig az ellenfél dicsérete is.
A sajtótájékoztatón Varga Zoltán, a győriek szakmai igazgatója is kiemelte értékelésében, hogy a második játékrészben – mezőnyben legalábbis – már közel úgy játszott csapata, ahogy az elvárható, igaz, a támadások befejezésével most már sorozatban hadilábon állnak.
– Az első félidőben mutatott teljesítménnyel nem lehetett túl elégedett, már félóra után „belenyúlt” a csapatba…
– Így van, ebben a játékrészben túlságosan is defenzíven futballoztunk, pedig előzetesen nem ezt beszéltük meg. Ráadásul egy-két játékos nem azt nyújtotta, amit vártam tőle, ezért próbálkoztam a két szélső középpályás, Németh és Baumgartner megcserélésével. Sajnos, ez sem hozta meg a javulást, a Fradi továbbra is többet birtokolta a labdát, kialakított néhány helyzetet, mert védekezésben kicsit gyávák voltunk.
– A szünet után viszont nagyot változott a játék képe. Mit mondott az öltözőben?
– Korábban a Dunaferr és a Kispest edzőjeként is jártam az Üllői úton, és megfigyeltem, hogy ez a miliő, a szurkolók teremtette hangulat gyakran bénítóan hat a vendégcsapatra. Ezt a görcsöt éreztem ma a fiúkon, de a szünetben – úgy érzem – sikerült ezt feloldanom. Nem szívesen mondok ilyen jellegű kritikát, de Németh Norbert teljesítménye a Fradi elleni mérkőzésen nem volt megfelelő, és ezen a csapat átszervezése sem segített, így a szünetben becseréltem a helyére Füzi Krisztiánt. Az ő – valamint elsősorban Baumgartner Attila – játéka tetszett leginkább a második félidőben. Támadóbbá vált a csapatjátékunk, szemben az első játékrésszel mi birtokoltuk többet a labdát, egyszóval jobban játszottunk.
– Gólhelyzetet viszont ebben az időszakban sem igen sikerült kialakítaniuk, miért?
– Nincsenek csatáraink, és hiába javult fel a csapatjátékunk a második félidőre, mégis szinte sansz nélkül futballoztuk végig a meccset. Igor Nicsenko sérült, és mint megtudtam: az idei szezonban már nem léphet pályára. Herczeg Miklós is sérüléssel bajlódik, ráadásul a kezdőcsapatból Aleksandar Bajevski is lázas volt a héten, több edzést is kihagyott. De mindenképp kiemelném, hogy a meccs egyik pozitívuma számomra – éppen a csatárposzton – a még csupán tizenhat éves Priskin Tamás szereplése. Gyors, határozott a játéka, és érdekes, hogy talán ő volt az, aki a legkevésbé volt megilletődve a csapatban. Egy biztos: rajta nem múlt semmi...
– Az ő szerepeltetése után tervezi még több fiatal mélyvízbe dobását?
– Mindenképpen, a továbbiakban még három-négy tehetséges győri fiatalt szeretnék kipróbálni. Túlságosan bő a keretünk, ezért a nyáron tizenkét játékostól megválunk, és a tervezett, huszonhárom fős játékoskeretet az utánpótlásból fogjuk feltölteni, valamint három meghatározó képességű, kész labdarúgó szerződtetésével. Egy csatárra, egy középpályásra és egy baloldali védőre van szükségünk, de neveket még ne várjon tőlem!
– Több, mint harminc szerződtetett profi játékosa van jelenleg a Győri ETO csapatának, azzal a céllal lett ilyen bő a játékos keret, hogy formahanyatlás esetén bátran lehessen változtatni?
–Az ETO csapatában túl sok közel azonos képességű játékos van, és én ezért a keret szűkítését javasolom. Láttam az MTK mérkőzés előtt a második csapatunk rendkívül gyenge találkozóját, ahol pedig a győri oldalon szintén NB I-es játékosok szerepeltek. Meggyőződésem, hogy 10-12 játékost mindenképpen el kell küldeni, és csak azokat megtartani akik a jövő csapatának gerincét alkothatják. A külföldi labdarúgóink nem tudtak egy év után sem igazán beilleszkedni és ennek az okát én elsősorban abban látom, hogy nem tanultak meg minimális szinten sem magyarul. A taktikai megbeszélések után rendre úgy érzem, hogy bár bólogatnak, de nem is értik, amit kértem tőlük. Én négy országban futballoztam, és mindig nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy minél hamarabb megértessem magam, mert ez alapvető egy közösségben. Ők nem törekednek erre, és mivel megítélésem szerint egy-két kivételtől eltekintve a játékban sem meghatározóak, nem hiszem, hogy szükség van rájuk. Persze a magyar játékosok közül is el kell köszönni mindenkitől, akiről kiderült, hogy nem tud hasznára lenni a csapatnak. Én az utánpótlásra, a fiatalításra fektetnék jelenleg nagyon nagy hangsúlyt. Az elképzeléseim szerint már most felhoznék és szisztematikusan az első osztálynak megfelelő munkára szoktatnék, nevelnék négy tehetséges 16-18 éves fiatalt. Velük tölteném fel 26-27 játékosra az első csapat optimális és szükséges 23 fős játékos keretét. Erősítésként pedig három igazán meghatározó, nagyon jó labdarúgót, egy csatárt, egy középpályást és egy bal oldali védőt igazolnék. Így elsősorban a jövőt figyelve lenne igazán jó elkezdeni a felkészülést a nyáron az új bajnokságra, és ezért a megfelelő lépéseket már most ebben a hónapban meg kell tenni.
– A magyar bajnokságban sem leigazolni, sem pedig elküldeni nem lehet nagyon egyszerűen a játékosokat, hiszen érvényes szerződésekkel a labdarúgók diktálhatják a feltételeket…
– Beszélnünk kell a problémáinkról és meg kell oldanunk azokat, hogy jobb csapatunk legyen. Igazi csapategységet kell kialakítanunk és sokat, nagyon sokat dolgoznunk. Most az MTK elleni vereség után mégis én teszek magamnak szemre hányást mert nem vagyok biztos benne, hogy megfelelő edzésmunkát végeztünk. Az Újpest elleni mérkőzés után az ünnepekre való tekintettel szombaton csak 30-40 perces átmozgató edzés volt, vasárnap pedig szabadnapot kaptak a játékosok. Hétfőn volt egy közel egy óráig tartó edzés 15-16 lendületes negyven, ötven méteres futással. Kedden hasonló munkát végeztünk és én most arra gondolok, hogy talán ettől voltak fáradtak, tompák a második félidőben a játékosaim. Ha pedig így van akkor bizony én szégyellem magam és azt mondom, hogy szívem szerint hétfőn és kedden délelőtt is tartottam volna egy-egy ilyen edzést.
– Említette a közönséget, amely most becsapva érzi magát, és nemegyszer az a bizonyos ostor is Varga Zoltán személyén csattan. Hogyan viseli mindezt ?
– Senki nem örül annak, ha válogatott szitkokat kap és megkérdőjelezik a szakmai hozzáértését, de ez ilyen szakma. Egy edzőnek ezt is vállalnia kell, még akkor is, ha ez Magyarországon sokkal durvább mint külföldön. Itthon ellenem elég sok helyen külön szították is a hangulatot, de azt is kibírtam, és most ráadásként a győri szurkolók csalódottságát tökéletesen meg is értem. Én nem vagyok olyan diplomatikus edző, mint a legtöbben, akik folyton óvatosságra intenek, én szinte üzentem a közönségnek, hogy jöjjenek, mert Győrben jó futballt fognak látni. Most tehát el kell fogadnom a kritikát, még akkor is, ha a szitkokat javarészt a csapatnak köszönhetem. A nyomást azonban bírom, és mivel nagyon becsvágyó ember vagyok, be is fogom bizonyítani, hogy betartom az ígéretem.
– Tisztelendő az elhivatottsága, de a szurkolókat is meg lehet érteni, hiszen annyi icsalódás után nehéz újra bízni a felemelkedésben. Varga Zoltán miben hisz elsősorban?
– A munkában, a fiatal és sikeréhes játékosokban! Én nagyon bízom benne, hogy ez az MTK elleni második félidő csak egy félrecsúszott teljesítmény volt, mert egyszerűen 3 nap alatt kétszer egy óra edzés nem lehet sok egy fiatal, egészséges szervezetnek. Én ennél alapvetően sokkal többet akarok dolgozni, hiszen ezerszer bebizonyosodott, hogy a magyar labdarúgás elsősorban fizikálisan van lemaradva a nemzetközi élmezőnytől. Az ETO számára pedig csak a nemzetközi szereplés lehet a cél, ezt kéri és fizeti meg a tulajdonos, és ez kell lebegjen a játékosok szeme előtt is. Én magam is borzasztóan büszke voltam, amikor a Ferencvárossal az Olympiakosz vagy Newcastle ellen játszottunk, mert ez egy edző számára is siker. Kevés edzéssel, tityi-totyival azonban ezt nem lehet elérni, elvegetálunk itthon, mint ahogy eddig is tettük, de erre én igazán nem vagyok kapható. Most először meg kell szüntetni a diszharmóniát a magyar és a külföldi játékosok között a csapatban, és bár azt nem mondhatom, hogy széthúzás van, de sokkal erősebb egységet kell alkotnunk, hogy esélyünk legyen az előrelépésre. Minden csapatsportban létfontosságú az összetartozás, az erő, és nekünk most ebben kell fejlődnünk. A fiatalokat pedig már most figyelmeztetem, hogy csak akkor jöjjenek szívesen hozzánk, ha nem félnek a munkától.
„Nagyon kellemes meglepetés volt a számomra Tamás teljesítménye az Üllői úton. Természetesen tartottam attól, hogy az 1986-os születésű fiú még nagyon megilletődötten lép pályára, de bíztam is benne, mert tudom, hogy nagyon jó versenyzőtípus. Jó volt látni, hogy most is bátran és ügyesen mozgott abban az első csapatban, ahol még eddig csak néhány edzésen vett részt. Tamás a korosztályából messze kiemelkedő tehetségű játékos, akár a technikai, akár a taktikai elemeket nézzük. A kombinatív és a helyzetfelismerő képessége, pedig egészen rendkívüli, és szerencsére a góllövéssel sem áll hadilábon. Négy éve Szlovákiából, a közeli Komarno-ból került hozzánk és eddig töretlen a pályafutása. Alapembere az ETO U 19-es, azaz IFI A csapatának és úgy látom, hogy egyelőre fel tudja dolgozni azt is, hogy hirtelen a reflektorfénybe került. Fazakas József, Keglovich Ferenc és Csertői Aurél voltak az edzői és ők is jó alanyként, udvarias, tisztelettudó fiatalemberként ismerték meg. A Bercsényi Miklós gimnázium tanulója és Győrben a Rejtő Jenő kollégiumban lakik, és a hétvégeken utazik haza a szüleihez Szlovákiába. Lehet, hogy az elkövetkező hetekben ritkábbak lesznek a látogatásai, de ezt gondolom nem fogja bánni ha az első csapat mérkőzésein léphet pályára. Varga Zoltán már az MTK elleni bajnoki mérkőzésen számított rá, de Tamás az U 17-es csapattal egy olaszországi nemzetközi tornán vett részt. A nyolccsapatos viadalon többek közt a Róma, a Juventus, a Lazio. Az Inter és az USA válogatottja is szerepelt és Priskin Tamás játékát a Juventus játékos ügynökei igen alaposan megfigyelték. Jelenleg talán ő a legtehetségesebb fiatal játékosunk, de a bal oldali csatártársa Laki Balázs, és három középpályásunk Imrik László, Mohl Dávid és Varga Gábor rövid időn belül szintén NB I-es labdarúgók lehetnek.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!