Részben liberalizálná a hulladékok exportálását és importálását a terület szabályozását célzó kormányrendelet, amelynek tervezete heteken belül a kormány elé kerül. A jogharmonizációs célú rendelet tervezete értelmében a második fél évtől a nem veszélyes – úgynevezett zöld listás – hulladékok újrahasznosítási célú kiviteléhez és behozatalához nem lesz szükség a környezetvédelmi szervek engedélyezésére, a szállító cégeknek csak bejelentési kötelezettségük lesz. Bár a hulladékexportőröknek és -importőröknek a határok túloldalán a termelőhöz legközelebb eső hasznosítót kell majd megkeresniük, a zöld listás – fém, papír és textil alapanyagú – hulladékok Magyarországról történő ki-, illetve oda való beszállításának adminisztrálása egyszerűbbé és egységesebbé válhat. Egyúttal a rendelet kiköti: a nem veszélyes hulladékokat is csak hasznosítási céllal lehet átszállítani a határokon, amely kizárja a lerakással történő ártalmatlanítást.
A veszélyes anyagokat is tartalmazó – sárga listás – hulladékok exportja és importja engedélyköteles marad, s a veszélyes hulladékok vámkezelését csak akkor lehet majd elvégezni, ha a szállítmány tartalma megfelel az előzetesen megkérendő engedélyben foglaltaknak. Ezeket az anyagokat szintén csak újrahasznosítási céllal lehet majd az országból kiszállítani, emellett a jogszabály megtiltja, hogy a magyarországi cégek nem OECD-tagállamokba exportáljanak veszélyes hulladékokat. A rendelet az eredeti szándék szerint július 1-jén lépett volna életbe, ám a tervezettnél később kerül a kormány elé, így várhatóan a nyár végén léphet hatályba.
Bár az új szabályozás életbelépésével megszűnik a veszélyes hulladékok FÁK-országokba irányuló exportjának lehetősége, és a 2004-es EU-bővítésig várhatóan az ólomakkumulátorok Szlovéniába irányuló szállítását is le kell majd állítani, szakértők szerint a nemzetközi hulladékkereskedelem hosszabb távon nagy valószínűséggel növekedni fog.
„A hasznosítási kapacitás hiánya miatt egyes hulladéktípusok exportjával tartósan számolni kell, s ezzel párhuzamosan a hazai környezetvédelmi ipar fejlődése következtében várhatóan a hulladékimport is növekedni fog. Általában a nemzetközi hulladékkereskedelem erősödését valószínűsíti, hogy a különféle új, speciális gyártási eljárások megjelenésével párhuzamosan a hulladékokból előállítható különleges másodlagos nyersanyagok iránti igény növekedni fog. Emellett Magyarországon jelentős fehérüvegcserép-, illetve egynemű és tiszta műanyaghulladékokat feldolgozó kapacitás van kihasználatlanul” – vélekedett Balatoni Henrik. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) vezetője kérdésünkre elmondta: az export legnagyobb részét az akkumulátor-, a színesüveg-, a színesfém-, valamint a vas- és acélhulladék szállítása teszi ki, igaz, az utóbbinál az import is számottevő. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium becslése szerint a veszélyes hulladékok ki-, illetve beszállításával mintegy 50, míg a zöld listás hulladékok külkereskedelmével körülbelül 300 cég foglalkozik. A hasznosítási céllal behozott hulladék értéke éves szinten eléri az 50 millió dollárt, míg a hulladékexport éves értéke mintegy 80 millió dollárra tehető.
Magyarországon évi 30 ezer tonna műanyaghulladék feldolgozására van hasznosítási kapacitás, ám ennek közel fele jelenleg kihasználatlan. Bár az országban nagy mennyiségű műanyaghulladék keletkezik, a szelektív úton begyűjtött szemét mennyisége nem haladja meg az évi 15 ezer tonnát. Éppen ezért ezeknél elsősorban az import a jellemző, igaz kisebb mennyiségben esetenként export is előfordul. A hazai begyűjtés megoldatlansága miatt egyelőre részben külföldről importált műanyaghulladékra alapozza termelését a használt PET-palackok feldolgozásával foglakozó győri Lamba Kft. is. A cég egy hónapja beindított üzemében éves szinten 8 ezer tonna műanyaghulladék hasznosítását tervezi. A feldolgozott PET-palackokból a vállalkozás másodlagos nyersanyagként felhasználható alapanyagot, valamint kész termékeket, például műanyag fóliát gyárt, amelyeket részben Magyarországon, részben pedig export útján értékesíti.
A színes üvegek gyártása a múlt évtized második felében gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, így azóta az ebből származó hulladékot külföldre, elsősorban Csehországba és Ausztriába szállítják hasznosításra. „Jelenleg 2-3 nagyobb cég foglalkozik a színesüveg-hulladék exportálásával, emellett számos kisebb vállalkozás végez begyűjtést” – közölte Hollenda László. Az Averman Holvex Kft. ügyvezetője elmondta: az összegyűjtött színesüveg-hulladékot tisztítják és válogatják, majd másodlagos nyersanyagként értékesítik, amelyből ismét üveget lehet előállítani. A cég évente 3-4 ezer tonna színesüveg-hulladék begyűjtéséről, valamint hasonló mennyiségű fehérüveg-hulladék újrahasznosításáról gondoskodik. A vállalat évi 180 millió forintos forgalmának közel kétharmada származik a színes üvegek kiviteléből. A begyűjtött mennyiség nagy része az iparból: a sörgyáraktól, borpalackozóktól és a konzervgyáraktól származik. Emellett egyre nagyobb mennyiséget vásárolnak fel a kommunális hulladékok gyűjtésével foglalkozó cégektől is, igaz, ez egyelőre nem haladja meg az évi 600-800 tonnát. Mindenesetre a cég arra számít, hogy a csomagolóanyagként felhasznált üvegek újrahasznosítására vonatkozó előírások szigorodása következtében az elkövetkező években megduplázza forgalmát, méghozzá éppen a kommunális szemetet gyűjtő cégektől származó hulladék mennyiségének növekedésére alapozva. Ugyanakkor a hazai hasznosítás beindulásának továbbra sem túl jók az esélyei, mivel egyelőre nincs hír arról, hogy újraindulna a színes üvegek gyártása Magyarországon. „Felmerült, hogy az üveghulladékból esetleg hőszigetelőket lehetne gyártani, de ez a kezdeményezés egyelőre gyerekcipőben jár. Az üveghulladékot több országban útalapokba építik be, de ez csak ott gazdaságos, ahol a sóder és a homok ennél drágább” – tette hozzá az Averman ügyvezetője.
Ugyancsak a hazai újrahasznosítás megoldatlansága miatt exportálják a Magyarországon keletkező akkumulátorhulladékot. A feldolgozást ausztriai, csehországi és szlovéniai ólomkohászatokban végzik el, igaz az utóbbi országba irányuló exportot az elfogadás előtt álló kormányrendelet életbelépését követően várhatóan le kell állítani. A jogszabály csak az EU, vagy az OECD tagállamaiba engedélyezi a veszélyes hulladékok kiszállítását, márpedig Szlovénia egyelőre egyik szervezetnek sem tagja, így az ide irányuló export csak az ország 2004-es EU-csatlakozását követően indulhat újra.
Az exportőrök Magyarországról tavaly 16 600 tonna használt akkumulátort szállítottak ki, ami 70-80 százalékos újragyűjtési arányt jelent. Mint Magyari András és Lőcsei Péterné – mindketten a Metálker Kereskedelmi Kft. szakértői – kifejtette: a magas begyűjtési arány elsősorban arra vezethető vissza, hogy az akkumulátorokra kivetett termékdíjat az idén radikálisan megemelték, márpedig ez alól a forgalmazók ez évben csak 88 százalékos újragyűjtés teljesítése esetén szerezhetnek mentességet. Másrészt az új akkumulátorok gyártásához felhasznált ólomérc árának emelkedése miatt, annak szerepét egyre inkább a használt akkumulátorok veszik át másodlagos nyersanyagként.
Ennek ellenére az ágazatban érdekeltek abban nem értenek egyet, hogy rövid távon növekedhet-e az exportált használt akkumulátorok mennyisége. A gépjárműállomány növekedésével ugyan a használatba vett akkumulátorok száma is emelkedik, ám ezek élettartama lényegesen hoszszabb, mint a korábbi típusoké. A szállítók szerint egyébként a fuvardíjak és a külföldi baleset-biztosítás költsége miatt minimális haszon van az akkumulátorhulladék exportálásán, ennek ellenére a közeljövőben nem várható, hogy a hazai újrahasznosítás beindulna. A korábbi számítások szerint ez csak évi 30 ezer tonna használt akkumulátor feldolgozásával térülne meg biztosan, ami meghaladja az országban keletkező akkumulátorhulladék mennyiségét. Korábban egyébként Magyarországon Gyöngyösorosziban megpróbáltak beindítani egy ólomkohászatot a használt akkumulátorok feldolgozására, de a kezdeményezés végül kudarcba fulladt, így maradt a külföldi hasznosítás.
Az ólomtartalma miatt veszélyes hulladéknak számító használt akkumulátorok kivitelére csak 4-5 cég kapott önálló exportálási engedélyt. Közülük van, amelyik maga szervezi meg a begyűjtést is, ám van olyan cég, amely csak a kiszállítás szervezésével foglalkozik. Ezek a használt akkumulátorokat az erre specializálódott programgazda cégektől, valamint a begyűjtés megszervezését átvállaló gyártó és importőr társaságoktól vásárolják meg, ugyanis a termékdíj fizetése alóli mentesség megszerzése érdekében a gyártók és importőrök sok esetben maguk is hajlanak az utóbbi megoldásra. Több cég maga szervezi az újragyűjtést, illetve egyes vállalkozások egymással megállapodva közös szervezeteket hoztak létre a hatékonyabb visszagyűjtés érdekében. Így például a legnagyobb akkumulátorimportőrök között szereplő Banner Batterien Hungária Kft. részben maga végzi a begyűjtést, részben egy erre specializálódott céget, az Ereco Rt.-t bízott meg a hulladék akkumulátorok begyűjtésével és exportjával. Saághy Pál, a cég kereskedelmi igazgatója elmondta: a begyűjtött akkumulátorhulladék nagy része korábban színesfém-kereskedéssel foglalkozó vállalkozásoktól és magánszemélyektől származott, de ma már egyre növekszik az új akkumulátorokat forgalmazó cégektől begyűjtött mennyiség, akik kötelesek viszszavenni a vásárlóktól a használatból kivont eszközöket.
A saját begyűjtés és exportálás megszervezését választotta a Jász-Plasztik Kft. Az akkumulátorok gyártásával foglalkozó jászberényi cég ugyan tagja a hazai termelő- és importőr vállalatok által megalakított egyik közhasznú szervezetnek, de a kht. elsősorban a koordinálással és a környezetvédelmi tárcával való kapcsolattartással foglalkozik. Mint Szabó Zsolt, a cég munkatársa elmondta: a társaság több színesfémgyűjtővel áll kapcsolatban, emellett két telephelyet hozott létre, ahol a használt akkumulátorokat gyűjtik. Ide hozzák viszsza a használt termékeket a Jász-Plasztik Kft. viszonteladói is, akik a hulladék leadása ellenében árengedményt kapnak az új termékek vásárlásakor. A cég az exportot is maga szervezi meg, a használt akkumulátorokat Szlovéniába és Ausztriába szállítják ki. Ezzel kapcsolatban a cég jelentős importtevékenységet is folytat, ugyanis a feldolgozott akkumulátorhulladékból keletkező ólomötvözetet visszavásárolja, és ezt az új termékek gyártásában használja fel.
A határokon túl kerül sor a Magyarországon keletkező vas- és színesfémhulladékok többségének újrahasznosítására is. Vegyes a helyzet az acélhulladékok kapcsán. Az export mellett számottevő import is folyik, így az Ózdi Acélmű jelentős mennyiségben hasznosít rossz minőségű acélhulladékot, amelyet külföldről a hazai értékesítési árnál olcsóbban tud beszerezni.
„A réz és rézötvözetek, az ólom, valamint a horgany hulladékának feldolgozására nincs megfelelő kapacitás Magyarországon, ezért a hasznosítás a nyugat-európai országokban folyik” – állítja Gilányi Tamás. A fémhulladékok begyűjtésével, feldolgozásával és exportálásával foglalkozó Metálkontakt Kft. illetékese szerint a fémek között kivételt jelentenek az alumíniumhulladékok, ugyanis a Mal csoport, az Alcoa-Köfém Kft., valamint több kisebb öntvénygyártó is végez újrahasznosítást Magyarországon. Az országban keletkező alumíniumhulladéknak így nagyjából felét-kétharmadát idehaza hasznosítják, sőt a hasznosítók az export mellett időnként importálnak is a tőzsdei, valamint a dollár/euró, illetve a forint/euró árfolyam alakulásától függően.
A színesfémhulladékok exportjának értéke így is eléri az évi 10-15 milliárd forintot, s a másodlagos nyersanyagként kiszállított anyag mennyisége meghaladja az évi 30 ezer tonnát. A hulladék mennyiségének nagy része a fémmegmunkálással is foglalkozó üzemekben keletkezik, a begyűjtésre több száz cég specializálódott. A ki- és beszállítással ennél jóval kevesebb vállalat foglalkozik, amelyek elsősorban olasz-, németországi és ausztriai kohóknak értékesítik a Magyarországon keletkező hulladékot. Ugyanakkor a begyűjtött és kiszállított színesfémhulladék mennyisége az ágazatban az utóbbi egy-két évben átlagosan közel harmadával csökkent. „Ez elsősorban a világszerte tapasztalható gazdasági lassulásra vezethető vissza, s a növekedés beindulásáig nem is nagyon lehet számítani a helyzet javulására” – vélekedett Gilányi Tamás. A szakember szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt arra sem lehet számítani, hogy a hazai feldolgozói kapacitásokat bővítenék, sőt egyelőre inkább ellenpéldát lehet találni: a Csepeli Fémmű felszámolásának elrendelésével a közelmúltban jelentős rézfeldolgozó kapacitás szűnt meg. „Mindenesetre attól nem kell tartani, hogy a begyűjtött színesfémhulladékot nem sikerül értékesíteni, mivel a piac alapvetően kínálati jellegű, s a már kiszállított mennyiséget biztosan értékesíteni lehet” – tette hozzá Gilányi Tamás.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
