Hidászkonferencia a pénztelenségről

Lassan elöregszenek a magyar vasúti hidak, bár aggodalomra nincs ok, jelenleg még biztonságosak. Hazánkban, mint egy nemrégiben tartott vasúti hidászkonferencián Vörös József, a MÁV főhidásza elmondta, csaknem 12 ezer kisebb-nagyobb vasúti hidat tartanak nyilván. A Dunán öt, a Tiszán nyolc nagy folyami vasúti híd található, tulajdonosuk a magyar állam, kezelőjük a MÁV.
Általános gondot jelent, hogy sem a sok kisebb, sem a 13 nagy folyami vasúti híd vasszerkezetének karbantartására, korrózióvédelemére, vagyis felújítására nincs elegendő pénz. Pedig szükséges lenne, hiszen ezeket a hidakat százéves élettartamra tervezték, s ehhez képest a meglévők átlagéletkora bizony már elérte a nyugdíjaskort, ami azt jelenti, hogy szerkezeteiket minél előbb fel kellene újítani. Az országban mintegy 720 ezer négyzetméter vasfelület szorul korrózióvédelemre, melyek közül évente legalább 72 ezret kellene kezelni, ám anyagiak híján legfeljebb húszezer négyzetméternyi vasfelület karbantartását tudják elvégezni. A mázolás jelenlegi tarifája egyébként négyzetméterenként húszezer forintba kerül.
A MÁV évente átlagosan másfél milliárd forintot költ a hidak fejlesztésére, karbantartására. Van, amikor a rendkívüli helyzet miatt külön keretből többet is kényszerül, hiszen például tavaly hatalmas károkat okozott a Dunán és Tiszán levonuló árvíz, és az árhullám okozta pusztítások helyretételére mintegy százmillió forintot költöttek. Ami a későbbieket illeti: a Dunán az újpesti és a déli összekötő vasúti híd bővítését tűzték ki célul.