Apad a Duna, megjelenik a történelem

Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában a Duna vízállása negatív rekordokat döntöget: soha ilyen alacsonyan nem folyt még a folyó. Megszenvedi ezt a természet és a gazdaság egyaránt. Magyarország déli részéről elindulva a Duna vízszintjének alacsony állása hatalmas problémákat okoz. Bulgáriában a Duna augusztusban mért vízszintje 1840 óta nem volt ilyen alacsony. Romániában néhány helyen az európai folyamon gyalogosan is át lehet sétálni a túlsó partra.

A szárazság súlyosan érinti az olyan országok elavult energiarendszerét és nem túl gazdag költségvetését, mint például Románia. A híres vizierőmű, a Vaskapunál már két hete mindössze negyedgőzzel működik. A múlt hétvégén ráadásul a vízhiány hatására a reaktorok hűtésére szánt víz miatt muszáj volt az egyetlen romániai atomerőművet leállítani, amely az ország energiaszükségletének tíz százalékát biztosítja.

A helyi hivatalos szervek a gazdaságtalanabb hőenergia alkalmazásához próbálnak visszatérni, amelynek üztemeltetése havonta további kilencven millió dollárt emészt fel.

A hajók állnak

A nem megfelelő vízmennyiség óriási károkat okozott és folyamatosan okoz a dunai víziközlekedésben is. Budapesttől délre a hajóforgalom fokozatosan leáll. A magyar határtól a Duna deltájáig veszteglő hajók sokaságát lehet a parton látni, amelyek kényszerűségből szakították meg útjukat.

Nehéz döntés előtt állnak nap mint nap a Vajdaságban az újvidéki pontonhíd kezelői is. Az ideiglenes híd már néhány éve helyettesíti a NATO repülői által lebombázott vajdasági hidakat. Mindezidáig a pontonhidat hetente háromszor felnyitották, hogy a folyami hajózás zavartalan útvonalát biztosítsák. A víz alacsony vízállása miatt a híddal történő manipuláció egy időre nem lehetséges. A jelenlegi helyzetben vagy teljesen felnyitják a hidat, és akkor gyakorlatilag megszakad az összeköttetés a két part között, vagy zárva tartják, de ez esetben a víziközlekedés akadozhat.

Környezeti katasztófa fenyegeti az egyedülállóan szép természetvédelmi területet, a Duna deltáját is. Grigor Baboian román szakértő szerint a Duna deltájából a víz már negyven (!) százaléka elpárolgott és a tíz százaléka mocsárrá változott.

A történészek örülnek

A víz rekordszintű alacsony állása azonban néhány embernek nem okoz „problémát”. Ily módon a történészek például néhány régmúlt rejtély megoldásához közelebb kerülhetnek. Az utóbbi napokban a Duna bulgáriai szakaszán Vidinnél egy régi híd tartógerendája „dugta ki a fejét” a vízből. A történészek szerint egy fahíd maradványai lehetnek az 1593 – 1596 -as évekből, amelyet azért épített fel a török hadsereg éppen oda, hogy Moldáviát és Havasalföldöt könnyedén lerohanhassák a Dunán át. A források ellenére több történész a híd létezéséről eddig igen szkeptikusan vélekedett, ám ha a leletről bebizonyosodik valódisága, az részben átirhatja a román történelem egy kis szeletét is.

A Duna romániai szakaszán a víz alatt a máig nem ismert Pacuiul lui Soare nevű középkori vár romjait fedezték fel. A várat még a bizánciak építették és 971-ben, és a Duna viz öntötte el a 15. században. Petru Diacon, archeológus szerint, ha feltételezésük véglegesen bebizonyosodik, akkor a legrégibb várromot találták meg a mai Románia területén.

Horvátországban a Duna medrében második világháborús katonai technológia került a felszínre. Nem messze Eszéktől a folyóban egy német tankot, dzsipet és páncélozott járművet fedeztek fel. A rendőrség lezárta a területet, mert attól tartottak, hogy a járműveken eddig fel nem robbant szerkezetek is lehetnek.

Előfordultak persze humorosabb helyzetek is a Duna alacsony vízállása miatt. A Duna romániai partján, tizenhárom bolgár sétált át a zöld határon a sekély vízben. Azonban még a szokatlan természeti feltételek sem indokolhatták azt, mondják a román rendőri szervek, hogy illegálisan lépjenek keleti szomszédunk területére, mivel útlevél egyikőjüknél sem volt...