Bokros ismét pakkot készített

Másfél kulcsos, kedvezménymentes jövedelemadót, a közalkalmazotti bértáblák eltörlését és az állam karcsúsítását sürgeti Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a mai Élet és Irodalomban megjelenő tanulmányában.

Bokros a társadalom jólét iránti igényéből vezeti le a kemény kormányzati lépéseket sürgető intézkedési tervet. Szerinte abban konszenzus van, hogy az ország célja a nyugat-európai életszínvonal mielőbbi elérése. Ehhez tartós és a nyugat-európainál gyorsabb gazdasági növekedésre van szükség – ám erre kisméretű, nyitott gazdaságban csak az egyensúlyt megőrző gazdaságpolitikával van lehetőség. Ennek csak egyik eleme a költségvetés hiányának csökkentése. Fontos az is, hogy a büdzsé vonuljon ki a gazdaságból – az államháztartás által elosztott jövedelem aránya kiugróan magas Magyarországon.

A fenntartásához szükséges magas adók növekedés- és szolidaritásellenesek is. Az szja mostani rendszere antiszolidáris: a kedvezményeket a jobb helyzetűek tudják igénybe venni, az alacsony jövedelműek eleve nem fizetnek adót, így nem is kapnak állami segítséget. Bokros kiáll a rendszer egyszerűsítése mellett. Megfelelőnek tartja a szlovák példát – ott egykulcsos adórendszert vezettek be –, ám szerinte szükség van egy olyan alapjövedelem megállapítására is, amely nem viselne adót. A nullakulcsos sáv határa a gyermekek számától függne. Az ilyen, tulajdonképpen „másfél kulcsos” adórendszer bevezetése a kedvezmények teljes eltörlésével jöhetne létre.

Bokros a rászorultság alapján működő szociálpolitikát részesítené előnyben. Ebben a családi pótlék szociális alapon járna, az állam pedig a gyermekesek jövedelmét kiegészíthetné akár arra az alapjövedelemre is, amelyet az adótörvényekben meghatároztak. A volt pénzügyminiszter a lakáshitelek kamattámogatásának teljes eltörlését javasolja, mondván, az a gazdagabbakat segíti – és ugyanilyen alapon megszüntetné a jelenlegi ártámogatási rendszereket: a víz-, az energia- és a szemétszállítási díj fizetését nem támogatná központilag, ehhez a rászorulóknak adna segítséget. Ugyanígy talál lefaragnivalót az agrártámogatásoknál vagy a MÁV és a Malév támogatásánál is.

Bokros a közalkalmazotti bértáblákat is eltörölné, mert ezek gátolják a minőségi munkavégzés elismerését. Ma többen dolgoznak az állami szférában – emlékeztet -, mint a magánszférában, és átlagosan többet is keresnek – holott a magasabb bér a versenyszférában szokás, a kisebb munkavállalói biztonságot, a kevesebb juttatást ismerik el ezzel.

Az egészségügy és az oktatás esetében a finanszírozási rendszer átalakítását indítványozza a VIlágbank igazgatója. Az egészségbiztosító jogállását tartja a legfontosabbnak: az állami pénztár alapfinanszírozó funkcióját meghagyva Bokros magán-egészségbiztosítókat képzel el, amelyek ügyfeleik megnyerése érdekében versenyeztetik, és ezzel a hatékonyság javítására késztetik az intézményeket. Az oktatás reformjában az alapszintű képzést (középiskoláig) meghagyná állami-önkormányzati kézben, ám a felsőoktatás fejkvótaalapú finanszírozásának véget vetne. A fix költségek állami finanszírozása mellett bevezetné a tandíjat, de a hallgatók húsz százalékának szociális alapon mentességet adna.