December 27.: Magyar politikai élet

Iráni földrengés - a magyar állam 100 ezer dolláros segélyt nyújt – Mégis elindul a Magyar Speciális Mentők csapata – A Magyar Iszlám Közösség gyűjtést kezdett – Nincs magyar áldozata a kerbelai támadásoknak – Keresztényirtás után istenkáromlás a Tilostól – Tüntetés a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen – Veszettség ellen oltják a lakosságot Nagyhegyesen – Leállt a balatoni komp

MNO-összeállítás
2003. 12. 27. 20:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Iráni földrengés – a magyar állam 100 ezer dolláros segélyt nyújt

A magyar állam összesen mintegy 100 ezer dolláros segélyt nyújt az iráni földrengés áldozatainak – mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő. Ismertetése szerint a Belügyminisztérium 5 millió forintos felajánlását követően a Külügyminisztérium további 17 millió forintos összeget ajánl fel segélykeretéből.

„A Külügyminisztérium segélyét az iráni kormány igénylistája alapján állítjuk össze” – tette hozzá. Tóth Tamás a segély elindításának időpontjáról még nem tudott nyilatkozni, mindössze annyit mondott: azt a lehető legrövidebb időn belül Iránba juttatják.

Mégis elindul a Magyar Speciális Mentők csapata

A Magyar Speciális Mentők csapata, a korábbi hírekkel ellentétben, mégis elindul vasárnap Iránba, a földrengés helyszínére – mondta Pavelcze László, a speciális mentők elnöke szombaton az MTI-nek.

Pavelcze László hozzátette: az iráni hatóságok kutató csapatot nem igényeltek, egészségügyi segítséget azonban igen, így a csoport megváltozott összetétellel utazik Iránba. A négy orvos, két asszisztens és egy tolmács vasárnap délelőtt 11 órakor indul Isztambulba, majd onnan Iránba.

„Kereső kutyák nem tartanak velünk, mivel a kutatásban nem, csak az egészségügyi ellátásban veszünk részt” – tette hozzá. Pavelcze László hangsúlyozta, hogy nem állami pénzen utaznak a földrengés sújtotta területre. „A kiutazáshoz és a felszerelésekhez szükséges mintegy 4 millió forint körüli összeget a Magyar Baptista Szeretetszolgálat biztosítja számunkra” – mondta. A speciális mentők elnöke azt még nem tudta megmondani, hogy missziójuk várhatóan mennyi ideig tart majd.

A Magyar Iszlám Közösség gyűjtést kezdett

Gyűjtést indított a Magyar Iszlám Közösség az iráni népet ért tragédia enyhítésére – közölte a szervezet elnöke. Irán Kermán tartományába lévő Bám városát pénteken hajnalban döntötte romba a földrengés, a hivatalos, de még nem végleges adatok szerint legalább 25 ezer ember vesztette életét, harmincezren pedig megsebesültek.

A Magyar Iszlám Közösség mielőbb szeretne gyógyszereket, sátrakat, takarókat gyűjteni és kijuttatni a földrengés sújtotta területekre – mondta Bolek Zoltán elnök. Bolek Zoltán elmondta: információi szerint a gyógyszergyárak január 5-éig zárva vannak, ezért őket csak ez után tudják megkeresni. Közölte: az adományokat Irán magyarországi követségén keresztül szeretnék kijuttatni, s remélte a Külügyminisztérium is jóváhagyja munkájukat.

Nincs magyar áldozata a kerbelai támadásoknak

Nincs magyar áldozata vagy sérültje az iraki Kerbelában kormányzati épületek és a lengyel vezetésű többnemzetiségű hadosztály állásai ellen szombaton elkövetett támadásoknak – közölte a Honvédelmi Minisztérium. Mint minden ilyen esetnél, a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök figyelmezteti a magyar alakulat parancsnokát, hogy tartsa be folyamatosan a biztonsági előírásokat – tette hozzá Matyuc Péter.

Közlése szerint a támadás lengyel és bolgár ellenőrzés alá tartozó területen történt, a magyar erők mintegy 80 kilométerre voltak a robbanás helyszínétől. A lengyel parancsnokság alatt álló erők egyik szóvivője szombaton azt közölte: mintegy húsz külföldi katona vesztette életét vagy sebesült meg azokban a támadásokban, amelyeket az iraki Kerbelában követtek el kormányzati épületek és a lengyel vezetésű többnemzetiségű hadosztály állásai ellen.

„Kerbelában egyidejűleg több támadás hajtottak végre, két helyen a koalíciós erők állásai ellen, az egyetem területén, a városházánál és a rendőrkapitányságnál” – mondta a szóvivő.

Keresztényirtás után istenkáromlás a Tilostól

Miközben Csabai Gábor, a Tilos Rádió kuratóriumának elnöke sajtótájékoztatóján – a rádió nevében – elhatárolódott a december 24-én, a csatorna műsorvezetője által hangoztatott „Kiirtanám az összes keresztényt” mondattól, addig kollégája, a tájékoztatón „zsidó fattyúnak” titulálta Jézus Krisztust.

(A délután három órára hirdetett sajtótájékoztató fél órával később kezdődött egy másik helyen, mert bombariadó miatt a tűzszerészek vizsgálták át az eredeti helyszínt, a rádió stúdiójának helyt adó művelődési házat.)

Tudósítónk a sajtótájékoztatón a csatorna december 19-i Honty és Hanna című műsorából idézett: … szóval ez a fajta, hogy a születés, és a gyermek akár egy fattyúból is, mert itt kvázi erről van szó. (közbeszólás: fattyú, bizony). Fattyúból lesz. (Közbeszólás: ki ennek az apja, ki ennek az anyja?) Mert ő egy fattyú. Tehát akárhogy, hát húzzuk, vesszük, vagy magyarázzuk, Krisztus egy fattyú.’’

A Tilos Rádió kuratóriumának tagja, Paizs Miklós erre reagálva a kijelentette: ha valaki házasságon kívüli gyermeket nevel... Jézus, az egy zsidó fattyú volt, ez ilyen egyszerű, nem? Hozzátette: Nem kell megijedni a szavaktól. Csabai Gábor, kuratóriumi elnök szerint, ha valaki a lapunk által idézett műsort végighallgatta, az bizonyíthatja, hogy a műsorban semmiféle gyűlölködés nem volt, értelmes emberek furcsa megközelítésben nagyon komolyan beszélgettek. Hozzátette: ez belefér a szólásszabadság kereteibe, és nem hiszi, hogy „bárkit megbántottak volna. Szavai szerint életveszélyes lehet az, hogy tudósítónk a szövegkörnyezetből kiemelve idézett a műsorból.

Bajtai Zoltán, alias Barangó által a december 24-i műsorban hangoztatott ”Kiirtanám az összes keresztényt!„ felkiáltással kapcsolatban Csabai leszögezte: gyorsan reagáltak a történtekre, a műsorkészítőt kivetette magából közösségük, azonnali hatállyal kizárták a Tilos Rádióból. A műsor készítőit felfüggesztették, jövőjükről fegyelmi tárgyalás után döntenek. Csabai hangoztatta: ”A Tilos Rádió vállalja a felelősséget a történtekért és számítunk jogi, illetve médiajogi lépésekre, ahol remélem, mérlegelni fogják a rádió hozzáállását és a rádió eddigi múltját.„

Kitért arra, hogy elvárják az egész magyar médiától: amennyiben bármilyen gyűlöletbeszéd elhangzik, legalább olyan határozottsággal lépjenek fel ellene, mint azt ők tették. Szavai szerint a rádió alapelve, vallott eszméje a tolerancia, a szólásszabadság, a gyűlölködés elleni küzdelem, az emberi jogokért, szolidaritásért való lándzsatörés, ezért tökéletesen megengedhetetlen, hogy ilyen mondat elhangozzék.

A Magyar Nemzet és az MNO tudósítójának felvetésére, miszerint az 1998-ban az Autonómia Alapítvány által Tolerencia-díjjal jutalmazott adó felajánlotta-e, hogy visszadja a kitüntetést, illetve az alapítvány megkérte-e őket annak visszaszolgáltatására nem kaptunk választ. Csabai hangsúlyozta: a történtek alkalmat adnak modelljük átgondolására és a jövőben jobban figyelnek majd arra, hogy ki kerülhet mikrofon közelbe.

Újságírói kérdésre, miszerint miért nem határolódtak el a december 9-i műsorban elhangzottaktól, amelyben négy műsorvezető a Jobbik Magyarországért Mozgalom által az ország településein felállítandó kereszteket tűzifának, hirdetőtáblának javasolta felhasználni, Csabai elmondta: a 24-i, illetve ezt az esetet külön kell választani, hiszen a Jobbik akciója politikai színezetű volt, amely ellen otromba stílusban, gyenge érvekkel bár, de a műsorvezetőik felléptek.

Tüntetés a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tevékenysége ellen tüntetett a Vér és Becsület Kulturális Egyesület a Lelkiismeret '88 Csoport támogatásával szombaton, Budapesten.

A mintegy 300 tüntető részvételével zajló demonstráción Domokos Endre János, az egyesület ügyvivője felolvasta a Tóth András polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárnak és Zsohár Istvánnak, az NBH főigazgatójának címzett petíciójukat. Ebben többek között követelik, hogy a szervezet ”ne pártokat, érdekcsoportokat„ szolgáljon, s a testület állományában ne teljesíthessen szolgálatot olyan, aki a pártállam idején az elődszervezeteknél szolgált.

A Vér és Becsület Kulturális Egyesület megszüntetése érdekében a Fővárosi Főügyészség polgári pert indított, a per jövő év márciusában folytatódik. A főügyészség keresetében az egyesület bejegyzésének törlését indítványozta. A kereset előzménye az volt, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére a főügyészség vizsgálatot rendelt el. Ennek alkalmával megállapították, hogy a 2001 februárjában alapított és 2002 májusától közhasznú szervezetként nyilvántartott egyesület egyértelműen alkotmányellenes céllal működik.

Az ügyészségi vizsgálattal bebizonyosodott, hogy a kinyilvánított kulturális céloktól eltérően az egyesület tagjai vállaltan újfasiszta eszményeket követnek, amelyek ellentmondanak a Magyarország által is aláírt 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltaknak.

Veszettség ellen oltják a lakosságot Nagyhegyesen

Szombaton újabb harminc, összesen mintegy 420-450 ember kapott veszettség elleni védőoltást a Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen, ahol egy tehén veszettségben megbetegedett, és többen fogyasztottak a fertőzött tejből. Az országos tiszti főorvos csütörtöki közleménye szerint a nagyhegyesi Dézsi Gazdaságban betegedett meg veszettségben egy tehén. A tiszti főorvos felszólította mindazokat, akik december 6-20. között az érintett tehenészetben vásárolt tejet forralatlanul fogyasztották, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a nagyhegyesi háziorvosi rendelőben a szükséges védőoltásért.

Leállt a balatoni komp

Leállt a balatoni komp, miután a tó vizét hat centiméter vastag jég borítja. A Balatoni Hajózási Rt. marketing-vezetője az MTI-nek elmondta: a Tihanyrév és Szántódrév közt közlekedő kompjárat idén utoljára karácsony első napján, csütörtökön reggel indult el, s a révhajó már csak egy oda-vissza utat tett meg, mert a tó jegesedése lehetetlenné tette a további kompközlekedést a tavon.

A Balatoni Hajózási Részvénytársaság négy komphajója 2003-ban mintegy 900 ezer utast és 270 ezer járművet szállított a tó északi és déli partja közti rév-átkelőnél, 4-5 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. Hogy 2004-ben mikor indul el újra a kompforgalom a Veszprém megyei parton fekvő Tihany és a somogyi oldalon lévő Szántód között, az időjárás függvénye – közölte a siófoki székhelyű hajótársaság szakembere.

A balatoni komp menetrend szerint hagyományosan március legelején szokott útjára indulni; a jég korai elolvadásának köszönhetően gyakori a februári idénykezdés, de idén a hosszúra nyúlt tél miatt a tervezett március 1. helyett március 18-án indult csak meg a rév-átkelés a Balatonon.

Forrás: mtv, mno

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.