Amióta asztalitenisz-világversenyeket rendeznek, mindig Európa és Ázsia játékosai tartoztak a legjobbak közé. Az 1930-as és az 1940-es években ugyan az Egyesült Államok is ért el sikereket, de ezt leszámítva az említett két kontinens sportolói hódították el a legrangosabb trófeákat. Az ázsiaiak tovább fejlődésével sokáig Magyarország tudta tartani a lépést, ám az elmúlt évtizedekben Európa végleg elhomályosult, és egy-egy svéd vagy német sikert leszámítva a Kína-központú ázsiai asztalitenisz vált a legsikeresebbé. Múlt héten a brazil Hugo Calderano tett egy lépést afelé, hogy Dél-Amerika is beleszóljon ebbe a harcba.
Az Egyesült Államok mellett csak Egyiptomnak van vb-érme Ázsián és Európán kívülről. Az 1980 óta megrendezett világkupákon is ez a két nemzet tudott egyszer-egyszer dobogóra állni. Semmi több, eközben pedig az európaiak sikerélménye is folyamatosan csökkent. Azt, hogy mennyire vált dominánssá az ázsiai, azon belül is a kínai asztalitenisz az elmúlt évtizedekben, jól mutatják az alábbi statisztikák a világbajnokságokról.
- 2003 óta egyetlen olyan világbajnoki cím van az azóta kiosztott hetvenből, amelyet nem ázsiai játékos(ok) nyert(ek): 2021-ben férfi párosban diadalmaskodott Mattias Falck és Kristian Karlsson Svédországból.
- Az említett férfi pároson kívül további hat olyan versenyszám van a hetvenből, amely 2003 óta nem kínai győzelemmel zárult a vb-ken.
- Női párosban az elmúlt 18, női egyesben az elmúlt 15, férfi csapatban az elmúlt 11, férfi egyesben az elmúlt tíz, női csapatban az elmúlt hat, vegyes párosban pedig az elmúlt három világbajnoki címet hódította el Kína.
Olimpiákon még ennél is döbbenetesebb a statisztika, ami részben annak is köszönhető, hogy 1988 óta van az ötkarikás játékok programjában az asztalitenisz:
az eddigi 42 lehetséges aranyéremből 37-et nyertek a kínaiak,
további három került Dél-Koreába, egy Japánba, míg az európaiak becsületét a svédek mentették meg Jan-Ove Waldner 1992-es sikerével. Az olimpiai játékokon ráadásul nem szerzett érmet sem más kontinens az említett kettőn kívül. Ehhez viszont éppen Hugo Calderano volt a legközelebb.
Noha már 15 évesen is legyőzte Brazília akkori legjobbját (Hugo Hoyamát), Calderano három évvel később, 2014-ben az ifjúsági olimpián szerzett bronzérmével hívta fel először igazán magára a figyelmet. A következő években Dél-Amerika legjobb asztaliteniszezőjévé vált, de világszinten nem tudott a közvetlen élmezőnybe kerülni. A német Bundesligában játszott, így a legjobb európaiakkal is megmérkőzhetett, akiket sokszor le is tudott győzni, de az ázsiaiak szinte kivétel nélkül túl nagy falatnak bizonyultak neki, különösen a legrangosabb versenyeken. Ennek ellenére 2017-ben már a legjobb húsz közé lépett a világranglistán, majd 2018-ban a top 10-et is sikerült elérnie, és annak az évnek a végén bronzérmes lett a World Tour-döntőn. Két évig nem jöttek hasonló sikerek, ám Calderano a tokiói olimpián már a negyeddöntőig is eljutott, a World Tour helyébe lépett WTT-sorozatban pedig 2021-ben ismét harmadikként zárt. Ebben az évben egészen az 5. helyig is felkúszott a világranglistán.
Sőt 2022-ben a harmadik hely is meglett a brazil játékosnak, és a 2023-as világbajnokságra éremesélyesként utazott – volna, ha előtte nem sérül meg egy Ma Lung elleni mérkőzésen. Ám Calderano a felépülése után visszatért, ismét nyert komoly tornákat, a WTT legrangosabbnak számító Grand Smash-tornáján bronzérmes lett, tavaly pedig egy WTT Champions-tornán ezüstérmes is tudott lenni.
Miután sorozatban a 300. hetet kezdte el a világranglista legjobb tíz helyezettje között, a brazil asztaliteniszező a párizsi olimpián egészen az elődöntőig menetelt,
ám végül nem tudott történelmi sikert elérve érmet szerezni, és negyedik lett. Tavaly októberben ötödször is kontinensbajnoki címet szerzett – idén viszont még ezeknél is nagyobb bravúrt ért el.
Hugo Calderano nyerte az asztalitenisz-világkupa döntőjét Makaóban
Múlt héten Makaóban szerepeltek a világ legjobb játékosai, ugyanis a női vízilabdázókhoz hasonlóan az asztaliteniszezőknek is világkupadöntőt rendeztek. Calderano a csoportkörből két 3-1-es győzelemmel jutott tovább, az egyenes kieséses szakaszban viszont rendkívül nehéz sorsolást kapott, ugyanis két japán, majd két kínai játékos volt az ellenfele. Ám a brazilon ezúttal a legrangosabb tornák egyikén nem fogtak ki az ázsiaiak: a világranglistán 3. Harimoto Tomokazu, a világranglistán 2. Vang Csü-csin, majd a húszévesen világelső Lin Si-dong ellen is szetthátrányból fordítva győzött, így az övé lett a trófea. Az elődöntő, majd a döntő után pedig a történelmi bravúrt elérő Calderano örömében összeesett az asztal mellett, és alig lehetett onnan felállítani az eksztázisban lévő brazilt.
– Őrület, hogy ez történt, tényleg szürreális. A torna előtt nem hittem, hogy bajnok lehetek, már az elődöntőbe jutásnak is nagyon örültem. Sosem képzeltem, hogy le tudom győzni a világranglista első három helyezettjét, ezzel beírtam a nevemet az asztalitenisz történelmébe. Egy hónapja még nem éreztem jól magam, de keményen dolgoztam, hittem magamban, és most nagyon boldog vagyok – nyilatkozta a 28 éves Calderano, aki Brazília új hőse lett, legalábbis a legnevesebb brazil lapok a győzelme után az ő sikerével voltak tele.
A második számú brazil játékos, Vitor Ishiy sem fukarkodott a dicsérettel, még az elődöntő után mondta az alábbiakat: – Csodálatos, ki gondolta volna, hogy egy brazil érmet szerezhet ebben a sorozatban?! Ráadásul még nincs vége, az aranyéremre is van esély, és Hugo nagyon keményen fog küzdeni érte. Amit Brazíliáért és egész Amerikáért tett, az hihetetlen. Egyedül neki köszönhető, hogy sok gyerek ütőt ragadott Brazíliában. Mindig kétszáz százalékot produkál az asztalnál, minden jót megérdemel.
Hugo Calderano nem véletlenül kapta a „Brazília izgalma” becenevet, hiszen az asztalnál nyújtott teljesítménye mellett hét nyelven – portugálul, angolul, spanyolul, németül, mandarinul, franciául és olaszul – beszél folyékonyan, és kilenc másodperc alatt ki tudja rakni a Rubik-kockát. Ám vasárnaptól kezdve Kínában is pontosan tudják (ha eddig nem is tették), hogy a brazil játékos bárkit képes legyőzni a világon. Még csak 28 éves, úgyhogy a közeljövőben számos más világversenyen is történelmet írhat éremszerzéssel és a világ legjobbjai ellen aratott sikerrel. A múlt héten látottak alapján ezekre jócskán van esélye.
