Elmondta: Kondorost, mint lakott települést a Váradi Regestrum említi először 1229-ben. Az 1500-as években már virágzó település a török dúlást követően elnéptelenedett. Egy 1603-ból származó dokumentum már elnéptelenedett faluként említi. 1750-ben a pusztaságot átmetsző nyolc keresztút mentén megépült ugyan a mai Kondorosi csárda elődje, a szervezett újratelepítésre azonban csak több mint száz év múlva került sor.
Az 1875-ös községalapítás a környék nagybirtokosainak a nevéhez fűződik, akik a szomszédos Szarvasról hoztak szlovák telepeseket. Kondoros újraalapításában szerepet vállalt a költő Petőfi Sándor öccse, István is, aki akkoriban a szomszédos Gleiszt-uradalom gazdatisztje volt.
A Dérczy Ferenc Könyvtár munkatársai immár 15 éve folytatnak helytörténeti kutató-, gyűjtő és rendszerező munkát, sőt a könyvtáron belül külön helytörténeti gyűjteményt is kialakítottak – mondta Kalhammer Mátyásné. A kötet a tervek szerint az újratelepítés évfordulójára, 2005-re lát napvilágot.
A kiadvány majdani olvasói a ma hatezer lakosú nagyközség történetén, jelenén túl, megismerkedhetnek a község jeles személyeivel, díszpolgáraival, valamint mindazokkal, akiknek a tevékenysége meghatározó volt Kondoros életében. A készülő lexikonban megtalálható lesz például Csernus Tibor festőművész és Balczó András olimpiai bajnok, öttusázó életrajza, mindketten a nagyközség szülöttei. Szerepelni fog Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornász is a kiadványban, akinek kondorosi kötődése van – tette hozzá.
A reprezentatívra tervezett lexikon kiadásához a szerkesztők számítanak a különböző pályázati és önkormányzati források mellett szponzorok támogatására is.
origo.hu
Bombariadó Székesfehérváron: újabb részletek derültek ki
