Trump visszatérése két uniós nagyhatalmat állíthat sarokba

Donald Trump januári hivatalba lépése előtt Franciaország és Németország, az Európai Unió két legnagyobb gazdasága, politikai és gazdasági válságokkal küzd. Az instabilitás nemcsak az uniós növekedést lassíthatja, hanem akadályozhatja az Egyesült Államok Trump-adminisztrációjának kihívásaira adott megfelelő válaszokat is.

Trump újbóli hatalomra lépése megrendíti Európa alapjait Fotó: AFP

Az Európai Unió két vezető országa súlyos belpolitikai problémákkal néz szembe. Németországban Olaf Scholz kormánya elvesztette többségét a parlamentben, és február 23-ra előre hozott választásokat írtak ki. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyetlen párt sem érheti el az abszolút többséget, így hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy Donald Trump megválasztott amerikai január 20-i beiktatása után még hónapokig nem lesz működőképes kormány Németországban.

Trump visszatérése megingatja Franciaországot és Németországot. A megválasztott amerikai elnök beiktatása január 20-án fog zajlani (Fotó: AFP)

Franciaország helyzete még súlyosabb. Az ország 2024. júliusi választásai után a nemzetgyűlés három fő blokkra szakadt: Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN), a baloldali Új Népi Front (NFP), valamint Emmanuel Macron liberális koalíciója. Egyik blokk sem rendelkezik többséggel, és szinte lehetetlennek tűnik egy koalíció kialakítása. A helyzetet súlyosbítja, hogy a francia alkotmány szerint legkorábban 2025 júliusában lehet új választásokat tartani.

A politikai instabilitás mellett a két ország gazdasági problémákkal is küzd. 

Németországban a híres „adósságfék”, amely alkotmányos korlátokat szab az államháztartási hiánynak, gátolja a szükséges infrastrukturális beruházásokat. Habár az ország GDP-hez viszonyított államadóssága alig haladja meg az EU hatvanszázalékos plafonját, a gazdasági növekedés 2024-re recessziót, 2025-re pedig csupán 0,2 százalékos emelkedést mutat.

Franciaország helyzete még aggasztóbb: a nemzeti adósság elérte a GDP hat százalékát, amely kétszerese az eurózónában megengedett maximumnak. 

Az EU deficiteljárása már elindult az ország ellen, és a költségvetési megszorítások elfogadása politikai patthelyzetbe került. Az új miniszterelnök, Francois Bayrou szintén komoly akadályokkal szembesül, miközben a francia kötvények kockázati felára a 2010-es euróválság óta nem látott szintre emelkedett.

Trump protekcionizmusa és az EU kiszolgáltatottsága

Trump újraválasztásával Európa ismét olyan kihívásokkal nézhet szembe, amelyekre csak együttesen adhat hatékony választ. Az elnök választási kampányában magas vámok kivetésével fenyegette az európai exportőröket, és bizonytalanságot keltett az Ukrajna-támogatás és a NATO finanszírozásával kapcsolatban.

A Trump-adminisztráció protekcionista politikája különösen Németország exportorientált gazdaságát érintheti hátrányosan, miközben Franciaország politikai patthelyzete akadályozza a hatékony érdekérvényesítést. Az EU törekvései a globális szabadkereskedelmi megállapodásokra – mint a Mercosur-tárgyalások – szintén megakadhatnak Franciaország ellenállásán.

Az EU jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy Franciaország és Németország képes legyen leküzdeni a belső politikai és gazdasági válságokat.

Carsten Brzeski közgazdász szerint a két országnak szorosabban kellene együttműködnie a strukturális reformok és a beruházások érdekében.

Borítókép: Donald Trump a G7-csúcstalálkozón a szicíliai Taorminában 2017. május 27-én (Fotó: AFP)