Nehéz időkben cselekvőképes kormányra van szükség – jelentette be Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a Bundestag feloszlatását, írta a Tagesschau.
Mai döntésével Steinmeier megnyitja az utat a február 23-ra tervezett új választás előtt. A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetői is megállapodtak erről a napról. – A mostanihoz hasonló nehéz időkben a stabilitáshoz hatékony kormányra és megbízható parlamenti többségre van szükség – indokolta a döntését Steinmeier.
Ezért meg vagyok győződve arról, hogy az új választások a helyes út, ami hazánk javát szolgálja.
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) december 16-án kért bizalmi szavazást önmaga ellen a Bundestagtól, amire a 717 képviselő közül 394-en szavazott nemmel, 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta.
Kivételes eset Németország történetében
Az a tény, hogy a Bundestag idő előtt feloszlott, kivételes eset Németország történetében. Scholz bizalmi szavazása csak a hatodik volt 1949 óta. Három esetben a választási időszak idő előtt véget ért. Ez 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl és 2005-ben a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárokat érintette.
Schröder 2001-ben is bizalmi szavazást kért, de nem azért, hogy elveszítse azt, hanem a részben ellenszegülő vörös–zöld koalíciót akarta maga mögé állítani a Bundeswehr részvétele mellett az afganisztáni terrorizmus elleni harcban. Helmut Schmidt (SPD) 1982-es bizalmi szavazása is hasonlóan fegyelmezett volt, ugyanis ki akarta kényszeríteni az SPD/FDP koalíció jóváhagyását biztonsági és munkaerőpiaci politikájához. A Szociáldemokrata Párt mindkét kancellárja megnyerte a bizalmi szavazást, és a Bundestag nem oszlott fel. Olaf Scholznak ez nem sikerült.
