2004. február 16.

Magyar Nemzet: Fiatalítás az MKDSZ-ben

Dinamikusabbá kell tenni a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) politizálását – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a szervezet újonnan megválasztott ügyvezetője, Molnár József. A szombati küldöttgyűlésen ismét az MKDSZ elnökévé választották Harrach Pétert, a társelnöki posztot továbbra is Surján László tölti be. Elsősorban az egyház- és családpolitikában, valamint a kisebbségek, illetve a mezőgazdaság ügyében kíván az eddiginél is hatékonyabban dolgozni az MKDSZ, összhangban a Fidesszel kötött társszervezeti megállapodásban foglaltakkal – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Molnár József, akit az újonnan létrehozott ügyvezetői tisztségre választott meg a szervezet. A 35 éves politikus, aki az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alapító tagja volt, úgy fogalmazott: az, hogy személyében az ifjabb generáció ilyen fontos pozíciót kapott, a szövetség lendületesebbé tételét szolgálja. Fontos célként jelölte meg azt is, hogy az MKDSZ kommunikációját hatékonyabbá kell tenni.

Világgazdaság: Az M+ a hazai fociközvetítésben

Az RTL Klub mellett várhatóan az M+ kábeltelevízió is közvetíti majd a február 28-tól kezdődő első osztályú labdarúgó-bajnokság tavaszi mérkőzéseit – tudta meg a Világgazdaság. Az M+–t az RTL Klub egyik tulajdonosa, az IKO Production Kft. romániai leányvállalata, az IKO Romania S. r.1. indította el januártól az F+ filmcsatornával együtt. Az M+ adása jelenleg a MatávkábelTV–n fogható, a Minimax gyerekcsatornával megosztott műsorsávban. A főleg filmeket és sorozatokat, valamint korábbi RTL–es műsorokat sugárzó csatorna este fél nyolctól jelentkezik. Kökény Tamás, az IKO Production S. r.1. képviselője egyelőre nem kívánta megerősíteni a lap információit.

Az RTL Klub már tavaly decemberben előszerződést kötött a MLL-lel a futballmérkőzések közvetítése jogának megvásárlásáról. Meg nem erősített információk szerint 1 milliárd forintra tehet szert a profi labdarúgás a következő években, amennyiben véglegesítik a piacvezető kereskedelmi csatornával való kontraktustervezetet. Az RTL korábban nem közvetített labdarúgó-mérkőzéseket, a legutóbbi teremlabdarúgó–bajnokságot azonban már ez a csatorna sugározta. Továbbra is kérdéses viszont, hány mérkőzés és milyen időpontban kerül majd az RTL Klub és az M+ képernyőjére.

Napi Gazdaság: Tízmilliárdot költenek a Madách Gardensre – Nyáron indul a Gozsdu–udvar felújítása

A múlt század elején épült udvar alatti mintegy háromezer négyzetméteres pincerendszerben több száz millió forintból egy Magyarországot tájegységenként bemutató interaktív kiállítást és borospincét alakítana ki a cég. A Holló utcában lévő beépítetlen telkeken – amelyeket az önkormányzat a Gozsdu-udvarral együtt adott el – a beruházó lakásokat és üzleteket épít. A Madách Gardens néven futó beruházás a tervek szerint két-három év alatt készül el teljesen. A Király utcai és a Dob utcát összekötő, hét lakóépületből és hat belső udvarból álló Gozsdu-udvarra még 1999–ben írt pályázatot a VII. kerületi önkormányzat.

A beadási határidőig két társaság, a Magyar Ingatlan Kft. és a Dirot Elit Ltd. adott be ajánlatot. A kerületi képviselő–testülete formai hibákra hivatkozva eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, s felhatalmazta Szabó Zoltán polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a cégekkel. Az elhúzódó egyeztetések után végül a Magyar Ingatlan ajánlatát nyilvánították győztesnek, s 2001 májusában megkötötték az adásvételi szerződést a társasággal, amely több mint 800 millió forintot fizet a Gozsdu-udvarért. (Az összeget bérlakásépítésre fordítja a helyhatóság.) A beruházás a Gozsdu–udvar bérlőinek kiköltözése miatt csúszik most már közel négy éve.

Népszabadság: Kevés nő dolgozik Budapesten

A hazai foglalkoztatási szint lényegesen elmarad az unióétól: az aktív korúak csupán 56 százaléka dolgozik (Budapesten is csak 61,8), miközben az uniós átlag eléri a 64 százalékot. Hamarosan megtárgyalja a kormány a foglalkoztatáspolitikai stratégiáról készült előterjesztést. A dokumentum is megállapítja, hogy a magyarországi foglalkoztatási szint messze elmarad az európai uniós átlagtól, s ez korlátozza a gazdaság növekedését is.

Munkaügyi szakértők állítása szerint ugyanakkor nem szükségszerű, hogy hazánk a tagjelöltek között is az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási mutatójú ország. Úgy vélik, a gazdasági szerkezetváltás következtében az elmúlt évtizedben megnőtt munkanélküliséggel járó nagyarányú foglalkoztatás-csökkenés elkerülhető lett volna, ha például sokkal többen dolgoznak részmunkaidőben. Jelenleg az aktívkorúak csupán 56 százalékának van munkahelye (a fővárosi adat is mindössze 61,8 százalék). Az uniós tagországok átlaga eléri a 64 százalékot, és a csatlakozó országok közül egyedül a lengyelországi arány gyengébb a miénknél. Elsősorban az idősebbek és a nők foglalkoztatásában tapasztalható jelentős elmaradás, de megfigyelhető a fiataloknál is.