Schiffer János előterjesztése szerint az író tisztelői a mellszobrot az I. kerületben, a Vérmezőn szeretnék elhelyezni. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. A talapzaton az író neve, születési és halálozási éve szerepelne. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat is.
Schiffer János főpolgármester-helyettes elképzelhetőnek nevezte, hogy a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Azt is közölte, hogy az illetékes román hatóságok elutasították a perújrafelvétel iránti kérelmet, a fellelhető források pedig ez ügyben ellentmondásosak.
A vitában egyedüli koalíciós képviselőként hozzászóló Moskovits Péter is Wass Albert megismerhető, ellentmondásos életrajzi információira és a német birodalmi kitüntetéseire hivatkozva javasolta, hogy a bizottság döntését csak a különböző irányultságú szakértők tárgyilagos vizsgálata után hozzák meg.
Az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Marsi Péter Pál (MIÉP) megkérdőjelezte a népbíróság ítéletének jogszerűségét, helyességét, és méltatta az amerikai állampolgárként elhunyt író munkásságát. Nem tartotta kirekesztőnek műveit, amelyek szerinte a hazai könyvesboltok forgalmának felét teszik ki. Megjegyezte, lehet, hogy az író néhány mondata emberi jogi szempontból kifogásolható, ilyen aspektusból nézve azonban Irwin Shaw Oroszlánkölykök című műve is bírálható, mert az szerinte „hihetetlenül antiszemita” szövegű.
Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt azon véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar-román kapcsolatokat.

Vonat és személyautó ütközött Nyírbátorban