Nem vitatva Gibson jó szándékát, amely lelkes támogatást élvez az Egyesült Államok protestáns egyházai részéről épp úgy, mint Franciaországban a konzervatív katolikus körökben, egyes püspökök felhívták a figyelmet a film esetleges visszás hatásaira.
Hatan közülük, a katolikus püspöki kar információs és kommunikációs állandó bizottsága (COPIC) tagjai (köztük Gap és Lyon érseke) közleményt adtak ki, amelyben aggodalmukat fejezik ki, hogy a filmet jellemző rendkívüli mértékű erőszak nem oldja fel, nem közvetíti kellőképpen a film szándékolt üzenetét: Jézus személyének és üzenetének közvetítését.
Jean-Michel di Falco, Georges Pontier, Thierry Brac de la Perrière, Jean-Charles Descubes, Jacques Perrier és Jean-Yves Riocreux nyilatkozatukban aláhúzzák: nem vitatják a rendező jó szándékát és azt, hogy az alkotás képes vonzást gyakorolni azokra a férfiakra és nőkre, akik Jézust keresik. Mégis, teszik hozzá, úgy tűnik, mintha a film Jézus-alakja jóval inkább saját jelenkori gyötrődéseinket ábrázolná: szorongásunkat a rossztól, az erőszak varázsát, a bűnbakkeresést.
Az egyházi vezetők úgy látják, a film alkalmas arra, hogy antiszemita véleményeket örökítsen meg, hiszen a farizeusok bemutatásánál a zsidó papok tébolyodott gyűlölete kap szerepet, annak bemutatása nélkül, hogy milyen ellentétek állították őket szembe Jézussal.
Mindemellett a La Croix Jean-Marie Lustiger bíborost is idézi, aki szerint Franciaországban a zsidó-keresztény párbeszéd igen aktív, s e párbeszéd nem kerül veszélybe a film által. A franciaországi zsidó intézmények képviseletében Richard Prasquier ugyanakkor rámutatott: szerinte a muzulmán világban, Franciaországban és különösen a Közel-Keleten is jelen levő antiszemitizmust erősítheti a filmben megjelenő üzenet a zsidó összeesküvésről.
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
