A megszorítások sújtották a Wesselényi alapot is

Úgy tűnik, sodródik a Wesselényi alap, ugyanis főleg az önkormányzatok érdektelensége miatt eddig csupán száz ingatlantulajdonos szerződött ingatlanja biztosítására. Az alapnak egy komolyabb árvíz esetén nagy gondja lenne a kártalanítással, mivel még csak most készítik elő a kárbecslői munkára szóló közbeszerzési eljárást.

Az első idei árvízen már túl vagyunk, ám a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap még mindig nem talált magára. Az alapkezeléssel megbízott Magyar Államkincstár (MÁK) illetékese, Seressné Hermann Mária szerint jelenleg csupán alig száz ingatlantulajdonossal van az alapkezelőnek szerződése. Ez a szám rendkívül alacsony annak fényében, hogy az alap létrehozásáról szóló, tavaly nyáron meghozott törvényhez kapcsolódó, 2003. december 9-én elfogadott kormányrendelet melléklete 1267 települést sorolt fel veszélyeztetettként.
Az első áradás katalizátornak nagyon jó volt.

A Mák képviselője szerint ugyanis élő szerződéseik döntő többségét áprilisban kötötték meg. A szerződéskötés eddig csak Budapest XXII. kerületében, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, miközben a korábbi évek árvizeitől igencsak sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve az árvíz mellett a belvíztől is sokat szenvedő Békés megyében még nem tudtak szerződést kötni a MÁK képviselői.

A komoly elmaradás oka – az alap életét meghatározó kormányrendelet több hónapos csúszása mellett – az, hogy az önkormányzatok sem igazán tolongnak, hogy segítséget ajánljanak az alap szervezőjének. A megkeresett helyhatóságok közül több mint 300 nem is válaszolt a kincstárnak és előzetesen mindössze 300 vállalta, hogy részt vesz a szerződéskötési folyamatban. A válaszoló önkormányzatok szinte mindegyike segítséget ajánlott ugyan abban, hogy a település lakóit megismerteti az alap tevékenységével, ám ennek jelei ma még nem igazán láthatóak. A Magyar Államkincstár területi igazgatóságai állampénztári irodáinak dolgozói március 8-a óta hetente több alkalommal a helyszínen keresik fel az önkormányzatok, illetve falugyűlések keretében tájékoztatják a lakosságot. Országosan április közepéig eddig mintegy 170 településen jártak.

Az elmúlt hetek áradásai után az alapnak még nem keletkezett olyan kára, amelyért helyt kellett volna állnia – nyilatkozta Seressné Hermann Mária. Meglehet, a kártalanítás komoly gondokba ütközne, tekintve, hogy a kárszakértők kiválasztására kiírandó közbeszerzési eljárás még mindig csak előkészületi szakaszban van. A MÁK képviselői továbbra is számítanak arra, hogy a biztosítók – amelyek az alap tevékenységének megismertetésére, a szerződések megkötésére nem vállalkoztak – saját kárszakértői csapataikkal ajánlattevők lesznek a pályázaton.

A MÁK képviselői szerint a kormányzati megszorító intézkedések sújtották a Wesselényi alapot is, ám arról, hogy a korábban jóváhagyott 147,8 millió forint költségvetési támogatásból mennyi esik zárolás alá, nem nyilatkoztak. A források zárolása nem érinti az alap működését – hangsúlyozta Hermanné Seress Mária, aki emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a kártalanítással kapcsolatos kiadások forrásait – amennyiben az alap bevételei erre nem biztosítanak fedezetet – a felmerüléskor a költségvetés mindenképp köteles biztosítani. Ez a jelenlegi helyzetet látva borítékolható, hiszen a Wesselényi alap a szerződéskötésekből az idei évre 170 millió forint rendszeres befizetéssel és 12 milliós önkéntes adomány összegyűjtésével számolt.

Forrás: Napi Gazdaság