A tanárok alig tájékozódnak az internetről

A diákok tanáraikat kérdezik, a tanárok leginkább egymástól és a sajtóból értesülnek, míg az igazgatók a minisztériumi közleményekből szerzik be az éppen aktuális felvételivel kapcsolatos információkat. Az internetet erre a célra a tanárok alig 6 százaléka használja forrásként.

A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatást készített, amely a középiskolai tanárok továbbtanulással kapcsolatos tájékozódását vizsgálta. Összesen 3654 pedagógust kérdeztek meg. A FISZ kutatásának most napvilágot látott eredményei szerint a középiskolás diákok leginkább tanáraiktól szerzik be a felvételivel kapcsolatos információkat, az osztályfőnökök és a szaktanárok pedig elsősorban a sajtóból, és majdnem ugyanennyiszer a kollégáiktól tudják meg az aktuális tudnivalókat. Ettől eltérően az intézményvezetők túlnyomó többsége – mintegy 90 százalék – az Oktatási Minisztérium által kiadott közleményekből értesül a felvételi rendszer változásairól. Meglepő eredmény azonban, hogy a szaktanároknak és intézményvezetőknek mindössze 4-6 százaléka szerzi be a felvételivel kapcsolatos információit az internetről.

A középiskolai pedagógusok rendszeresen forgatják a diákoknak szóló lapokat is – derül ki a FISZ kutatásából. A felvételi hírújságok, valamint a diákmédiumok közül az Egyenes út az egyetemre című lap szignifikánsan a legismertebb a tanárok körében. Az intézményvezetők 95 százaléka ismeri, az osztályfőnököknek közel 70 százaléka, a szaktanároknak pedig 80 százaléka hallott a lapról, vagy olvasta is. Érdekes adat, hogy a kisebb települések iskoláiban ismertebb a kiadvány – mintegy 80 százalékban -, míg a nagyvárosokban ez az arány csak 75 százalék. A fővárosi iskolákban ismerik legkevésbé az Egyenes utat, ezekben a tanintézményekben az ismertség mindössze 69 százalék. A Továbbtanulás című felvételivel foglalkozó szaklap a második legismertebb az intézményvezetők és tanárok között, míg az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének lapja, az OFINFO a harmadik helyre szorul.

A pedagógusoknak szóló szakmai lapok közül a Köznevelést a pedagógusok 67 százaléka olvassa első helyen, az Új Pedagógiai Szemlét azonban már csak 18 százalék, a Pedagógusok Lapját pedig 15 százalék forgatja. Az Iskolakultúrát a tanárok 7 százaléka, a Mentort pedig a legkevesebben, a pedagógusok mindössze 5 százaléka olvassa rendszeresen. Meglepő azonban, hogy 21 százalék azoknak a tanároknak az aránya, akik egyetlen szakmai lapot sem jelöltek meg olvasottként. A bölcsésztanárok – magyar, történelem szakosok – az átlagosnál valamivel több szakmai lapot olvasnak, a nyelvtanárok viszont jóval kevesebbet.

A felvételi előkészítők tevékenységét a pedagógusok döntő többsége – közel 80 százalék – hasznosnak tartja. A válaszadók 44 százaléka számolt be arról, hogy a saját iskolájában is működik felvételi előkészítő. Tizedük nem tudott – vagy nem akart – válaszolni a kérdésre, 46 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy nincs felvételi előkészítő az intézményben. Az összegzett adatok szerint a kisebb településeken működő középiskolák az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a saját előkészítő tanfolyamok szervezésére, míg a fővárosi és a nagyvárosi középiskolák ezt nem tartják annyira fontosnak.

A felmérésből az is kiderült, hogy az országos tájékoztató rendezvények közül a Központi Felvételi és Érettségi Nyílt Nap a legismertebb, amelyről a középiskolai tanárok 75 százaléka hallott már.