Eva: megy vagy marad?

Az EU-biztos szerint meg kell vizsgálni, hogy az eva nem ütközik-e uniós jogszabályba. Szakértők szerint nincs szó akkora összegről, hogy az EU ezt az adónemet sérelmezné. Az EUKK szerint hosszabb vizsgálatra számíthatunk, de semmilyen kötelezettség nem terheli hazánkat.

Frederik Bolkenstein EU-biztos szerint még egyszer meg kell vizsgálni, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó nem ütközik-e uniós jogszabályba – írja a Napi Gazdaság. A lap értesülése szerint az a fő kifogás az evával kapcsolatban, hogy az evázó csak a bruttó bevétel 15 százalékát fizeti be, holott az áfa – 25 százalékos kulcs mellett – a bruttó összeg húsz százalékát teszi ki. Az unió nem a bevétel miatt aggódik, a rendszert technikai okokból kritizálja – írja a Napi Gazdaság, hozzátéve: az EU fő bevételi forrása az áfából származik, ám az eva igen kis tétel – ami az uniót zavarja, az az, hogy forgalmi adót nem fizető vállalkozás mégis áfás számlát állít ki.

Az EUKK honlapja szerint az unió semmilyen ajánlást, rendelkezést, irányelvet nem adott ki ezen adónemmel kapcsolatban, ezért semmilyen kötelezettség nem terheli Magyarországot. Ugyanakkor – teszik hozzá – az EU-ban az evához hasonlóan összetett átalányadó eddig nem volt, ezért az valószínűleg hosszabb vizsgálatot igényel majd az EU részéről.

– Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok a közösség kereskedelmében nem vehetnek részt. E szabályozás jelentheti a megoldást arra nézve, hogy ne legyen probléma – véli a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, Zara László, aki furcsállja, hogy Brüsszelben csak most figyeltek fel az egyszerűsített vállalkozói adóra. – Az eva kiválthatja ugyan az EU rosszallását, ám az már a kormány, a parlament döntési joga, hogy ezzel együtt fenntartja-e ezt az adónemet (vállalva az esetleges, bár a gyakorlatban valószínűtlen szankciót) vagy sem – mondta az MNO-nak a szakértő, hozzáfűzve: az eva kapcsán nincs szó akkora összegről, állami bevételről, ami alapján az unió ezt az adónemet sérelmezhetné. Zara László hangsúlyozta azt is: az evázó nemcsak az áfát nem fizeti be, de vissza sem igényli azt – ez pedig költségvetési bevételt képez. – Ezt az adónemet egyébként megvizsgálhatják más megközelítésből is: az evások tulajdonképp indirekt költségvetési támogatást kapnak – tette hozzá a szakember, aki szerint ezesetben azt kell eldönteni, hogy az eva sérti vagy sem az uniós támogatási elveket.

A csatlakozást követően csak közösségi adószámmal rendelkező magyar cégek kereskedhetnek a tagállamokkal – evás azonban nem kaphat uniós adószámot. Kérdésünkre, hogy ez a rendelkezés mennyire érinti az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásokat, Zara László hangsúlyozta: a szabályozás csak a termékeladás- vagy beszerzés eseteire vonatkozik, míg az evások rendszerint nem ebből a körből kerülnek ki, hanem a szellemi tevékenységet végzők (és ezt szolgáltatás formájában nyújtók) közül. Így az evás művész továbbra is felléphet – és számlázhat – külföldön, csak éppen nem tüntethet fel áfát a számlán. Mint a szakértő magyarázta, ennek azért nincs akadálya, mert a teljesítés helye a külföldi megrendelő székhelye, ami kívül esik a magyar áfa hatályán. – Az EU-adószám az evásokon kívül sem mindenkire kötelező – tette hozzá a szakember.

Elképzelhető, hogy Magyarországon kíván üzleti kapcsolatot létesíteni egy evás céggel egy külföldi vállalat – ám ebben az esetben is csak akkor van probléma, ha valamilyen termék előállítását rendelik meg az evázótól, vagy kereskedelmi kapcsolat van a cégek közt. – Az evások azonban termelő tevékenységet csak elvétve végeznek – ismételte a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy a könyvelők mennyire készültek fel a csatlakozáskor életbe lépő jogszabály-módosulásokra (hangsúlyosan az áfaváltozásokra), Zara László elmondta: sajnos, e téren vannak hiányosságok. – Nagyon rövid a törvény megjelenésétől számított idő, hiszen a jogszabályt május elsejével már alkalmazni kell. Most folynak az ismertető, tájékoztató előadások. Ráadásul nem véglegesek az új nyomtatványok, a szoftverkészítők sem jutottak időben a végleges szöveghez, így rengeteg problémát meg kell még oldani. Így az átállásnál sok nehézség merülhet fel – vélekedett a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.