Ismét nőnek az adóterhek?

Varga Mihály szerint a kormány az EP-választások után növelni fogja az adóterheket és megvonja a családi adókedvezményt. Utóbbit a pénzügyminisztérium illetékese nem cáfolta.

Varga Mihály (Fidesz) szerint a kormány az uniós választások után megvonja a családi adókedvezményt. – Tizenhárom év óta idén volt a legmagasabb adóteher-növekedés. Nőtt az egészségügyi járulék, az áfa, a jövedéki termékek adója, a vállalkozók esetében új adónemeket vezettek be, és sok kedvezményt megvontak – jelentette ki napirend előtti felszólalásában Varga Mihály. Mint mondta, tartani kell attól, hogy az EP-választások után a kormány növelni fogja az adóterheket. A Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: tiszta képet szeretnének látni – hangzott el a HírTV-ben.

A pénzügyi államtitkár a családi adókedvezmény megszüntetésének tervét nem cáfolta, az adóterhek változásával kapcsolatban pedig a személyi jövedelemadó csökkentését tartja lehetségesnek.

Csaknem 60 év után el kellene már érni, hogy az egykori csehszlovák államfő jogfosztó rendeletei ne legyenek érvényesek – hangoztatta Lezsák Sándor, az MDF képviselője ma az Országgyűlésben. Lezsák szorgalmazta, hogy a magyarok és szudétanémetek jogfosztását kimondó, Csehországban és Szlovákiában ma is hatályos úgynevezett Benes-dekrétumok miatt egykor sérelmet szenvedő felvidéki magyarok az Alkotmánybíróság által ismételten megszabott határidőre – most ez június 30. – kárpótlást kapjanak.
Bársony András, a Külügyminisztériumi államtitkára egyetértett abban, hogy ''május 1-je után ismét le kell ülni az érintett országoknak, és ezt a kérdést – immáron az Európai Unión belül – megnyugtató módon kell rendezni''.

Az Országgyűlés ma tárgyalt a környezet- és a természetvédelmi törvény módosításáról. A módosítás után átfogóbb, részletesebb környezeti vizsgálatokat kell majd végezni a fejlesztések, beruházások előtt. Nagyobb településeknek az eddiginél pontosabb, naprakész zajtérképet és zajcsökkentési tervet kell készíteniük – hangzott el a szaktárca illetékesétől. – Ezzel a módosítással minden olyan jogi eszköz rendelkezésre áll, ami az európai uniós támogatások felhasználását, a gazdasági fejlesztési rendszerek természetbe illő beépítését, valamint az úgynevezett fenntartható fejlődés alappilléreit jelenthetik – mondta Kiss Zoltán államtitkár.

A Fidesz vezérszónoka, Pap János azonban úgy látja: a két törvény módosítása – ellentétben a kormány állításával – nagyrészt nem az uniós jogharmonizációt szolgálja, hanem lobbi-érdekeket. Mint mondta: a jogharmonizáció nem azt jelenti, hogy az eddigi szigorúbb szabályozást fel kell puhítani. – Míg eddig törvény írta elő a környezetvédelmi vizsgálatokat, a jövőben ez miniszteri rendeletben szerepel. Mint ahogy a törvény helyett rendelet határozza majd meg a vadászható állatfajtákat és a védetté nyilvánítás feltételeit is – sorolta a képviselő, aki kifogásolta, hogy ezután csak a legalább százezer lakosú városoknak kell zajtérképet készíteniük, vagyis kikerült a törvényből, hogy ez minden önkormányzatnak kötelező.

Általános egyetértés fogadta az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslatot, amely már közösségi jogszabályon alapul. Ilyen céget a tagországokban működő társaságok alapíthatnak legalább 120 ezer eurós, azaz mintegy 30 millió forintos alaptőkével. Ezek a 25 tagállam bármelyikében működhetnek, székhelyüket egyikből a másikba áthelyezhetik. Részletes szabályok védik a munkavállalók érdekeit, be kell őket vonni a döntéshozatalba, üzemi tanács is működni fog, tehát a dolgozók jogai nem csorbulhatnak a nemzeti törvények alapján működő cégekhez képest – írja a Magyar Rádió honlapja.