Japán ellen a mérleg még százszázalékos

Vasárnap 13 órakor Zalaegerszegen kezdi meg kétmérkőzéses „sorozatát” a magyar labdarúgó-válogatott. Az első összecsapást az Európában túrázó japán nemzeti tizenegy ellen vívja csapatunk, hogy aztán szerdán este a világbajnok Brazíliát fogadja.

Lothar Matthäus szövetségi kapitány akár azt a jelszót is kiadhatta a csapatnak a következő két fellépés előtt, hogy „szüzességünk” megőrzése legyen a cél. Az ok, átnézve a statisztikákat, egyszerű. Sem a braziloktól, sem pedig a japánoktól nem szenvedett még vereséget hazánk válogatottja. A brazilok elleni mérlegünk ismeretes, de azt ráérünk majd a jövő héten felemlegetni. Nézzük most az ázsiaiak ellenit, bár sok meccset nem kell felsorolni.

A 2002-es ázsiai világbajnokságon szereplő Japán ellen válogatottunk eddig mindössze egyetlen találkozót vívott. Bő tizenegy évvel ezelőtt a Kirin-kupára, Fukuokába kapott meghívást az akkori kapitány, Jenei Imre csapata, s nyert is 1-0-ra Kiprich góljával. Kétség sem fér hozzá, ezzel most is kiegyeznénk.

A gond csak az, hogy a japán futball sokat fejlődött az eltelt évtizedekben (hol van már az 1964-es tokiói olimpia, amikor a kapuskirúgás jelentette a legnagyobb élményt a szurkolóknak, mert akkor jó messzire repült a laszti), a magyar meg nem olyan sokat… Így aztán a hazai pálya előnyétől függetlenül, nem mi vagyunk az esélyesek a villámgyors japánok ellen.

A magyar keret, ellentétben a Budapesten készülő vendégcsapattal, csütörtök óta Zalaegerszegen van, s már kétszer is edzett a találkozó színhelyén, a ZTE-stadionban. A pálya talaját, legalábbis a korábbi hírek szerint, nem lehetett tökéletesnek nevezni, mély és csúszós volt. A tavaszi napsütés azonban segített, s tegnap már olyan füvön edzhetett a csapat, amely méltó egy válogatott játékhoz. A gyakorlást száznál is több érdeklődő nézte végig, amiből sejteni lehet, sokan lesznek a találkozón is.

A mérkőzésen horvát játékvezetői hármas dirigál majd, közülük Trivkovic fújja a sípot.