Márciusban tovább romlottak a fogyasztók várakozásai

Országos átlagban tovább romlottak a fogyasztói várakozások. A lakosság a saját pénzügyi helyzetét márciusban a februárinál rosszabbnak látta, s az előző havinál lényegesen magasabb ütemű áremelkedést érzékelt – derül ki a GKI kutatásából.

Márciusban kissé emelkedett a GKI Gazdaságkutató Rt. szezonális hatásoktól megtisztított konjunktúraindexe. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások javulásának eredménye, a fogyasztóké ugyanis romlott.

Az ipari cégek a februárinál kedvezőbben látták termelési helyzetüket, kilátásaikat és rendelésállományukat is. Az építőiparban különösen az elmúlt időszak termelésének és a foglalkoztatási lehetőségeknek a megítélése javult, a rendelésállományé nem változott. A kereskedelemben márciusban valamelyest élénkült a megrendelési politika – derül ki a felmérésből.

A fogyasztók várakozásai azonban nem javultak: saját pénzügyi helyzetüket márciusban a februárinál rosszabbnak látták, s a következő 12 hónapban e tendencia folytatódását várták. A lakosság márciusban az előző havinál lényegesen magasabb ütemű áremelkedést érzékelt. A fogyasztók a felmérés készítésekor úgy vélekedtek: a munkanélküliség kismértékben növekedni fog. A negatív várakozásokkal párhuzamosan mérséklődött a lakosság vásárlási kedve, s a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások szintén pesszimistábbak lettek.

Magyarország hét régiója közül háromban romlottak a fogyasztók várakozásai. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország lakosainak véleménye lett pesszimistább. Észak-Magyarország és a Dél-Alföld lakóinak véleménye jelentősebben, a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön lakóké kismértékben javult a februárihoz képest. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a dél-alföldi régióban a bizalmi index még így is jóval alacsonyabb, mint a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon.) A fogyasztói bizalmi index országos átlagban a februári –34,9-ről –35,3-ra csökkent.