Mikor nőjük ki a gyerekcipőt?

Az alap- és középfokú oktatási intézményekben száz diákra mindössze hét számítógép jut; a gépek fele ráadásul elavult – derül ki a TÁRKI felméréséből, mely a hazai computer- és internet-penetrációt vizsgálja.

Elmaradtunk az uniós átlagtól

A magyar háztartások 31 százalékában használnak legalább egy személyi számítógépet, és 12 százalék rendelkezik internet-hozzáféréssel – állapítja meg a TÁRKI monitoring vizsgálata, melyet a Magyar Információs Társadalom Stratégia részeként készített. Az adatokból kiderül: 2003 végére másfélszeresére nőtt az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya. A net-hozzáféréssel rendelkezők ötven százaléka analóg modemmel, vezetékes vonalon csatlakozik a világhálóra, míg a szélessávú technikák (kábel, ISDN, ADSL) aránya nagyjából azonos, 14-15 százalék között van.

A 14 évesnél idősebb lakosok 25 százaléka internethasználó, 41 százalékuk otthon is internetezik. Nemzetközi összehasonlításban az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya alacsony – a szélessávú otthoni hozzáféréssel rendelkezők aránya viszont Magyarországon a legmagasabb – jegyzi meg a felmérés. Az EU-ban a lakosság 54 százaléka használja a világhálót.

A dolgozók alig használják a netet

A hazai cégek 88 százaléka használ számítógépet; a főállású alkalmazottak 31 százaléka munkáját rendszeresen számítógép segítségével végzi – internet-csatlakozású gépet azonban csak a munkatársak 17 százaléka használ gyakrabban, pedig a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél az internet-penetráció 70 százalékos.
A legalább 5 főt foglalkoztató cégek 32 százalékának (az internet-csatlakozással rendelkező cégek 45 százalékának) van saját céges honlapja. Ezek több mint kétharmada kizárólag a vállalat és a termékek, szolgáltatások bemutatására szorítkozik, és csak egyötöde rendelkezik olyan honlappal, amely lehetőséget biztosít az ügyfelek számára az interakcióra. Az internetelőfizetéssel rendelkező cégek egytizedéhez érkezett 2003-ban megrendelés az interneten keresztül – ez a teljes vállalati kör 7 százalékát jelenti. Az érintett cégvezetők kétötödének becslése szerint az összes nettó árbevétel 1-10 százaléka származik interneten keresztüli értékesítésből.

A számítógéppel ellátott cégek mindössze 8 százalékánál dolgozik távmunkát végző főállású alkalmazott.


Önkormányzatok: ritkán frissített honlapok

A hazai önkormányzatok 98 százaléka rendelkezik számítógéppel (többségük öt vagy annál több géppel), s 87 százaléknak van internet-hozzáférése. Leggyakrabban pályázatfigyelésre, -letöltésre, -elküldésre használják az internetet, ezenkívül friss információk megszerzésére és levelezésre. Az internet-hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 48 százalékának van saját honlapja: 72 százalékban azonban statikus információkat megjelenítő alaphonlap, csak 24 százalékuk rendszeresen frissített. Ugyanilyen arányban van lehetőség nyomtatványok, űrlapok letöltésére.

Száz diákra hét számítógép jut a suliban

Az alap- és középfokú oktatási intézmények mindegyike rendelkezik legalább egy számítógéppel. Száz diákra mindössze hét számítógép jut – felsőfokú intézményekben tíz. Az oktatási célra használt számítógépek fele az általános- és középiskolákban három évnél idősebb, tehát elavult – a főiskkolákon, egyetemeken kétötöd ez az arány. Az iskolák 88 százaléka rendelkezik valamilyen internet-hozzáféréssel; országos átlagban száz diákra öt internet-csatlakozással rendelkező számítógép jut, míg a főiskolákon, egyetemeken tíz (nappali tagozat esetén 17).

A rendelőkben főként a háziorvos netezik

A háziorvosi rendelők szinte mindegyikében használnak számítógépet, ám az ott dolgozók számának megfelelő számú gép mindössze 18 százalékban áll rendelkezésre. A páciensek adatait 95 százalékban elektronikusan kezelik. A háziorvosi rendelők egyötödében az elektronikusan kezelt adatokat más egészségügyi intézményekhez is továbbítani szokták, háromnegyedüknél ez nincs gyakorlatban. A hazai háziorvosi rendelők egynegyedében van internet-hozzáférés, ám ezen rendelők több mint felében kizárólag a háziorvos internetezik – írja a TÁRKI felmérése.