Nőttek a regionális különbségek

Nem történtek jelentős változások a megyék rangsorában, a regionális különbségek azonban nőttek hazánkban. A legfrissebb GDP-statisztikák szerint a most csatlakozó országok régiói között Közép-Magyarország a harmadik helyen áll Prága és Pozsony mögött – írja a Világgazdaság.

Tovább növekedtek Magyarországon a regionális különbségek – derül ki a legfrissebb területi GDP-statisztikából. A 2002-es adatok szerint a közép-magyarországi régióban (a fővárosban és Pest megyében) állítják elő a teljes hozzáadott érték 45,6 százalékát. A részarány a másik hat nagy régió rovására növekedett.

A regionális különbségek növekedése összefügg a 2002-es gazdasági trendekkel – mondta Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A mezőgazdaság jelentős visszaesése és az exportorientált ipar lassulása sokkal inkább hatott a vidéki régiók teljesítményére, a belső kereslet bővülésével párhuzamosan élénkülő szolgáltatási szektorból viszont a fejlettebb területek profitálhattak többet.

A megyék rangsorában nem történtek jelentős változások. Az egy főre jutó GDP alapján a főváros után Győr-Moson-Sopron megye a legfejlettebb, a külső konjunktúra gyengülésére érzékeny, multinacionális cégek kivonulását is megérző Fejér megye a képzeletbeli dobogó legalsó fokáról csúszott le, helyét Vas megye vette át. A legkevésbé fejlett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye szokott lenni, most épp előbbi áll a 20. helyen.

A május 1-jén csatlakozó országok régiói közül Prága és Pozsony a legfejlettebb, Közép-Magyarország a harmadik. (Budapest külön számolva a második lenne.) Az első tízbe még Nyugat-Dunántúl kerül be. Ugyancsak két régió képviseli magát a 10 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t magukénak tudók csoportjában. Észak-Magyarország a 8., Észak-Alföld a 10. a listán.

Hazánk 2002-ben vásárlóerő-paritáson számítva az egy főre jutó GDP tekintetében az Európai Unió 15-ök átlagának 53,4 százalékán állt.

Világgazdaság