Csúcsvezetők, csúcsfizetéssel

Míg egy európai topvezető akár 12 millió dollárt is kereshet évente, addig egy magyar csúcsvezér fizetése ugyanennyi - csak éppen forintban. Egy friss felmérés szerint a legnagyobb európai vállalatok vezérigazgatóinak jövedelme megközelíti az USA-ban szokásos szintet.

A Fortune magazin és a brit Boardex kutatócég felmérése szerint a legnagyobb európai vállalatok vezérigazgatóinak jövedelme megközelíti az Egyesült Államokban szokásos szintet. A lista második helyén álló Chris Gent (Vodafone) tavalyi 12,3 millió dollárnak megfelelő tavalyi jövedelme például több, mint az amerikai Verizon Communicationst irányító Ivan Seidenberg 10,3 milliója, igaz, a harmadik John Browne (BP) 10,5 milliója jócskán elmarad attól a 25 milliótól, amit Lee Raymond, az ExxonMobil első embere keresett – írja a Napi Gazdaság.

A vezérigazgatók javadalmazása azokban az ágazatokban a legmagasabb, ahol a legerősebb a globális jelleg: a lista 25 szereplője közül nyolc a bankszakmát, öt a gyógyszeripart, négy az élelmiszeripart és a kiskereskedelmet, s négy a távközlést képviseli. A top 25-ön túl azonban az európai vezérigazgatói jövedelmek még elmaradnak az amerikaiaktól.

A Fortune Global 500 listában szereplő nagyvállalatokat nézve a francia vezérigazgatók kerestek tavaly a legjobban, átlagosan 3,1 millió dollárt, utánuk jönnek a svájciak 2,6 és a britek 2,3 millió dollárral, s a sort meglepetésre a németek zárják 1 millióval, igaz, ez a szám kevéssé megbízható, mivel Németországban nem kötelező, csak ajánlott nyilvánosságra hozni a vezérigazgatói javadalmazást.

Magyarországon tavaly a felsővezetői éves bruttó jövedelem 13,6 és 10,4 millió forint között szóródott – állítja a Hewitt Inside Consulting (HIC) egy korábbi felmérése. Tavaly átlagosan 6,29 százalékkal növekedtek az igazgatói jövedelmek Magyarországon, a menedzsment ennél magasabb, 6,59 százalékos bérfejlesztésben részesült.

A HIC által megkérdezett vállalatok zöme évente egyszer, 14 százaléka kétszer emeli a béreket, a cégek 10 százaléka egyéb szempontok szerint alakítja bérfejlesztési gyakorlatát. A felső vezetői munkakörökben a teljesítmény alapján kialakuló mozgóbér jellemzően 50 százalékos, a juttatások a jövedelem 15 százalékát teszik ki átlagosan. Az utóbbi években a marketing és az informatika voltak a hullámszerűen magasra értékelt területek, a PR még mindig kiemelten díjazott, míg a mérnöki és ipari területek hagyományosan „le vannak maradva”. (Napi Gazdaság)