A nemzetiségek közötti megbékélés és a magyar megbékélés a transzilvanizmus gondolata. Ebben élt és alkotott Wass Albert is. Ennek szellemében kívánják Wass Albert fiai édesapjuk szellemi örökségét hitelesen és tisztázottan feltárni. Túl sokan használták Wass Albert nevét a saját politikai mondanivalójuk igazolására. Látszólag a személye és írásai körül folyik a vita. Valójában a vádaskodások mögött a politikai csoportok egymás elleni acsarkodása húzódik. Mindezekből a mítoszokból ki kell őt szabadítani. Őt nem sajátíthatja ki tovább ilyen vagy olyan csoport önös érdeke. Ezt a megújhodást célozza a Czegei Wass Alapítvány kezdeményezése. Nagyszabású kutatás folyik – irodalmárok és történészek csapata – Wass Albert családja megbízásából – pontos és tudományos kutatómunkát vállalt fel: kritikus kérdésekre kell választ keresni az elérhető történelmi és irodalomtörténeti források alapján. Minden oldalról meg kell vizsgálni a vádat és a vádlottat: Wass Albert rehabilitálása a cél.
Ebben a készülődésben az oroszlánrészt kincses Kolozsvár vállalta magára. Az a város, mely kezdettől mindvégig meghatározó volt Wass Albert írófejedelmünk életében. Mi köti Wass Albertet Kolozsvárhoz? Életre szóló indíttatásokat kapott a Kolozsvári Református középiskolában. Sajnos fiatalon megízlelte az öröm után az üröm keserűségét – amikor Cluj lett Erdély fővárosából. Idegen, magyarellenes tanfelügyelők előtt kellett érettségiznie. Román hívatalnokok szabályozták Kolozsvár életét és igyekeztek eltorzítani az arculatát. Mégis, mintha hazajárt volna: az író szeretettel látogatott a városba czegei birtokáról. Az egykori iskolatárs Dr. Óváry Zoltán orvos azt írja emlékiratában, hogy Wass Albert minden kolozsvári útján megfordult abban a szalonban is, ahol baráti körét megtalálta – és akikhez hűséges maradt – vallási és faji hovatartozásuktól függetlenül. Kincses Kolozsvár a nagy öröm színtere volt számára 1940-ben – erről az író több írásában megemlékezik. Sajnos a legszomorúbb búcsúzás is Kolozsvárhoz kötődik, amikor utoljára látta a várost. Sajnos nem ez lett az utolsó kötelék Kolozsvár és az író között. A hirhedt népbíróság politikai koncepciós pere az írót az élők sorából is ki akarta iktatni – és ezt az ítéletet nem volt hajlandó visszavonni. A történelem és jog pártatlan tudománya fog ítélni erről a perről is.
Kolozsvár fontos székhelye a mai vizsgálatoknak. Az egyetemi könyvtári kutatások az író és az Ellenzék kapcsolatát kutatják. Pontosan kimutatható, hogy az író milyen írásokat jelentetett meg 1940 és 1944 között. Egy könyvtáros minden cikket áttanulmányoz az Ellenzék 1940-44-es időszakából, hogy a kritikus időben jelent-e meg Wass Albert tollából antiszemita írás, ahogy ezt az ellenséges vád állítja, és Wass Albert volt-e a lap helyettes szerkesztője 1943 március és július között, aki ilyen hangú írások megjelenéséért felelős? Kétségtelen, hogy az Ellenzék sok esetben felhozza a zsidókérdést és elég sok cikkben kimutatható az antiszemitizmus. A felszinre hozott híranyagokat és tudósításokat kritikai elemzéssel és történelmi kontextusban kell megvizsgálni. Összehasonlítva az akkor megjelent napilapokkal: az Ellenzék józan hangot, felelős magyar és keresztény erkölcsiséget is bőven képviselt abban a kritikus időben, amikor minden újság a háborús propaganda szócsöve volt. Wass Albert egyetlen politikai írást nem írt 1940-1944 között – összesen négy rövid elbeszélést olvashatunk az író tollából, de 1943 március és július között egyetlen írása sem jelent meg az irodalmi mellékletben. Utoljára két elbeszélés jelent meg Wass Albert neve alatt 1943 augusztusában: ezeket már a frontról írhatta. Ahogy 1979-ben írt életrajzában állítja: mivel a német tisztek keresték, ezért jobbnak látta, ha bevonul a királyi magyar hadseregbe. Két utoljára megjelent elbeszélése katonai életről szól: míg az ellenség puskalövéseit hallja és lesben vigyázza életét, eszébe jut a régi vadászatok izgalma és fegyver zaja – a békeidőkből. Ha angolul írta volna életrajzi hadi tudósitásait – ahogy Hemingway így lett híres – felfigyeltek volna írói tehetségére és tiszta emberségére.
Megbízható információt nyertünk Kolozsvár levéltárából: Wass Albertet semmilyen újságírói, szerkesztői felelősség nem terheli a megjelent antiszemita írásokkal kapcsolatban. Hivatalos levélben megerősíti ezt az állítást az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, Tóth Ferenc Tibor: az író neve nem szerepel a lap szerkesztői között. Az irodalmi mellékletben pedig egy szó sincs politikáról, ahogy nincs nemzetiségek, fajok, vallásfelekezetek elleni hangulatkeltés. Ellenkezőleg: tiszta emberség, az élet értékei iránti elkötelezettség, a békevágy szólal meg benne – mint Wass Albert minden műve.
Kolozsvár egyik tudós történésze az író más közéleti tevékenységeit kutatja: politikai és etikai szerepvállalását. Természetesen vizsgálat alá kerül a németektől kapott vaskereszt – melyről nemrégen mondta el az író egyik fia, hogy apja soha nem beszélt róla szívesen és nem volt rá büszke, mert a háborúban megmutatott emberségéért kapta ugyan, de a náciktól. Ugyanígy a szélsőséges jobboldalhoz az u.n. Hungarista mozgalomhoz való viszonyát is kritikai elemzés vizsgálja és tisztázza. Erre szükség van, amint ez kiderül egy kérdésből, melyet feltett valaki a napokban: „kit tisztelhetünk a kalandos életű gróf Czegei Wass Albert úrban? És egyáltalán: tisztelnük kell-e a nemzetközi törvények alkalmazásával halálra ítélt egykori katonatisztet?” A kritikai elemzés nem fogja kikerülni a kényes kérdéseket. Wass Albert nem volt szélsőséges, sőt összekötő és középutas kívánt lenni. Az eddigi kutatások jó jeleket igazolnak: az író erkölcsi tisztaságához és közéleti becsületes hazafiságához – írói, újságírói karrierjét és katonai szerepvállalásait tekintve – nem férhet kétség! Mert beszélnek a tények, az írott tanúvallomások és a történelmi források lapjai.
Sorozatkritika
A Strangert Things vége után csak ezzel a sorozattal tudunk majd vigasztalódni
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!